Csak Suzukit ne! Sokáig íratlan törvényként élt bennem ez a mondat, de rájöttem, ha az embert elhagyják a kamaszévek, és maga arat a kenyérért, sebtiben le kell mondani a romantikus álmokról. Magyarán a birtokolandó autók listájára felkúszik a hazai gyártású csoda, és a havi kiadások tükrében kívánatos verdává emelkedett a Swift.

A magyar autós társadalom soraiba éket verő japán kisautóról nehéz objektívan nyilatkozni, általában vaskos rajongás, vagy heves gyűlölet véleményrétegein kell átrágni magunkat az igazságig. Szerencsére a fellelhető népi tapasztalat, és szakértői cikkek tömegéből kis kutatómunkával könnyen leszűrhetjük miért érdemes ma pénzt áldozni a kilencvenes évek hazai népautójára.

Csak a Suzuki!

Hazánkban 1992 és 2003 között készült a típus, amely két alig észrevehető ráncfelvarráson esett át a hosszú évek alatt. A megszokott kivitelek mellett Subaru Justy néven találhatunk belőle négykerékhajtású verziót, illetve az 1997-ig gyártott kabrió számít igazi ritka csemegének.

Mind a tízmillió magyar ült már benne, és be kell ismerni, a rövid hossz ellenére nem élhetetlenül szűk a beltér. Hiába, ha körülöttünk nincs semmilyen hangszigetelés, kárpit, gyűrődési zóna, több hely jut a testnek.  A hátsó ajtó már új korában kritikát érdemelt, nem nyílik elég tágasra, ezzel megnehezíti a bekászálódást.


A csomagtartó szintén kevésbé átgondolt megoldás, mérete csekély, pereme magas, a pár szatyros bevásárlások barátja inkább, nem az építkezéseké. De ezért híres a magyar lelemény, a városi kisautóból nálunk mindenes családi igásló lett az évek alatt.

Hely éppen akad, csak a belső tér minősége gyatra
Csak vakmerőknek való az erősebb motor, a tempós autózás istenkísértés

Csak vakmerőknek való az erősebb motor, a tempós autózás istenkísértés

Csak vakmerőknek való az erősebb motor, a tempós autózás istenkísértés


A motorháztető alatt leggyakrabban a háromhengeres egyliteres 53 lóerős, vagy az ezerhármas 68 (később 85 Le) lovas blokkot találjuk. Mindkettő elégséges dinamikát kölcsönöz a pillekönnyű autónak. A háromhengeresre jellemző az erős vibráció, az 1.3 literes kulturáltabb, nyomatékosabb. A fogyasztásban sincs jelentős különbség, a kisebb motorból csak extrém mazochisták tudják kicsikarni a legendás 4,5-5 literes értéket, így mindenképp az erősebb verziót keressük vásárláskor.

Fehér holló még az 1.6 literes motor, 95 lóereje már istenkísértés a Swift fékrendszerét, felépítését figyelembe véve.

Élet gyűrődési zónák nélkül

Ezzel pedig elérkeztünk az autót övező legnagyobb gondhoz, a kritikák örök forrásához, a gyenge karosszériához. A mai autókhoz képest mintha csomagolópapírból hajtogatták volna, elég egy városi koccanás a totális széthulláshoz, az országúti baleseteknél pedig garantált az életveszély.


A kasztni gyengesége mellett a belső silány kivitelezése ad okot a bosszankodásra, minden elem hitvány minőségű, olcsó műanyagból készült. Nagy sebességnél a plasztik zörgőzenekar kivétel nélkül rázendít, majd csatlakozik hozzá a gördülési zaj kvartett, és a motorzaj big band, hogy együtt szórakoztassák az utasokat.

Szigorúan szemlélve mindez csak nyafogás. Szükségünk van nekünk síri csendre, kényelmes fotelekre, hogy kibírjunk pár száz kilométert? Nincs. Minimálisra leszorított költségekre és megbízhatóságra viszont annál inkább, és ezekben verhetetlen a Swift.

A ráncfelvarrás nem hozott sok újdonságot a Swift életében

A ráncfelvarrás nem hozott sok újdonságot a Swift életében

Megbízható gépet ugyan sokat találunk, de a filléres fenntarthatóság az igazi adu ász. Az autóban feszülő technika több mint húsz éves, a karbantartások nagy részét magunk megejthetjük, de a legközelebbi félprofi szerelő sem fog kudarcot vallani.  Aki pedig a márkaszervizre szavaz, válasszon 1998 után gyártott autót, amelyeknek tízezer helyett tizenötezer kilométer a szervizperiódusa.
A ritka kabriók egyike

A ritka kabriók egyike

A ritka kabriók egyike


A gyári alkatrészek bírják a nyüstölést, a gömbfejek, lengőkarok, fékbetétek az átlagosnál ritkábban szorulnak cserére. A motorok szintén problémamentesek. A szervizt csak hírből ismerő, rideg tartásban tengődő darabok is sokáig húzzák, de nem örökre, ezekből válik a kereskedésekben álló legdurvább pénznyelő.

Átvizsgálás, fél egészség

Elkerülve a potenciális balek szerepét, ezért kell a jó öreg megbízható Suzukit is betolni egy szervizbe, ahol az általános állapotfelmérés során kiderül, mekkora pénzügyi taposóaknára készülünk rálépni.
Néhány apróságot magunk is átfésülhetünk az eladó lábasjószágon: a féltengely gumiharangja könnyen tönkremegy, és a bejutó szennyeződés hamar tönkreteszi az alkatrészt. A veszélyesen gyenge karosszéria előnye a vásárlásnál, hogy egy törés után már mindig csálé marad valahol, ezt az árulkodó jelet pedig könnyen kiszúrhatjuk.

A motorfedelet mindig ellenőrizzük, ezt az elemet nem fényezték belülről a gyártás során, így ha ott csillog a festék, nagy valószínűséggel törött autót készülünk megvenni.

Félmillió körül ilyen állapotban megörzött belsőt kapunk

Félmillió körül ilyen állapotban megörzött belsőt kapunk

A piac hatalmas

Bár a nagy hitelbumm alatt sok Swift beszámításra került, még mindig rengeteg eladó darab között szemezgethetünk. A leharcolt példányok 200.000 forintról indulnak, de félmillióért már szarvasbőrrel törölgetett, szőrös, új gumikon guruló megkímélt Swiftet találhatunk.

Nyilvánvaló hibái, és gyatra biztonsága ellenére ma egyre csábítóbb közlekedési alternatíva a Swift. Ha nem fájó a csomagtartó eltűnése, gázüzemre átalakítva ma ennél olcsóbb módot nem találunk a helyváltoztatásra.

Eladó válság-Swiftek a Vezess.hu használt autó keresőjében!