A „milyen autókat használnak a minisztériumi vezetők?” kérdésre a legtöbben kapásból rávágják: A6-os Audikat. Pedig ennél jóval sokszínűbb a kép, már-már bábeli. A hat tárcát és a Miniszterelnökséget 395 autóval ellátó Közigazgatási és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 12 különféle márka 29 típusát üzemelteti.
Olyan meglepő autók tagjai a vegyes állami flottának, mint a rég nem gyártott Opel Omega, a népautó Suzuki WagonR+, a becsődölt Saab előző 9-5-öse, de Fiat Ducatót is használnak. A közel négyszáz kocsiból mindössze 16 darab az A6-os, a legtöbbet a tavaly (is) vásárolt Skoda Superb-ből hajtanak. Íme, a teljes flotta
Látható a táblázatban, hogy a könyökvédős hivatalnokok 10 darab Honda Civic hibridet is koptatnak, ráadásul ezek úgynevezett kulcsos autók. Ez azt jelenti, hogy nincsenek egy-egy magasabb vagy alacsonyabb szintű vezetőhöz delegálva, hanem akinek útja van valahová, az leakasztja a kulcsot a fogasról, és már megy is vele. Kis túlzással, aki kapja, marja (nyilván vezetői engedéllyel, lepapírozva stb. – a szerk.).
Az első és utolsó hibrid-beszerzés
Üzenetértékű vásárlásnak szánta még 2008 őszén az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hogy 78 millió forintért 12 darab hibridet vásárolt felsővezetői számára. A két darab Lexus GS-t a tárca irányítói használták, míg a 10 Honda Civic-et az alattuk lévők. A tárca akkori közlése szerint 12,7 millió forintot spóroltak a listaárhoz képest, és még valahogy azt is kiszámolták, hogy ezekkel a kocsikkal 40 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Azt viszont nem árulták el, hogy a Hondák darabja mennyibe került. Információink szerint 4,8 millió forintba.
Ilyen speciális használati körülmények között különösen érdekes, hogy a piacon egykor a legolcsóbb hibridnek számító autók miként viselik a gyűrődést. A Vidékfejlesztési Minisztérium garázsában és udvarán több darab is szolgálatkészen várja a következő útját. Kettő ezek közül az épületben csak „vizeseknek” hívott Vízügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság több tucat dolgozóját szolgálja, a másik kettőt a Természetvédelmi Főosztály 40 munkatársa használhatja – utóbbinál osztályvezető Nagy János.
Életveszélyes?
„Viszonylag gyakran használom a Civicet országjárásra. Jósvafőtől (Aggteleki Nemzeti Park) Sarródig (Fertő-Hanság Nemzeti Park) mind a 10 parkot látogatom” – érzékelteti Nagy, hogy városban, autópályán, de még földúton is jár a hibriddel.
Bő 3 éve vették a 10+2 hibridet
Amikor megemlítjük neki, hogy egy kollégája – aki csak egyszer vezette a Civicet, legközelebb más autót választott – azt mondta, hogy „életveszélyes a fékje”, és hogy furcsa a váltója, Nagy komoly arckifejezéssel válaszol. „Meg kéne tanulni a vezetését.” Ő és pár szintén autóbolond kollégája megtették anno a szükséges felkészülést: amikor néhány éve hozzájuk kerültek a kocsik, már csak a különleges járművek iránti érdeklődés miatt is elolvasták a kezelési útmutatót, és tájékoztatták a tudnivalókról a közvetlen munkatársaikat.
„Másként érzékeli a motorféket, más a fékerő, amúgy marhajó fékjei vannak. A váltó pedig fokozatmentes automata, nyilván más ebben előzni, mint amikor korábban az 1,6-os Astrában ötből visszaraktuk háromba” – rakja helyre a dolgokat az osztályvezető, egyúttal megpendíti az autó szerinte egyetlen gyengéjét. A dinamikát.
Egyszerű szerkezet
A Honda által IMA-nak elnevezett (Integrated Motor Assist) rendszer valójában egyszerű szerkezet. A Jazz 95 lóerős, 1,33-as benzinmotorját egészíti ki egy 15 kW (20 lóerő) teljesítményű villanymotor, amely a fokozatmentes CVT-váltó és a benzines blokk között van. A hátsó üléstámlát a mögötte lévő akksik miatt nem lehet lehajtani, ezeket a villanymotor lassításkor és gázelvételkor generátorként tölti visszatáplált árammal. Aki kíváncsi rá, hogy mindez mire elég a hibridek etalonjának számító Prius ellenében, az kattintson ide!
Illés Zoltánt kiszállították belőle
Hinterauer László KEF-főosztályvezető alkalmanként szintén használja a hibrideket. Szerinte „bármennyire is benzines, másként gyorsul”. Városi használatra tökéletesnek gondolja, de csak abban az esetben, „ha a KRESZ-nek megfelelően gyorsul a forgalom”. Az ennél őrültebb gyorsításokat tapasztalatai alapján nem igazán kedveli.
A hibrideket az osztályvezetőknél, főosztályvezetőknél nagyobb emberek is használták. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár például az egyik fehér hibriddel közlekedett, az épületen belül keringő hírek szerint kimondottan szerette, de januárban mégis kiszállították belőle.
Kemény műanyagos, kissé űrhajós műszerfal
Évi 350 ezerbe kerülnek
A szubjektív vélemények is fontosak, de mégiscsak az lehet beszédes, hogy valójában mennyi adóforintunkba kerülnek évente a hibridek. 2009-ben 120,5 ezer forint volt a kocsik átlagos javítási költsége, míg a biztosítási díja 223 ezer forint (a kgfb és a casco együtt). 2010-ben 132 ezer forintba került kocsinként a javítás egész évben, míg az együttes biztosítás 224 ezer forintba.
Hinterauer szerint nem szabad ezeket a számokat összehasonlítani az átlagos autósoknak a saját kocsijuk költségeivel, mégpedig két okból. Egyrészt egészen mások a használati körülmények (sokan koptatják kulcsos autóként), másrészt a főosztályvezető szerint maximális biztonságra törekednek a fenntartásnál. Kizárólag gyári alkatrészeket vesznek, szigorúan betartják az olajcsere-periódusokat és így tovább.
Szívesen összehasonlítottuk volna ezeket a költségeket más állami, pláne kulcsos autók számaival, de mint kiderült, a fenti táblázat hasonló kategóriás kocsijai között egyetlen hasonló életkorú jármű sincs.
A tíz autó futásteljesítménye között egyébként meglepően nagy különbségek vannak, 45 ezer és 120 ezer kilométer a két véglet. Érdekes, hogy a tíz autóból pont azzal volt gond, amelyik Hinterauer szerint gyakran heteket, vagy még többet állt. Tavaly cserélni kellett az akksijait, de a közel egymilliós javítást az importőr intézte, ugyanis 5 év garanciával vették a Hondákat. „Ha járunk velük, akkor kiváló autók” – állítják a tisztviselők.
