Már Nürnbergben nagyon kinéztem magamnak ezt az M5-öst, alig vártam, hogy kereskedelmi forgalomban kapható modell legyen belőle. A tesztekben és sajtófotókon szereplő Monte Carlo kék változat hamar elfogyott, így végül – későbbi nagy örömömre – egy Silverstone ezüst metál került megrendelésre. Amikor a sok, zöld csomagolópuffancs közül kihalásztam az ablakos fekete dobozt, már tudtam, hogy nem fogok csalódni. Még új gyártó létére sem illett volna elrontania a Paragon Models-nek, hiszen az elődöket az Autoart, a Kyosho és az OttO Mobile is példásan alkotta meg. Tökéletesen passzol a sorba a friss versenyző.
Hát ez itt meg micsoda?
Kedves Olvasó! Ebben a rovatban Csepreghy Dániel, a modellautók nagy ismerője mesél a gyűjtögető életmód szépségeiről, elárulja, mi tesz igazán érdekessé egy-egy modellt, illetve miből és hogyan építhetünk méltó környezetet kisautónk köré. Mindezt szigorúan 1:18-ban. Kivéve, amikor nem. :)
Kivitelezésből ötös alá
Jó irányba húzogatták a vonalakat, amikor a mezei F10-esből M-betűs, dinamikus vadállatot kellett rajzolni. Követték a jól bevált receptet. Dögös, agresszív pofája lett, gyilkos tekintettel, szép szoknyácskája, kopoltyúja a sárvédőívben és négy kidörgő befejezésnek. Kedvencem a hajók nyomdokvonalát idéző hullámzás a motorháztetőn. Arányosabbak, részletesebbek és egyértelműen szebbek a lámpái, mint a Norev 550i-nek, még hátul is illeszkedik tökéletesen minden elemhez. Ha az első lámpatestekre a fény szerencsés szögből esik rájuk, akkor olyan, mintha világítanának az angyalszemek.
Talán a külső egyetlen gyengébbre sikerült pontja a felni, aminek formáját és méretét ugyan eltalálták, de a színét már nem. A mögöttük lévő belső hűtésű lyuggatott tárcsák és a kék M logós féknyergek, viszont kiválóak. Fontos is, hogy az 560 lovas gép meg tudjon állni.
Nem éppen vadászház hangulatú a beltér, ennek ridegnek kell lennie
Naná, hogy zsanéros ajtókon keresztül juthatunk be az utastérbe! Itt a külsőhöz illő hideg hangulatú, kékesszürke árnyalat uralkodik harmóniában a fekete elemekkel és a nagyszerűen eltalált plüssözéssel. Az üléseket is nagyon jól megoldották, egészen eddig a Kyosho tudta talán a legjobban a bőr hatású műanyag fotelek receptjét, azonban ez kicsit mattabb és valósághűbb annál. Nem lehet panasz a kis részletek kidolgozottságára sem, a kapcsolók és szellőzőrostélyok mellett figyelemre méltó az alumínium betét mintázata. Az iDrive képernyője sem egy fekete lap, hanem a menüjét láthatjuk még a hátul utazók szórakoztatóegységén is. Apró kis hiányosság, hogy a műszercsoport csak egy sima matrica, nem pedig egy vékony plexilap mögött helyezkedik el és a HUD-nak is csak a gombja van meg.
Van „élet” a motorburkolat alatt
A Mazda RX-8 remekbe szabott motortere után szinte már teljesen letettem arról, hogy modern autóról mintázott modellben rendes motor fogadjon, így egészen meglepődtem, amikor megpillantottam ezt a 4,4-es, turbós V8-ast a hatalmas motorháztető alatt. Meglepődtem, hogy van benne szín, lelátok az aljáig és, hogy az utolsó csőig, szívócsonkig megvan mindene, és már nem is érdekelt, hogy nagy karokkal nyílik a géptető.
Sok levegőhöz egyébként nem jut, hiszen az illesztések rendben vannak és az elején lévő rácsozás sajnos nem lyuggatott. Igen, kamurács, de szerencsénkre a jobbik fajtából!
Az egyik legszebb modern motor a modellgyártás történetében
Ár-érték arány
Pár centnyire van a 85 eurótól. Ez az ár nem is olyan rémes, ha azt nézzük, hogy minden tekintetben friss, ropogós és kis túlzással tökéletes modell. Mindent tud, amit tudnia kell. Erős kezdés a Paragon Models-től, ezek után még jobban várom az új 1-es 1:18-as változatát. És valakinek már ideje lenne előrukkolni egy E34 M5-tel, nem igaz?
A korábbi modellautós cikkekért nem kell messzire menni, elég erre a linkre kattintani.
