Meglepő ötlettel próbálta csitítani a Budaörsi úti buszsáv körüli indulatokat Tarlós István június elején. Bedobta, hogy a három emberrel közlekedő járművek használhatnák a buszsávot, így tehetnék rugalmasabbá a közlekedést. A főpolgármester annyira komolyan gondolta saját javaslatát, hogy másnap hivatalosan KRESZ-módosítást kezdeményezett az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM), amely később közölte: elvben néhány hónapon belül megváltoztathatják a KRESZ-t.
Kíváncsiak voltunk, hogy áll most, három hónappal később Tarlós jogszabály-módosítási javaslata. Megkeresésünkre az NFM azt mondta, hogy nem áll fenn olyan körülmény, amely indokolttá tenné a KRESZ soron kívüli módosítását.
Nem foglalkoztak vele
Pedig a torlódásokat, dugókat okozó történet miatt a Fővárosi Önkormányzat, az Állami Autópálya-kezelő Zrt., a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és az NFM munkatársai folyamatosan tárgyaltak az elmúlt időszakban. Ám az NFM szerint „a javasolt módosítás, amely a buszsáv használatának módosított feltételeivel állt kapcsolatban, nem jelent meg a (…) szakmai bizottság munkája során”.
A vezess.hu-nak küldött levelében a minisztérium „további közlekedéspolitikai kérdés”-nek nevezi, hogy helyes lenne-e egyáltalán minden buszsávot megnyitni a személyautó-forgalom számára. A tárca – mint írják – szakmailag egyetért a felvetéssel, de kizárólag a differenciált bevezetést támogatja, amit egy esetleges KRESZ-módosításon kívül több más jogszabály megváltoztatásának kellene kísérni.
„Ezt nem kívánom kommentálni”
Van itt más probléma is. Júniusban több más feltétele is volt a minisztériumnak, akkor például elengedhetetlennek nevezték, hogy egy előzetes hatástanulmány is megelőzze a főpolgármester ötletének törvényi szintre emelését. Emellett fontosnak nevezték, hogy a buszsáv jogszerű használatának ellenőrzését végző közlekedésrendészet felkészültségét is fel kell mérni, csak ezt követően lehet egy ilyen változtatást bevezetni.
A főpolgármester sajtófőnöke a nyár elején elismerte, hogy a javaslatot nem előzte meg ilyen vizsgálat, és mint most Szűcs-Somlyó Mária közölte a vezess.hu-val, azóta sem. „A Fővárosi Önkormányzatnak nem dolga ilyen hatástanulmányok készítése” – mondta a sajtófőnök.
Sántít a külföldi példa
Az ötlet bedobása után Tarlós István sajtófőnöke amerikai példára hivatkozott, ám ez némileg sántít. Észak-Amerikában valóban létező gyakorlat, hogy a 2-3-4 emberrel közlekedő személyautók számára több helyütt külön sávot tartanak fenn, de ez jellemzően nem nagyvárosok belsejében, hanem körgyűrűkön és bevezető utakon működő gyakorlat. Arról nem is beszélve, hogy ezek leginkább 4-6 sávos utak arrafelé.
Megkérdeztük Szűcs-Somlyó Máriát, hogy mit gondol a főpolgármester arról, jelen állás szerint nem lesz semmi a javaslatából. „Ezt most hallom öntől. Ön többet tud nálam, ezért ezt most nem kívánom kommentálni” – válaszolta.
Jól is, rosszul is elsülhetne
Az sem egyértelmű ugyanakkor, hogy egy ilyen megoldás milyen következményekkel járna. Pozitív hatása lehetne, ha idővel szokássá válna az agglomerációból bejáró ismerősök között az összefogás: ketten leteszik a kocsijukat és – akár naponta cserélgetve – a harmadik társuk autójával járnak be. Csökkenne az autók száma, így a károsanyag-kibocsátás és a torlódás. Sőt, a sofőrök spórolhatnának.
Ha szemernyivel sem csökkenne a járművek száma, a saját sávjukat használóké még így is mérséklődne, hiszen a háromemberes kocsik átkerülnének a dugóból a sokszor kevésbé terhelt buszsávba. Vagyis a forgalmat rugalmasabbá tehetné a megoldás, gyorsabbá válna a közlekedés a személyautósok számára – elméletben.
Egyes vélemények szerint viszont visszafelé is elsülhetne egy ilyen KRESZ-módosítás. Először is szembe menne a főváros hosszú évek óta képviselt álláspontjával, amelynek célja, hogy az embereket az – állítólag – gyorsabb tömegközlekedésre szoktassa az egyéniről. Csakhogy ha személyautók jelennének meg a buszsávban, az akár le is lassíthatná a jóval több embert szállító buszokat, amivel tulajdonképpen értelmét is veszítené a buszsáv.
Jelenleg egyébként nagyon messze vannak a fővárosban közlekedő sofőrök attól, hogy hárman használjanak egy kocsit. A felmérések szerint ma átlagosan 1,2 ember ül egy Budapesten közlekedő személyautóban.