Levelet kapott a minap egy kollégánk, amelyben a biztosítója közölte vele, hogy mennyi a baleseti adója. Csekk nem jött. Egy másik kollégánknak egy másik biztosító már decemberben kiküldte egy közös csekken a KGFB-t, és az annak 30 százalékát tartalmazó baleseti adót. A harmadik kolléga még sem levelet, sem csekket nem kapott az új adónemről.
Összevissza befizetések
Elég nagy tehát a szórás, pedig a jogszabály világosan fogalmaz: a baleseti adót a díjjal együtt, a díj kiegyenlítésének ütemezésében kell beszedniük a biztosítóknak. Az összevisszaság oka részben abból ered, hogy már a KGFB-t sem egy időben fizetik a járműtulajdonosok. Egyesek havonta, a legtöbben valószínűleg negyedévente, de az alacsony összeget fizetők egy része akár egy esztendőre előre. Utóbbi lehetőségre általában plusz kedvezményt adnak a biztosítók a novemberi kötelező-kampány idején, ahogyan arra is, ha a járműtulajdonos átutalással vagy csoportos beszedéssel fizet – ilyenkor a biztosítási adóhoz sem jár csekk.
A károkozók ellátására akarják fordítani a milliárdokat
Ezt a képet színesíti tovább, hogy a biztosítók eltérő informatikai rendszereket használnak. Ebből következően a cégek egy része egyszerűen nem tud egy darab levélben, egy darab csekket kiküldeni, amelyen az összeg a kötelező és az új adó együttes összegét tartalmazza.
Így fordulhat elő az egy levél, egy csekk variáció mellett az egy levél két külön csekk, vagy akár a két darab külön értesítés is, ráadásul az egyik decemberben a KGFB-díjról, míg egy másik januárban a baleseti adóról. „Információink szerint a legjellemzőbb az egy csekk, egy levél volt” – közölte érdeklődésünkre a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Mi az a balesetei adó?
Tavaly november 21-én fogadta el az Országgyűlés a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) kiegészítéseként a baleseti adó bevezetését. A jogszabály indoklása szerint az egészségügy forrásainak bővítése érdekében találták ki az új adónemet. Mivel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a károsult egészségügyi ápolását fedezi, a károkozóét viszont nem, ezért ezt az adófajtát az állam – legalábbis ezt ígéri – a balesetet okozók ellátására fordítja majd.
Ezrekből 25 milliárd
A baleseti adó legkisebb mértékben a motorkerékpárok tulajdonosainak a pénztárcáját terheli meg, átlagosan 1-2 ezer forinttal, a legsúlyosabban pedig a teherautók, buszok és vontatók üzemeltetőit érinti. Az ő esetükben elérheti az évi 30 ezer forintot is a díj, de ennél többet nem, ugyanis a jogalkotó napi 83 forintban maximálta a fizetendő összeget.
Sehol Európában nincs hasonló adófajta
Az állam elveszi a magáét
Egyeseket még ez a párezer forintos tétel is bosszanthat. Mi történik akkor, ha valaki a KGFB-díját befizeti, de úgy dönt, hogy a kötelezettsége ellenére széttépi a baleseti adóról szóló csekket? Vagy éppen elveszíti azt.
Az állam ebben az esetben is megkapja a beszedésre kötelezett biztosítóktól a maga pénzét, ugyanis lekéri a befizetett KGFB-díjból. Ha valaki például előre kiegyenlítette az egész éves kötelezőjét, de a baleseti adóról – mondjuk – megfeledkezett, akkor ennek 30 százaléka megy a biztosítótól a költségvetésbe.
Az illető járműve így az év 70 százalékára biztosítva van, a többire nem, ezért levélben keresi majd meg a biztosítója, amely fut a pénze után. Amennyiben nem reagál az autós, a biztosító tájékoztathatja a járműtulajdonos önkormányzatát az adótartozásról, amely levetetheti a rendszámot.
Eladáskor visszajár
Nem veszik el ugyanakkor a kötelező díj mellett az előre befizetett baleseti adó a jármű év közbeni eladásakor. A KGFB-díjjal együtt ugyanis ez is időarányosan visszajár.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával. További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink.
