No photo!

Barcelonától alig harminc kilométerre fekszik a SEAT gyára
Barcelonától alig harminc kilométerre fekszik a SEAT gyára

Barcelonától alig harminc kilométerre fekszik a SEAT gyára

Barcelonától alig harminc kilométerre fekszik a SEAT gyára


A SEAT gyár sajnos azok közé az üzemek közé tartozik, ahol jó előre felhívták a figyelmünket arra, hogy itt bizony nem szabad fényképezni. Ez a magyarázat arra, hogy sótlan, gyári fényképeket voltunk kénytelenek használni. Igazából egy nagyon jól megszervezett, de lélektelen, semmi komolyabb extrát nem nyújtó gyárlátogatás volt ez.

Szerencsére azért Barcelona kárpótolt mindenért, amely a világ egyik legélhetőbb nagyvárosa.

SEAT Mii

Takarás elvtársak!

Takarás elvtársak!

Takarás elvtársak!


Éjszaka véletlenül belebotlottunk a SEAT Mii fotózásába. Itthon még nem biztos hogy a kereskedésekben is találkozunk majd az Up spanyol rokonával, de azért biztos, ami biztos mi is lefényképeztük őket.  Igaz, az éppen munkában lévő fotós szakik nem örültek a beállítás-parazita magyar újságíróknak.

De sebaj, aki Barcelona közepén akar titokban fényképezni, az ne legyen meglepve, ha ez nem jön neki össze.

Nem préselhettünk alumínium sörnyitót, mint a győri Audi gyárban, nem készíthettünk elgondolkodtató képeket a szalag mellett gürcölő melósokról, mint a Dacia üzemcsarnokaiban, és motorblokk összeszereléssel sem kellett megbirkóznunk. A legnagyobb izgalom itt az volt, amikor a ponthegesztő robotok mellett a szikraesőben állva attól rettegtünk, hogy ne essen a nyakunkba egy cserebogárnyi, izzó fémdarab.

Szigorú minőség-ellenőrzésen esnek át az autók

Szigorú minőség-ellenőrzésen esnek át az autók

Aránylag nagy az itt dolgozó nők aránya

Aránylag nagy az itt dolgozó nők aránya

Aránylag nagy a munkások között a nők aránya


A minket vezető hölgy robotszerűen eldarálta a legszükségesebb információkat, amiket illik tudni a Barcelonától 30km-re fekvő, 1993-óta működő gyárról. Megtudtuk, hogy 2,8 millió négyzetméteren terül el, 13 épületében 7000 ember dolgozik három műszakban, hogy aztán a napi 2000 – évi durván 425 ezer darab – autót a világ 72 országába szállítsák, vízen, sínen, vagy közúton.

A teljes gyártási folyamat legelején egy vonalkódot kap a padlólemez, amiből kiderül, miféle autó is lesz belőle, hány ajtaja, milyen motorja és hányféle extrát kell végül belezsúfolni a fémlemezbe. Aztán elkezdődött a varázslat, mi pedig egy ideig ott ballagtunk a szépen alakuló, egyre autóbb formájú acélkupac mellett. Közben sokáig embernek hírét sem láttuk, csak a határozott mozdulatokkal hadonászó robotok hegesztettek, pakoltak serényen.

Vízbázisú festék kerül a kocsikra

Vízbázisú festék kerül a kocsikra

Vízbázisú festék kerül a kocsikra


Később feltűntek a humán robotok is, akik a lassan mozgó, futószalagon álló autók körül szorgoskodtak, mindenféle mágikus rendeltetésű szerszámmal a kézben. Az amúgy kevéssé látványos teremtés végén jött az igazán szigorúnak tűnő minőség-ellenőrzés, ismét a kérlelhetetlen és sosem fáradó robotokkal.

Miután végeztünk a gyárral, és az ebéddel, még meghallgattunk egy dizájnert is, akitől többek között azt is megtudhattuk, hogy abban a pillanatban, amikor kijön egy új autó, ők már azt is tudják, hogy a faceliften mit fognak rajta megváltoztatni.

Szigszalaghúzó vitézek és a gyurmaautó:

A SEAT jövőjéről csak annyit tudtunk meg, hogy 2012-től már sokkal többet fogunk hallani a márkáról. Elsőként az év elején megérkezik az új Toledo, amit az új Leon-család követ majd. Lesz Ibiza frissítés is, nehogy leszokjanak róla az emberek, majd valamikor 2013-ban befut a SEAT szabadidő-autója is. Ennél messzebbre már nem is érdemes előre tekinteni, hisz az is könnyen meglehet, hogy addig az ördög az egész Földet a hóna alá csapja a 500 forintos üzemanyagárral egyetemben, és aztán majd nézhetünk.