Van emléketek a régi vágású, szocialista, igazi vérbeli Daciákról? Ringó francia örökség, pocsék mód összerakva, de mentségére legyen mondva, a mi 1310-esünk sosem hagyta cserben a családot, sőt a hátsó rekamié volt az egyik olyan hely, ahol kis lurkóként befogtam a sírásra álló lepénylesőt, és kellemeset tudtam szundítani.

Azóta nagyot fordult a világ, és egy Dacia is lehet igazán kívánatos. Legalábbis Trabarna szavai a Duster kapcsán ezt sugallják. Egyetértetek?