Mindössze 30 oldalas új KRESZ-t akarnak

A készülő új KRESZ-ről szóló előző cikkünkben bemutattuk, hogy milyen irányokban szeretné megváltoztatni, vagy akár teljesen újra írni a közlekedés szabályait az illetékes minisztérium és a vele szorosan együttműködő Közlekedéstudományi Intézet (KTI). Az új KRESZ-t azonban nagyban befolyásolhatják az érdekszervezetek javaslatai is. Van közülük, amelyik kemény harcra készül az ötletei megvalósításért.

Fényvisszaverő kamionok

Nem szűnő sérelme a fuvarozóknak, hogy januártól tiltott számukra a gyorsforgalmi utakon az előzés reggel 8-tól este 22 óráig a háromsávos autópálya-szakaszokat leszámítva. „Szeretnénk cizellálni a merev előzési tilalmat”, – mondja Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestület (NiT) elnöke, aki állítja, a Vezess.hu fent említett cikkéből szerzett tudomást számos kormányzati elképzelésről, holott maga is szereplője az egyeztetéseknek.

Ők olyan 400-500 kilométernyi útszakaszon teljesen engednék a kamionos előzést, míg az ország többi útján az időkorláton puhítanának. Elégségesnek tartanák például, ha a tilalom mindössze a reggeli és az esti csúcsforgalom idejére korlátozódna, ahogy az számos országban ma is működik. (Még mindig nem értjük, miért nem elég a kamionok előzési tilalmát egyszerűen táblával jelezni ott, ahol ez veszélyes – a szerk.)

Némi plusz anyagi terhet is bevállalnának a fuvarozók. Jelenleg csak az újonnan forgalomba állított kamionokra kötelező az úgynevezett kontúrfólia, amely a vontatmány fényvisszaverős körbefóliázását jelenti. Ez Dittel szerint járművenként körülbelül 100 ezer forint plusz kiadást jelentene a vállalkozóknak, de sötétben, szakadó esőben és hóban messziről is jól láthatóvá teszi a tehergépkocsikat teljes terjedelmükben, vagyis biztonságosabbá teszi a közlekedést.

Bölcs változtatásnak gondolná a NiT a buszsávok megnyitását a turistajáratok előtt is. Jelenleg csak a közszolgáltatást végző buszok (BKV, Volán stb.), a taxik és a megkülönböztető jelzést használó járművek közlekedhetnek itt, miközben a külföldieket szállító járatok a dugókban pöfögnek. Ez környezetszennyező és még tovább hizlalja a torlódást.

Kevésbé korlátozott kerékpárosok

A buszsáv használatára azonban a kerékpárosok is pályáznak, akik végre egyenrangú szereplők akarnak lenni az utakon. „A jelenlegi KRESZ szellemisége szerint az út a gépjárműveké, és mindenki mást, aki használja, így-úgy be kell oda préselni valahová a legszélére” – László János a Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint ezt a hozzáállást kell gyökeresen kiirtani a leendő szabályozásból.

A legradikálisabb változtatásokat a bringások szeretnék elérni az új szabályok megalkotásakor. László szerint a legfontosabb, hogy a KRESZ ne tegyen különbséget a járműfajták között. „Ha ez megtörténik, akkor ebből már sok minden következik” – fogalmaz, majd hozzáteszi, hogy a jelenlegi rendszer nem a közlekedőket, hanem a gépjárműveket szolgálja.

Ezen felül a többi már részletkérdés számukra, de azért íme, néhány ötletük. Meg kellene teremteni az egymás mellett kerékpározás lehetőségét (persze nem mindenhol), a járdáról viszont szigorúan le kellene tiltani a bicajokat, miközben határozottan tiltakozik majd az egyeztetéseken a kerékpárosklub az ellen, hogy mindenhol az út jobb szélére kényszerítsék őket.

A KRESZ-t előkészítő Közlekedéstudományi Intézet egyik legfontosabb elképzelése szerint erősíteni kellene azt az irányt, hogy jellemzően legyen meg mindenkinek a saját útfelülete, és azon ő élvezzen elsőbbséget. A gyalogosnak a járdán, a gépjárműveknek az úton, a kerékpárosoknak a kerékpárúton legyen megkérdőjelezhetetlen előnye.

Na, pont ez az, amit „a legnagyobb marhaságnak” tartanak a kerékpáros érdekvédők. Ezzel a mentalitással ellentétben előttük azok a nyugat-európai és észak-amerikai példák lebegnek, amelyek szerint egy adott úttesten békésen és biztonságosan, egymásra figyelve és a másikat nem zavarva közlekednek az autósok és a bringások, utóbbiak például a nyitott kerékpársávban. Ez 2010 januárja óta benne van a jelenlegi KRESZ-ben is, csak épp az utakról hiányzik. A kerékpárosklub ígérete szerint keményen lobbiznak majd ennek a szellemiségnek az elterjesztéséért.

Hiányolt rázó utak

Nagyobb támogatást élveznek a KTI tervei a sebességhatárok megváltoztatására. Eszerint minimum 70 km/órával kellene menni az autópályákon, ahol a kamionoknak engednék a 90-es tempót. „Miért ítéljem a modern, nagy és biztonságos sebességre képes kamionokat arra, hogy beragadjanak egy hatvannal cammogó IFA mögé?” – kérdezi Mészáros Ferenc, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági szakértője.

Lassítanák ellenben a kormányzati elképzelések a négy és öt számjegyű utakat, amelyeken ma – ellenkező kitáblázás hiányában – mindenütt 90 km/óra maximális sebesség megengedett, holott ezek jellemzően rossz minőségű, elhasznált utak. A tervek szerint ezeken mindenütt 70 km/óra lenne a legnagyobb megengedett sebesség. (Ha ez megvalósul, ígérjük, tüntetést szervezünk – a szerk.)

„Sokszor még az is sok” – állítja a KRESZ különféle módosításaiban évtizedek óta résztvevő Mészáros. Magyarázata szerint ezeken a töredezett szélű utakon sokan behúzódnak középre, holott olyan keskeny aszfaltcsíkokról beszélünk, amelyeken eleve szűkösen férnek el egymás mellett a szembejövő járművek. Ráadásául ezek között számos mezőgazdasági jármű közlekedik (kombájnok, traktorok stb.), nem ritkán sarat felhordva az aszfaltra.

„Régen bezzeg kötelező volt a mezőgazdasági földek és a közút közé olyan 20-30 méteres rázó utakat építeni, amelyek kövesek voltak, és leszedték a sár egy részét” – emlékszik Mészáros a KRESZ-kötelezettségek közül kikerült egykori szabályra.

Nem támogatja viszont az autóklub munkatársa a közlekedési lámpákkal kapcsolatban azt a KTI-s elképzelést, miszerint megszüntetnék a gyalogosok villogó zöldjét. A jogalkotó szerint az már jogilag is piros, villogó zöldnél nem léphet senki a zebrára. Mészáros viszont úgy látja, hogy a már a gyalogátkelőhelyen lévő emberek a zöld villogásakor sietősebbre veszik az úton való átkelést, ezért hasznos ez a jelzés. „A gyalogosokat nehéz oktatni” – mondja a szakértő.

30 oldalas a KRESZ-t akarnak

Bármilyen járművel közlekedőket is képviselnek, két dologban mindannyian egyetértenek a megkérdezettek. „Németországtól Kanadáig mindenütt 30-40 oldalas a KRESZ, és működik a miénknél biztonságosabb közlekedés” – ismételték többen is. De egyáltalán nem a mostani szabályrendszer megkurtítását akarják elérni, hanem egy közérthetőbb nyelvezettel megírt teljesen új KRESZ-t, amiben ígérete szerint partner lesz a KTI és a jogszabályért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is.

Mészáros ezzel a két mondattal érzékelteti a hatályos szabályrendszer abszurditásait. „A jelenlegi KRESZ-hez jogi értelmező könyvet kellett kiadni. Ami mellesleg nekem jobban is tetszik, mint az eredeti, mert érthetőbb annál.”