Zsibbadt gondolataim izzóra izgult molylepkékként kergetőznek a mai nap kapcsán. A szakma kivénhedt rókáinak talán nem akkora ütés két kört vezetni a Hungaroringen egy Lotus Evora S volánja mögött, de nekem elég volt ahhoz, hogy acidtól betépett vigyort varázsoljon az arcomra.
Válaszok pár miértre
Kezdjük inkább az elején. Heveny mód megírt meghívó landolt postaládánkban, és szintén heveny átolvasás után keveseknek tűnt fel, hogy a Lotus Driving Academy bemutatására invitáló levél sorai között megbújt az Evora S kipróbálásának lehetősége. Én ezen kevesek közé tartozva repültem rá az alkalomra.
Mivel minket sajtósokat azért tartanak ilyen jól, hogy lenyomjuk a népszerűsítésre szánt marketing maszlagot, dióhéjban vázolnám, miért engedtek közel minket a mézesbödönhöz.
Gyerünk gazdagok, irány tanulni a Lotus ülésben!
A Lotus Driving Academy egy lehetőség azon tehetős autóbolondoknak, akik uralni is akarják méregdrága pénzért megvett sportautóikat. Jelenleg angliában és nálunk a Hungaroringen fut a program, melynek keretében egy kerek álló nap tágítják a tanulni vágyó fejét, potom 799 euróért. A tanulást képzett instruktor segíti, aki néha a volán mögül, néha az anyósülésről okít, majd habként a tortán az igazi versenyvas az Evora GT4 360 lóereje is megtapasztalható.
A célközönségből szerintem ezen úton elég kevesekhez jut el az üzenet, ezért jöjjön inkább a lényeg. A Lotus feltámad, mit támad egyenesen rohamoz, és szeretné letaszítani a sportautók eddigi uralkodóit. Ennek egyik lépcsőfoka az Evora S. Első látásra is vérbeli sportautó, de valahogy hiányzik a markáns karakter. A motortér feletti lélegzőnyilásokkal és a fehér színnel én birodalmi rohamosztagosok elfogóautójának tudnám leginkább elképzelni. Steril, ez a legjobb szó, kívül, belül.
Különlegessége, hogy a hagyományos Evorához képest jóval erősebb motort fejlesztettek hozzá. Megtartották a Toyotától származó 3,5 literes, V6-os motort, de kompresszorra bízták a lélegeztetést. Ennek hatására a teljesítmény 280 lóerőről 350-re növekedett. A maximális nyomaték 350 helyett 400 Nm.
Emberes adag lóerőből, ráadásul forgalom és tányérsapkások nélkül! Nem csoda, hogy kisebb virtuális könyöklő, tulakodó bajnokság alakult ki az első körökért.
Több hazai és angol instruktor vezényelte le napi élmény adagunkat. Két kör bemutatás után a felkavarodott gyomrú firkász következett, és szintén két körben bemutatván a gyorstalpalón szerzett tudását rendes papíros értékelést lobogtatva szálhatott ki az Evora S volánja mögül. Engem Kiss Norbert terelt a helyes ívre, bár pályaszűz lévén rajta kívül csak a szimulátor játékokban szerzett tapasztalat segített.
Sejtésem sincs, de azért megmagyarázom
Egy versenypálya mindig torzítja az érzékelést, és ez ebben az esetben sincs másként. Nehéz megmondani mennyire horzsol a Lotus, az biztos, hogy iszonyat jóindulatú és korántsem olyan kemény mint azt vártam. Jobban fogalmazva, a külsőre jellemző steril hangulatot sejteti a viselkedés is. Semleges, drámamentes és gyors. Mint egy jó sebészkés, precízen ívet rajzolhatunk vele, de a szenvedélyes hadonászás és csapongás nem kenyere.
Két kör kevés tapasztalt véleményt alkotni, de élménynek kitűnő az Evora S!
Hozzáteszem, messze voltam a vas valós határaitól, és pálya ide, instruktor oda, a menetstabilizátor kikapcsolása szigorúan tilos kategóriát képzett. Amit igazán hiányoltam az a vérpezsdítő hang, elmaradt a várt kompresszorsüvítés, hiába trónol a Toyota V6-osa közvetlen az utastér mögött, inkább az elérhető kanyarsebesség miatt libabőrözött a karom, mint a dobhártya masszírozó motorhang okán.
Közúton valószínüleg szögegyenesen más arcát mutatná, kint lehet egy hangos és fogtöméspusztító kemény versenygép képét vázolnám elétek. Ja és igen, a két monitorélményekből összerakott kör végén Kiss Norbi még jófej is volt, miután megesküdtem, hogy tényleg sosem jártam pályán, kifejezetten ügyes kezdésnek titulálta botladozásom.
Összeért a sisakunk
A gyűszűnyi Elise versenyautók is vérpezsdítő élményt adnak
Túlélve a történeteket még téblábolva válogattam a várakozó sorok között, természetesen mindenki a sztárvendég Bruno Senna mellé akart beülni két taxikörre az Evora GT4 utasaként. A nap végére érve inkább kihagytam ezt az élményt, és Kiss Ramóna mellett vígasztalódtam, a Lotus Elise versenyváltozatának utasaként.
A Barátok Közt szereplője a Lotus Ladies Cup keretein belül terelgeti a bitang tapadású 137-140 lóerős vasat, és küzd a csak hölgyekben álló mezőnnyel. Ezen apropónál fogva vettek részt ők is a rendezvényen, és gyűrhettem be magam az apró versenyautó utasülésébe. A taxizás végére a gyomromban bukfencet vető gesztenyepüré jelezte, előítéleteim tévesek voltak, igen a szebbik nem képviselői is tudnak elismerésre méltóan gyorsak lenni. A pergő órák végére ugyan Senna kimaradt az életemből, egye fene, lehet velem van a baj, de inkább izzadtam Kiss Ramónával egy szűk versenyautó utasterében, mint a brazil sráccal.
(véletlen google találat levezetésképp, pár fórumos hozzászólás arról, mikor Evora S találkozik egy hazai Subaru sofőrrel:)