Miért késik az életmentő KRESZ-módosítás?

Szokatlan módszerrel akarta elérni az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK), hogy a halálos balesetek miatt megváltoztassák az autópályák leállósávjának nevét. Ez az ósdi elnevezés ugyanis túlságosan megengedő, azt sugallja a cég szerint, hogy ezen a területen megállhat a vezető, márpedig ez egyáltalán nem így van.

Az elmúlt négy évben nyolcan meghaltak, tizennyolcan megsérültek a hazai autópályák leállósávjaiban, ahol 47 autó összetört. Vagyis álló autók körül ténykedő embereket gázoltak halálra. Ennek megakadályozására az ÁAK pénzt és fáradtságot nem sajnálva rengeteg embert megmozgató kampányt indított, aminek végeredményeként közel tízezer szavazó támogatta, hogy „vészsáv” legyen az új név.

De nem csak az átlagautósok között, hanem szakmai körökben is széles konszenzus alakult ki az átnevezés szükségességéről, ezért az ÁAK elküldte a KRESZ módosítására vonatkozó javaslatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM). Ennek feladata a jogszabály megváltoztatása, és amint azt elsőként a Vezess.hu megírta ebben és ebben a cikkben, a tárca már hónapok óta dolgozik egy új, közérthetőbb, modernebb KRESZ előállításán.

A kampány, és nyomában a javaslat átküldése még tavaly márciusban történt. Azóta néma csönd honol az esetleges névváltoztatás körül, pedig ha életet menthet az átnevezés, akkor indokolt lenne a gyorsaság. Ráadásul ránézésre nem olyan nagy munka egy név megváltoztatása a KRESZ-ben.

Tovább elemeznének

„Azóta nem hallottunk semmit erről, nem tudjuk, hogy miként áll a jogalkotás” – mondta érdeklődésünkre Bényi Gyöngyi ÁAK-szóvivő. Pedig az autópálya-kezelő már a tavalyi kampány előtt is többször kezdeményezte a KRESZ ez irányú módosítását, de mindhiába.

Pedig a tavaszi akciót a minisztérium is támogatta, amely a több éve kitartó kezdeményezések ellenére még mindig ott tart, hogy „elemzi a leállósáv megnevezés és definíció megváltoztatását kezdeményező javaslatot” – közölte az NFM a Vezess.hu-val. Emellett közel egy éve szintén elemzi a minisztérium „az ÁAK kampányának tapasztalatait, és az eredmények alapján dönt a kérdésben a KRESZ esedékes felülvizsgálata során”.

Annál is meglepőbb ez a hosszú rágódás a témán, mert a legkevésbé sem hathatott újdonságként a jogalkotóra a tavalyi akció. Olyannyira nem, hogy az elmúlt években nem csak az Állami Autópálya Kezelőnél, hanem a minisztériumon belül is többször felmerült lehetőségként a változtatás. Sőt, a tárca – mint most elismerte – maga is jogosnak tartja, hogy a leállósáv elnevezés „pontatlan”, mert a megállás lehetőségére utal a megállást kikényszerítő műszaki ok helyett.

Újra kampányolnának

Amikor azt kérdeztük a minisztériumtól, hogy egy ilyen minimális változtatást (amely az ÁAK szerint akár életeket is menthet) miért nem lehet a többi KRESZ-módosítástól függetlenül, gyorsan meglépni, válaszként hosszas eszmefuttatást kaptunk, ám konkrét, a kérdésre adott választ nem.

Elsőként megemlítette az NFM, hogy a 2010. januári KRESZ-módosításkor tételesen rögzítették azokat a kivételes eseteket, amelyekben egy jármű a leállósávban haladhat, megállhat vagy várakozhat (műszaki hiba vagy mentés, forgalom-ellenőrzés stb.). Mint mondták, azért pontosítottak, hogy visszaszorítsák a leállósáv szabálytalan használatát.

Szerintük „a leállósáv szabályos, műszaki okokkal indokolható használata” amúgy is „egyre ritkább a járműállomány műszaki fejlettsége és a pihenőhelyek szolgáltatási szintjének növekedése miatt”. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az újautó-eladások elmúlt évekbeli drasztikus visszaesése miatt a hazai bő hárommilliós járműállomány tovább öregedett, az átlagéletkor ma már 11 év fölött jár.

Végül a minisztérium közölte, a névváltoztatással csak akkor érhető el érdemi eredmény, ha a jogszabályváltozást folyamatos baleset-megelőzési kampány kíséri. Ez így igaz, pont ilyen kampányt folytatott tavaly az autópálya-kezelő.

Kis túlzással a csapból is ez folyt, tele volt a névváltoztatási szándékkal a sajtó, éppen akkor kellett volna vészsávra keresztelni a sok balesetnek helyt adó útfelületet.