Az egész onnan indult, hogy pár éve hazahoztam egyet…
Hihetetlenül pompásan nézett ki abban a sötétlilásan csillogó köntösében. Pár napig itt pihent a szobában a többiek társaságában, így alkalmam adódott többször is szemügyre venni. Szerelem volt első látásra. Alkalmanként megfordult a fejemben, hogy én bizony megtartanám, de a karos ajtó meg a doboz nélküliség kicsit visszatartott, ráadásul az Autoart sorra dobta ki a frissített modelleket. Nos, mintegy másfél-két év elteltével tényleg jött a remélt facelift verzió. Nem vártam egy percet sem, amint elérhető lett, rendeltem!
Hát ez itt meg micsoda?
Kedves Olvasó! Ebben a rovatban Csepreghy Dániel, a modellautók nagy ismerője mesél a gyűjtögető életmód szépségeiről, elárulja, mi tesz igazán érdekessé egy-egy modellt, illetve miből és hogyan építhetünk méltó környezetet kisautónk köré. Mindezt szigorúan 1:18-ban. Kivéve, amikor nem. :)
De mi lehet ennyire bolondító?
Az R34-es Nissan Skyline és a midnight purple fényezés. Rögtön feltűntek a finomítások. Már nem karos az ajtó, teleszkópokat kapott a csomagtérfedél, felhúzott ablakokkal egészítették ki az ajtókat. Tényleg megérte várni!
Finom brutalitás
Mellesleg az egész autó megjelenése egy kicsit finomabb kidolgozást sugall. És természetesen van egy remek, körpanorámás kis doboza, aminek nagy előnye, hogy így is gyönyörködhetünk a kis japán vasban. Mint említettem, igen jól fest ebben a színben, s a napszaknak és a fényviszonyok változásának függvényében, más-más árnyalatokat fedezhetünk fel. Például erős napfényben az ívek arany színt öltenek magukra. Úgy tűnik, lelke van a modellnek és ezt ki is fejezi. Nagyon vagány, ízig-vérig sportos külső, melyet számomra a kígyófejre emlékeztető arc, a gépházfedélen markánsan végighúzódó vonal, a szép íven döntött szélvédő és C-oszlop, az elnyújtottan kiöblösített hátsó kerékdobok, és nem utolsó sorban a hátsó szárny is hangsúlyoznak.
Az orr-részt a lámpatestekre és a hűtőmaszkra tagoló függőleges osztások mintha egy támadó vipera fogaira emlékeztetnének! A lámpatestben helyet foglaló fényszórókról pedig egyértelműen a kígyó szemei jutnak eszembe. Ezt a lilától hűvös vadállati külsőt csak fokozzák a finom, lyuggatott rácsok és a külön darabból készült feliratok. Az övvonal – hidegvérű nyugalmat sugallva – úgy hullámzik végig a kocsi oldalán, hogy nem is tudjuk, hol kezdődik, s igazából csak a karosszéria fény-árnyék játéka sejteti merre halad. A hátul látható majdnem függőleges befejezés szintén erőt és határozottságot sugall. Finom részletek ide is jutottak, gyönyörűek a hatalmas átmérőjű kipufogóvégek és a lámpák. Oldalról a
Végre nem csak egy sima, fekete műanyaglap. Tele van színnel, részletekkel
keréktárcsák vékony küllői nemcsak légiessé teszik a látványt, hanem szépen megmutatják a féktárcsát és a bronzszínű féknyerget, a példás kidolgozású technikát.
A szíve
A gépházfedél alatt is pazar látvány fogad. Nem csak műszaki beállítottságúaknak okoz szép élményt a motortér. Szerencsére az unalmas motorburkolatok intézményét csak később találták fel a modellgyártók nagy-nagy örömére. Toronymerevítő, szelepfedél, twin turbo, szervotartály, biztosítékdoboz, stb.; még egy fém motorháztető-kitámasztó rudat is találunk itt.
Beltér
Szürke plüssbelső, amely álmosítónak tűnhetne, de a kétféle árnyalat máris elhessegeti kétségeinket. És jutott plüssözés az ajtóborítás könyöklő feletti részére is. Komoly sportülés jár az első sorban, és ránézésre kellő méretű és kényelmes formájú kagylóülés kényezteti a hátul helyet foglalókat.
Kényelmes? Egy huszonéves társaság két tagja bizonyára nem tiltakozna a hely ellen, útban az Adria felé.
Egyértelműen vezető orientált hely, klassz borítást kaptak az ülések
Összegzés
Ez egy nagyon aprólékosan és különleges műgonddal megalkotott kis modell. Érdemes megnézni és vigyázni, mert hamar a hatalmába kerít, onnan pedig nincs menekvés. Közel huszonötezer forintot vesz ki a tárcádból, de sosem fogod megbánni!
A korábbi modellautós cikkekért nem kell messzire menni, elég erre a linkre kattintani.
