Szerdán minden korábbinál magasabbra emelkedett idehaza a gázolaj ára, amely tavaly ilyenkor még 327 forint volt, ma viszont átlagosan 431 literenként. A gázolaj hazai árát alapvetően négy tényező határozza meg: az előállításának alapját képező olaj világpiaci ára, a forint-dollár árfolyam, a jövedéki adó mértéke és az áfa.
Megnézzük, hogy miként vezettek ezek a soha nem látott csúcshoz, várhatóan hogyan alakulnak a közeljövőben, cikkünk végén pedig arra kérjük a szakértőket, hogy mondjanak egy összeget: meddig kúszhat feljebb az ár?
Ok: az olajtermékek világpiaci ára
„Régen, ha Európában válság volt, akkor szűkült a gázolaj fogyasztása, ami csökkentette az árat. Nos, ez ma már egyáltalán nem így van” – kesereg Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője azon, hogy már a válság sem a régi. Hiába beteg a kontinens, az európai autósok és a kontinens iparának fogyasztása már nem befolyásolja a szakértő szerint érdemben az olajtermékek világpiaci árát, amely ennek ellenére mégis fokozatosan emelkedett az elmúlt időszakban.
Hiába van komoly közúti fuvarozás Európában, nincs különösebb hatással a gázolaj árára
A gazdaság emelkedő felvevőképessége mellett egyedi világpolitikai történések is mozgatják az árat. „A líbiai válság kirobbanása emelte az árat, amiben az az érdekes, hogy az ország a világpiaci kitermelésnek mindössze a két százalékát adja. Az árat viszont nem ekkora mértékben mozgatták meg az események” – mondja Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, majd hozzáteszi: „természetesen a spekuláció is felviheti az árat, de erről ne is kérdezzen”.
Mi várható? Az úgynevezett BRIC-államok (Brazília, Oroszország, India és Kína) fogyasztáscsökkenése nem igazán, ellenkezőleg. Az évszakokat nézve a közelgő tél – a sokéves tapasztalat szerint – némileg árcsökkentő hatású lehetne, mert Európában és az Egyesült Államokban enyhén csökken ilyenkor a közúti fuvarozás, így az ebből eredő fogyasztás is, ám mint említettük, a két nagy ázsiai ország vásárlásai dominálják a világpiacot ma már, nem pedig a Nyugaté.
Ok: a gyenge forintárfolyam
Valójában igen megengedően fogalmazunk, amikor „gyenge” forintról írunk. Az elmúlt két hétben több alkalommal állította a Bloomberg, hogy az adott napon a világ legrosszabbul teljesítő devizája volt a magyar fizetőeszköz, amely még a térségbeli devizáknál is rendre gyengébben teljesít. De mitől alakul ez így?
A szakértők felsorolása szerint igencsak akadozott az elmúlt hetekben a magyar állampapírok értékesítése a piacon, a kormány szabadságharcot folytat az ország megítélését a piacon javító újabb IMF-megállapodás ellen, mindezek szorosan összefüggenek azzal, hogy hónapok óta emelkedik az ország csődkockázatát mutató jelző. „Ezeknek sok oka van, például azután, hogy lenullázta a kormány a bankszektort, ki az a hülye, aki itt komolyabb pénzt fog befektetni” – fogalmaz Hegedűs.
A devizahitelesek tömegeit nyilván a forint svájci frankhoz és euróhoz képest erőtlen árfolyama érinti érzékenyen, ám a nyersolajat dollárban vásárolják a forgalmazók. Márpedig az amerikai fizetőeszközhöz képest is igen rosszul teljesített a magyar deviza az elmúlt hónapokban. Csak három hónapot nézve: augusztus 16-án 187 forint volt egy amerikai dollár, november 16-án pedig 232 forint környékén mozgott.
Mi várható? A GKI vezetője a fenti negatívumok ellenére felvillantott egy lehetséges pozitív hatást a forint árfolyamára. „Ha stabilabb gazdasági jövőkép alakul ki Európában, akkor erősödhetnek az európai fizetőeszközök. Ebben az esetben az olyan szélsőséges devizák, mint a forint, lendületet vehetnek. De én inkább azt mondom ma, hogy az is szerencsés lenne, ha nem romlana tovább az árfolyam.”
Piaci elemzők szerint is sanszosabb a közeljövőben a 320-330 forint közötti euróár (szerdán 313 forint körül kereskedtek vele), vagyis további, ámde immár enyhe gyengülést prognosztizálnak. Ezek a vélemények azonban szinte mindig tartalmazzák azt a kitételt, hogy ebből a sávból már jó eséllyel nem engedné följebb a forintot a Magyar Nemzeti Bank, amely – persze lehetőségei szerint – beavatkozna.
Ok: a magas adótartalom
Ezt két részre kell osztani, egyrészt a jövedéki, másrészt az általános forgalmi adóra. Előbbi éppen két hete emelkedett meg a korábbi 97,35 forintról literenként 110,35 forintra, ami azonnal 16 forintos emelkedést jelentett a kutakon. A benzin jövedéki adója változatlan maradt, így a két üzemanyagfajta közül a hosszú éveken át olcsóbb (és Európa nagy részén ma is kedvezőbb árú) gázolaj most átlagosan 30 forinttal drágább literenként.
Semmi nem mutat az árcsökkenés irányába
Meddig emelkedhet az ár?
Épp ezért, valamint a fenti (prognosztizált) folyamatok miatt Hegedűs ezt a választ adta arra kérdésünkre, hogy meddig kúszhat fel még tovább a gázolaj szerdán rekordot döntött ára: „Nagyon testközelben van a 450 forintos ár, ez abszolút benne van a pakliban, de e fölötti árat nem merek jósolni.”
Az Ásványolaj Szövetség főtitkára még ennél is óvatosabban fogalmazott az elkövetkező hónapok lehetséges gázolajárával kapcsolatban. „Nem bocsátkozom jóslatokba. Amikor 2008-ban 150 dollárig ment fel az olaj ára, akkor a szénhidrogénpiac egyik legnagyobb cégének elnöke – akinek tízszer annyi infója van erről, mint nekem – azt mondta, hogy hamarosan itt a 250 dolláros ár. Na, utána lement 43-ra.”
Wilde György azt is hozzátette azonban, hogy azok a hazai fuvarozók, akik az úgynevezett kereskedelmi gázolajat tankolják „valójában az Európában jelenleg előírt legkisebb jövedéki adót fizetik a gázolaj után (ami 90 forint körül van), hiszen januártól ez számukra lehetővé vált.” Azóta nagyjából hét forintot igényelhetnek vissza literenként (ahogy az áfát is).
A parlament elé beadott javaslat szerint jövő januártól viszont már 17 forint lesz a kereskedelmi gázolaj kedvezménye. Vagyis az elmúlt hónapok áremelkedése egyértelműen a dízelautóval közlekedő, ámde nem fuvarozóként dolgozókat érintette.
