Nem csak autót, munkagépet is lehet E85-üzemre alakítani
Az E85 bioetanol üzemanyag 85 százaléka kizárólag magyar kukoricából, Magyarországon előállított alkohol, amin eddig nem volt jövedéki adó. A parlament mostantól literenként 50 forint jövedéki adóval sújtja azokat, akik a kevésbé környezetszennyező és olcsóbb közlekedést választanák. A döntés mögött nem látszik józan érv vagy kutatás, ráadásul a Magyarország Megújuló Energia-hasznosítási Cselekvési Terve vállalásait is veszélyezteti.
Dátumok és száraz paragrafusok
2011. 06. 03-án Dr. Matolcsy György törvényjavaslatot nyújtott be a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényhez. A javaslat két lényeges pontot érintett: 3. paragrafusában az E85 bioetanolra 12 Ft/liter jövedéki adóemelést javasolt.
Az AGIP csatlakozása jót tett a népszerűsítésnek, de áremelkedést idézett elő
A bio etil-alkohol jövedékiadó-mentességét 2006. szeptemberében Brüsszelben az N 234/2006 számú Európai Bizottsági határozat keretében jegyezték. A rendelkezés célja a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv célkitűzéseinek megvalósítása volt.
Az akkori direktíva 2.5 (10) paragrafusában előírták, hogy a magyar hatóságok évente felülvizsgálják az E85 előállítási költségeit, és összehasonlítják azt a benzin piaci árával. Az eredmények alapján éves ellenőrző (monitoring) jelentést készítenek majd a Bizottság számára. A magyar hatóságok vállalták továbbá, hogy szükség esetén kiigazítják a jövedékiadó-csökkentéseket annak a helyzetnek elkerülésére, hogy az adócsökkentés meghaladja a bioetanol előállítási költségei és a benzin piaci ára közötti különbséget.
Körülbelül 400 gyárilag E85-üzemű jármű fut útjainkon. A benzinnel és bioetanollal tetszőleges arányban tankolható FFV-jármű (Flexi Fuel Vehicle) lenne a legjobb megoldás, de legtöbben fele-fele arányban keverik
Dr. Aradszki András honatya kérésére közöljük a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi állásfoglalását az E85 jövedéki adójának emelésével kapcsolatban
„Az E85-ös az indokolt mértéknél, a rosszabb hatásfokot figyelembe véve, nagyobb adókedvezményben részesül. (Mivel az E85 üzemanyag bioetanol-összetevője adómentességet élvezett. A szerk.) Ennek következtében az E85 ára jelentősen alacsonyabb a benzin áránál, ami E85-fogyasztásra ösztönöz a benzin kárára. Ez a folyamat komoly költségvetési bevételkiesést eredményez tekintettel a két üzemanyagfajta közötti adómérték különbségére. Az NGM egyetértett azzal, hogy mind költségvetési, mind állami támogatási szempontból fontos, hogy megszűnjön az E85 árelőnye a benzinhez képest”. A minisztérium az origo.hu kérdésére azt is közölte: „Az E85-ös üzemanyag megnövekedett forgalma tavaly 3,9 milliárd forintos bevételtől fosztotta meg a költségvetést, az idén pedig 6-7 milliárd forint lett volna ez az összeg, ha nem módosítják a bioetanolra vonatkozó adószabályokat. A módosítás célja elsősorban annak megakadályozása, hogy az indokolatlan árelőny miatt az E85-felhasználás a benzinfogyasztás rovására tovább bővüljön.”
Dr. Aradszki András ehhez kapcsolódóan szerzőnk, Égő Ákos kérdésére hozzátette: „Költségvetési szempontok alapozták meg azt, hogy a kormány a két versengő adómérték, a (nettó) 40 Ft/liter és 26 Ft/liter közül az előbbit támogatta. A vélemény utolsó mondatát költségvetési szempontból kell értelmezni, ugyanis ebben az esetben egyre növekvő jövedékiadó-kiesést szenvedne el a költségvetés.”
Ezen európai uniós dokumentum, és a hozzá kapcsolódó hazai E85 jövedékiadó-kedvezmény jó alapot teremtett a hazai bioetanol ágazatnak. Közel 40 alkoholüzem engedélyeztetése történt meg, de mivel a válság is beütött, máig a Hungrana Kft. az egyetlen hazai E85-előállító, amely cég 2007 óta működik és nagyon hatékonyan végzi az alkoholgyártást.
Beindult, működött
2007. július 17-én nyitott az első E85 kút Bábolnán, majd egyre terjedt a hálózat. 2011 tavaszára 400 kúton tankolható E85, ami Európában a második helyre emelte hazánkat. A felhasználók 90%-a fele-fele arányban benzinnel keverve használta az E85-öt. A maradékot a körülbelül 400 db gyárilag E85-re felkészített autó, illetve a valamilyen módon E85-re átalakított gépjármű teszi ki. Az E85-átalakításoknak ipara alakult ki, körülbelül 5 cég kezdett el E85 átalakító elektronikákat fejleszteni.
Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a hazai E85 átalakító berendezések többsége működésében minőségében messze meghaladja az európai és tengerentúli változatokat. Sőt egyes európai piacokon rendkívül népszerűek a hazai E85 átalakítók.
Az itthoni átalakítások engedélyezésének folyamata is elindult, két hazai gyártó rendelkezik TÜV minőségi vizsgálattal, európai jóváhagyási jellel. Az E85 kedvezőbb árából adódó fellendülés 2010 első felére datálódik, év végétől az egyre magasabb bioetanolár miatt az érdeklődés alábbhagyott. Az AGIP irreális, literenként 300 forint körüli E85 árai egyre több embert tántorítottak el a bioüzemanyagtól, a tisztán és a vegyesen tankolók közül is. Az árak normalizálása csupán az utóbbi napokra tehető.
Mikor éri meg benzin helyett az E85?
Alacsonyabb energiatartama miatt a bioetanol többletfogyasztást okoz, a benzinnel összehasonlítva körülbelül 1,3-as szorzót kell alkalmazni. Vagyis ha például a budaörsi AGIP kút áraival számolunk, akkor 279,9 x1,3 = 363.87 Ft. A benzin literje ugyanott 374,90 Ft. A bioetanol használata gazdaságilag akkor éri meg, ha minimum ez a 30% árkülönbség megmarad.
Adót neki! Sőt adóra adót
Nem gazdaságos 300 forintos E85-tel autózni a 30 százalékos többletfogyasztás miatt
Törvényszerű volt a jövedéki adó kivetése az egyre népszerűbb üzemanyagra. A Matolcsy-féle 12 Ft/liter adó a 2006-os törvény óta eltelt jövedéki adóemeléseket kompenzálta volna, így még elfogadható is lett volna, bár az adómértéket kicsit megkérdőjelezte az, hogy az ezzel járó adminisztráció vajon nem emészti-e fel a teljes többletbevételt?
Jelenleg a legjobb évben körülbelül 36 millió liter E85-öt értékesítettek, ennek bioetanol tartalma 30 600 000 liter, így 12 forint + áfával számolva (mert ugye adóra adót kell kivetni – ezt a kormányzaton kívül senki nem teheti meg) a jövedéki adó 459 millió Ft. Persze ez elméleti szám, mert kizárt, hogy ilyen terhek mellett a rekordfogyás megmarad.
Túltámogatott E85?
Gondolom, ilyen jellegű számításokat kanyarítottak a Parlamentben is, és dr. Aradszki András június 20-án – megdöbbentő módon – nettó 40 Ft jövedékiadó-emelést javasolt 03414-0021 számú javaslatában. Az indoklás nem volt túl messzemenő, egyszerűen a képviselő úgy gondolta, hogy a nettó 12 Ft emeléssel is túlzott támogatásban lenne része az E85-nek, „Ezzel nemcsak a versenysemlegesség követelményét sértené, hanem a túlzott állami támogatás miatt az E85 forgalmazói is nehéz helyzetbe kerülnének” (idézet a hivatalos indoklásból).
A Hungrana Európa legkorszerűbb kukoricafeldolgozója
A javaslat persze nem lenne annyira elgondolkodtató, ha véletlenül nem egy olyan politikus nyújtotta volna be, akinek kenyéradó gazdája a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Aradszki 1988-tól dolgozik a MOL-nál jogi menedzserként. (Más olvasatban ő legalább nem megélhetési politikus. A szerk.)
Július 6-án az MR1 Kossuth Rádió Ütköző című műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Bálint István is a képviselőnek szegezte a kérdést. Dr. Aradszki András nem lát ebben problémát, az E85 az üzemanyag-forgalom 1,5 százalékát képezi, így a MOL-nak nem jelent jelentős konkurenciát. Elmondta, hogy őt mindenki úgy ismeri, mint aki a környezetvédelemmel és a jövedéki adóval foglalkozik. „Az hogy én értek valamelyest ehhez a területhez, szerintem nem akadálya annak, hogy józan megfontolások mellett a kormány szándékával összhangban nyilatkozzak.” A józan gondolkodás aztán egy kicsit csorbát szenvedett, amikor június 27-én Aradszki beadványának szavazásakor a képviselő saját javaslatára NEM-mel szavazott.
Megkeresésünkre a képviselő úr elmondta: „Szeretném tájékoztatni, hogy a „nem” szavazatom sajnálatos tévedésből történt, amiről az Ön e-mailjéből értesültem.”
A kukorica vizes feldolgozása és a melléktermékek visszaforgatása rendkívül gazdaságos alkoholgyártást eredményez
De ennél nagyobb furcsaságok is elhangzottak az említett rádióadásban. A képviselő arról beszélt, hogy ha a jövőben nem adóztatnák az E85-öt, akkor literenként kb. 100 forintot tolnának az E85-öt tankolók zsebébe. Ez 3,6 milliárdot jelent, amit sokkal hatékonyabb célokra lehetne – mondjuk lakáskorszerűsítésre – fordítani: 10 ezer lakást lehetne felújítani, korszerűsíteni.
Szép elképzelés, de a kormány által 2010. decemberében vállalt Nemzeti Cselekvési tervben 2020-ig szektoronként (!) kell a megújuló energiának 14,6%-ban részesedni az összfelhasználásból. Vagyis a közlekedés megtakarítását nem válthatjuk ki kazáncserével. Ráadásul az említett összegből 360 000 Ft jutna egy lakás felújítására, ami még akkor is karcsú, ha ez volna az állami önrész és a tulajdonos hozzátesz ugyanennyit.
A képviselő úr ezzel kapcsolatban a következőket fűzte hozzá: „A cikk félreérti a lakáskorszerűsítéssel kapcsolatos okfejtésemet (aminek oka lehet az én pontatlanságom), amely, részleteiben természetesen nem kidolgozottan, az üvegházhatású gázok csökkentésének hatékonyabb alternatíváját mutatja be. Az adóbevétel segítségével a hivatkozott összeggel lehetne esetleg növelni a vissza nem térítendő állami támogatást.”
Mennyi egy valódi lakásfelújítás?
Óbudán napkollektorok is kerültek a tetőre, csak így lesz hatékony a megtakarítás
A hatékony felújításra a legjobb példa Budapesten a Flórián téri Faluház. A falakra 10 cm-es hőszigetelés került, 5 légkamrás ablakokat építettek be, a ház tetején elhelyezett napkollektorok a melegvíz-ellátásra segítenek rá. A tulajok 27%-ot fizettek, a támogatás összege lakásonként körülbelül egymillió forint volt.
Ha a 3,6 milliárdot tényleg lakáskorszerűsítésre költjük, akkor tisztességesen évente néhány ezer lakást lehet felújítani. Ha a felújítás komplex (mint az említett Flórián téri Faluház), akkor akár 50% energia megtakarítás is elérhető. De az E85 üzemanyaggal a CO2-megtakarítás sokkal gyorsabb, mint a lakáskorszerűsítések esetén és az autózás szélesebb tömeget érint.
Nem szabad elmenni amellett az apróság mellett sem, hogy az EU minden tagállamában, minden szektorban csökken az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása, kivéve a közlekedésben. Egyetlen szakember sem állítja, hogy a bioüzemanyag a jövő üzemanyaga, de kétségkívül gyors megoldás az emisszió csökkentésére a reményteli új üzemanyag megszületésig.
Még a gyár környékén sem csak kukoricát termesztenek, nincs kirabolva a termőföld
Aradszki képviselő úr rádiós interjújában legnagyobb megdöbbenésemre a külföldi piacokon való alkohol értékesítést látta megoldásnak, ami tudomásom szerint a kormányzati állásponttal megy szembe, ahogy a most elfogadott Nemzeti Energiastratégia is bizonyítja.
Héjj Demeter, a Magyar BioEtanol szövetség elnöke szerint a helyben termelt energiahordozót helyben kell felhasználni, belföldi munkaerővel kiváltani az import kőolajat. Ráadásul – mivel az alkoholgyártás mellékterméke nagyon értékes takarmány – így az állattenyésztéssel összekapcsolva közös sikerágazat lehetne hazánkban.
A zöldek benzingőzt szívnának?
Az E85 jövedéki adójával kapcsolatban megszólalt Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is, aki kijelentette, nagyon helyesli a kormány intézkedését. A földterület drága, és a természeti értékek megóvása az elsődleges cél, nem szabad termőterületeket arra áldozni, hogy üzemanyagot állítsunk elő.
Sajnos Lukács úr figyelmét évek óta elkerüli az a tény, hogy az Európai Unió már 2009. április 23-án elfogadta a 2009/28/EK irányelvet, mely szerint a bioetanol és a biodízel egyértelműen környezetbarát üzemanyag. Ez a dokumentum világosan fogalmaz minden kérdésben, a helyi sajátosságokra, támogatásokra is kitér. De maradjunk itthon. A nemrégiben elfogadott bioüzemanyag-törvény világosan előírja, hogy csak fenntartható módon előállított alapanyagból lehet bioüzemanyagot előállítani, ami eleve kizárja az esetleges természetes élőhelyek bevonását. Hibának találta azt is, hogy – mivel a jövedéki adó tartalmazza a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének költségeit – a jövedékiadó-mentes üzemanyagokat használók kivonják magukat ez alól.
Nem 12, nem 25, hanem 40 forint+áfa
2011. 07. 04-én, este háromnegyed tíz után a Tisztelt Ház megszavazta a T/3414. számú törvényjavaslatot, és a nettó 40 Ft/liter jövedéki adót az E85-re. Ám ki tudja hogyan, a dohányárukat érintő, az uniós adóharmonizációval is összecsengő, 25 milliárd forint bevétellel kecsegtető jövedékiadó-emelés viszont kimaradt a törvénymódosításból.
A törvényjavaslat alighanem az E85 ellehetetlenítésére irányult, így a bioetanol jelenlegi helyzete bizonytalan. A gyártók és a kereskedők rengeteg pénzt fektettek piaci bevezetésébe, nem szívesen mondanak le róla, azt hiszem, presztízsokokból sem.
Tudomásom szerint a kereskedők hajlandók asztalhoz ülni a gyártóval az E85 árképzésével kapcsolatban. Aradszki szerint van tartalék a jelenlegi bioetanolárban, mivel 68 Ft/liter támogatás van rajta most is.
Több benzin, nagyobb bevétel
Az árérzékeny magyar piacot jelenleg egy kicsit sem érdekli a környezetvédelem, ha az pénzbe kerül. Az autósok inkább tankolnak ismét benzint, így a kormányzati cél teljesül a benzinből származó nagyobb jövedéki adó miatt. Közben a Nemzeti Cselekvési Terv bioüzemanyagra megfogalmazott céljai veszélybe kerülnek. De ez jelenleg még senkit sem érdekel.
Vélhetően a durva adó ellenére sem lesz vége az E85-nek, de a felhasználók bizalma megrendült, az eddig tanácstalanok inkább letesznek erről az alternatíváról. Ha már van adó, akkor lesz adóemelés is, és ez nem bizalomnövelő tényező.
Szomorú, hogy hazánkban az E85 jövedéki adóján kívül alig léteznek kedvezmények a kevésbé környezetszennyező autókra, még a gyárilag kettős üzemű gépjárműveket is benzinesként regisztrálták. Az Európai Unió többi tagállamban az új FlexFuel járművek elterjedését cégautóadó- és regisztrációsadó-kedvezménnyel ösztönözték. Nincs tudomásom arról, hogy hivatalosan akár egyetlen kormányzati, önkormányzati, állami szereplő FFV autót választott volna, de egységes kormányzati koncepció a kezdetek óta nem létezik.
A cikktervezetet eljuttattuk dr. Aradszki András képviselő úrnak, aki az alábbi, honlapjának fórumában is megtalálható hozzáfűzéseket küldte.
„Előzmények
Az E-85 üzemanyag 75-80 %-ban tartalmaz bioetanolt (alkoholt) és 15-30%-ban benzint. Az E-85 forgalmazásával összefüggésben 2006-ban a kormány kérésére az Európai Bizottság meghatározott feltételek mellett engedélyezte az E-85 jövedéki adóztatásban nyújtott támogatását, jövedékiadó-mentes forgalmazását. A támogatás olyan mértékű lehet, hogy biztosítsa a gyártóknak a versenyképes áron történő előállítás feltételeit, amit a versenyző termékek árával kell folyamatosan összevetni. Ha a támogatás túlzott mértékű, akkor az Európai Bizottság elrendelheti, hogy az állam a túlzott támogatást a gyártóktól követelje vissza. Erre már volt példa Magyarországon. A túlzott támogatás meglétét jelzi, hogy az E-85 ára mindig a benzin árához igazodott, azaz a gyártók és a forgalmazók az E-85-ben meghatározó bioetanol (alkohol) árától függetlenül emelték áraikat, annak ellenére, hogy 2006-től kezdődően a bioetanol jegyzési, piaci ára csak mintegy 5 %-kal növekedett. Az E-85 gyártói így a jövedékiadó-mentesség tudatában biztos, nem ritkán extra-profitra tettek szert.
Az E-85 árrése 50-60 Ft/liter között mozog, míg más üzemanyagoknál az árrés 5-6 Ft/liter (forrás: Index.hu). Ennek a ténynek biztos jelzője az Index.hu egyik cikkének címe: „Véget ér a zöldbenzin aranykora”.
Költségvetés és a jövedékiadó-mentesség
Az szerintem mindenki számára egyértelmű, hogy hazánk szegény, igen nehéz helyzetben levő ország, ami fokozottabban megköveteli, hogy a rendelkezésre álló forrásainkat ésszerűen használjuk fel. A 2010. évi adatok alapján látható, hogy a 100 Ft/liter jövedékiadó-mentesség 3,6 milliárd Ft adókiesést jelentett, amelyből az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében 10 ezer lakóingatlannak lehetne 360 ezer forint támogatást adni lakásonként, fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre. A fűtéskorszerűsítés eredményeként a lakosság egyre nagyobb része érhetne el költségmegtakarítást hosszútávon és jobban lenne védett az energiaárak ma még előre nem látható változásával szemben.
Dr. Aradszki András (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő szerint az E85 túlzott támogatottságát jelzi, hogy ára mindig a benzin árához igazodott, azaz az E-85-ben meghatározó alkohol árától függetlenül drágult, annak ellenére, hogy 2006-tól kezdődően a bioetanol piaci ára csak mintegy 5 %-kal növekedett. Az E-85 gyártói így a jövedékiadó-mentesség tudatában nem ritkán extra-profitra tettek szert.
Az E-85 árrése 50-60 Ft/liter között mozog, míg más üzemanyagoknál az árrés 5-6 Ft/liter
Elgondolkodtató, hogy a fűtéskorszerűsítés hosszútávú tömeges és helyben munkahelyeket teremtő előnyei helyett annak az E-85-öt használó gépjárművezetőnek, aki 10 ezer kilométert vezet egy évben, 100 ezer forintot teszünk közösen a zsebébe.
Elhangzott Héjj Demeter úr, a Bioetenol Szövetség elnöke részéről, hogy a gépkocsik bioetanol-felhasználásra történő átalakítása mintegy 50 ezer forintba kerül, ami a fenti adatok alapján kb. fél év alatt megtérül. Ez igen attraktív megtérülés, hála a közös pénznek. Fontos adat, hogy az E-85 alkalmazásával 1 tonna üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés az E-85 adómentességével biztosított támogatása útján 200 euróba kerül a magyar államnak, ugyanakkor 1 tonna üvegházhatású gázkvóta ára a piacon 16-18 euró.
Ilyen gazdagok vagyunk?
Az már csak adalék, hogy a normál üzemanyagok jövedéki adója fedezetet biztosít egyebek mellett a közutak karbantartására és fejlesztésére. Miután az E-85-ön nincs jövedéki adó, akik ezzel az üzemanyaggal járnak, egyáltalán nem veszik ki részüket a célzott közteherviselésből. Szimplán potyáznak.
Megengedhető ez? És ha igen, miért csak nekik?
A MOL helyzete
A MOL helyzetére azért vagyok kénytelen kitérni, mert többen nehezményezték, hogy a MOL alkalmazottja vagyok. A MOL-nál egyebek mellett szakterületem volt a jövedéki adózás és a környezetvédelem, amely tudást mindannyiunk érdekében kötelességem használni. Arra a tényre büszke vagyok, hogy több mint 20 éve egy munkahelyen dolgozom, amely el nem hanyagolhatóan hozzájárult ahhoz, hogy egyéni képviselőként az érdiek, százhalombattaiak, diósdiak támogatásával választást sikerült nyernem. Sokan, akik most ezt a soha nem tagadott, a nyilvánosság elé tárt tényt nehezményezik, más vonatkozásban sokszor és sok helyen ugyanilyen vagy még nagyobb elánnal „megélhetésipolitikusoznak”. Ha az ő logikájuk szerint kellene a képviselőknek dolgozni, akkor a mezőgazdaságból élő politikusnak – pl. Gőgös Zoltán, MSZP, ki tudja, mennyi kukoricát értékesít az E-85 gyártónak ?- nem kellene a mezőgazdasági kérdésekben aktívan politizálni, de ugyanez vonatkozna a tanárok és a közoktatás, a művészek és a kultúra kapcsolatára és egyéb területekre is. Kritikusaim talán nem tudják, hogy a MOL évente több százezer liter bioetanolt használ fel, ugyanis a benzinbe kötelezően 5 % bioetenolt kell keverni, ami fogalmilag kizárja, hogy a bioetanol-gyártók tönkretétele lenne az érdeke.
Tény, hogy a benzinbe kevert bioetanol után az autósok megfizetik a 125 Ft/liter jövedéki adót, míg az E-85 bioetanolját nem terheli jövedéki adó.
A gázolajon kívüli éves üzemanyag forgalom 1,5 %-át teszi ki az E-85, amiben az Agip kivételével a „nagyok” (Shell, MOL, OMV) nem vesz részt. Ez az arány nyilvánvalóan nem veszélyezteti az említett nagyok piaci helyzetét.
Megjegyzem, hogy a parlamenti többség álláspontjával egyetért az LMP (sőt ők nagyobb adóemelést is el tudtak volna fogadni) a Levegő Munkacsoport, a Jobbik sem ellenezte a változtatást. Gondolom nem az feltételezhető, hogy ők is a MOL befolyása alatt állnak, hanem inkább az, hogy velem egyezően értékelték az E-85 körül kialakult helyzetet.
Az MSZP tiltakozásának objektív okait nem sikerült azonosítani.
Következmények és következtetések
Kétségtelen, hogy a jövedéki adó alkalmazásával az E-85 gyártóknak és forgalmazóknak új árpolitikát kell alkalmazni, hogy a termékük piaci részesedése ne csökkenjen. Kétségtelen, hogy fel kell vállalniuk profitjuk extra részének átengedését a vásárlók részére, amire ismereteim szerint, figyelemmel az 50-60 Ft/liter árrésre is, van hajlandóságuk. Az is kétségtelen, hogy a 40 Ft/liter jövedéki adó megállapítása mellett továbbra is 68 Ft/liter támogatás van az E-85 üzemagyagon, ami megfelelő gyártói, forgalmazói magatartás esetén, elegendő kell legyen ahhoz, hogy a bioetanol-gyártás és forgalmazás ne lehetetlenüljön el és aki használni kívánja, azt a benzinnel szembeni árelőny mellett tegye.
A mezőgazdaság ellehetetlenítését vizionálóknak is csak tényeket tudok mondani. A kukoricatermesztés 2004-től, azaz jóval a bioetanol-gyártás megkezdését megelőző időponttól 1,1 millió hektáron folyik, ami függetlenül a 2006-os E-85 gyártástól és annak növekedésétől, nem változik, stagnál. A kukoricaágazatban dolgozók száma folyamatosan csökken. Ebből is látszik, hogy nem az E-85 jövedékiadó-mentessége biztosítja a mezőgazdaság adott ágazatának prosperitását, a munkahelyek számának növekedését.
Bízom benne, hogy tényeken alapuló érveimet megértve elfogadják az immár törvényerőre emelkedett javaslat indokait.
Tisztelettel;
Aradszki András„
