A három V8-as gép után már ideje témát váltani. Legutoljára akkor láttam ezt a modellt, mikor a beszerzés mámoros örömétől vezérelve, mint valami véres kardot, úgy hordoztam végig a lakásban. Ezután kétévnyi hungarocellzárka várt a kis kékségre, újra csak az előző közös fotózáson figyeltem fel ismét az eddig méltatlanul elfeledett kis Kyosho BMW Z4 M Coupe-ra.

Hát ez itt meg micsoda?

Kedves Olvasó! Ebben a rovatban Csepreghy Dániel, a modellautók nagy ismerője mesél a gyűjtögető életmód szépségeiről, elárulja, mi tesz igazán érdekessé egy-egy modellt, illetve miből és hogyan építhetünk méltó környezetet kisautónk köré. Mindezt szigorúan 1:18-ban. Kivéve, amikor nem. :)

Legutoljára akkor láttam ezt a modellt, mikor a beszerzés mámoros örömétől vezérelve, mint valami véres kardot, úgy hordoztam végig a lakásban a kis Z4-est, ideje volt újra felfedezni
Régi versenygépeket idéző a klasszikus vonalú gácsérfenék

Régi versenygépeket idéző a klasszikus vonalú gácsérfenék

Régi versenygépeket idéző a klasszikus vonalú gácsérfenék


Modern klasszikus

A roadster változat formája nem aratott osztatlan sikert, ezért is volt merész vállalkozás a Chris Bangle keze alatt dolgozó Anders Warming részéről, hogy ebből az alapból még a coupe-t is megrajzolta. És mennyire zseniális ötlet volt! Így lett befejezett a mű.

Hosszú orra hegyét gyönyörű lámpák, krómozott szélű vesék és a mélyre húzott M-es lökhárítókban lyuggatott rács díszíti. Ezután következik a végtelenül hosszú gépháztető, amin két domborulat sejteti, hogy alatta bizony, ha kell, tombol a 343 tagú ménes. Szüntelenül kavarognak az érdekesebbnél érdekesebb ívek és élek az oldalán, ezt a nagy harmóniát – a modellnél – egy cseppet megtöri, hogy az ajtók körül kicsit nagyobb az illesztési hézag a kelleténél. Az autó legszebb része a rövid, de annál tartalmasabb befejezés. Régi versenyképeket idézi a klasszikus gácsérfenék. A négy, fémes hatású kidörgő közötti rács pont olyan, mint az orron, kicsit feljebb részletes lámpák és pontosan illeszkedő pótféklámpa található. A bal oldalt lévő kis antenna gumiból van, így letörni szinte lehetetlen. Nem túl realisztikus, fényes gumi öleli körbe az öt dupla küllős felniket, amik mögött lyuggatott tárcsák fénylenek.

A lemezek alatt

A 3,2 literes, sorhatos műanyag térplasztika egy fokkal jobban sikerült, mint az átlag Kyosho BMW-ké. Szép M logót találunk a szelepfedélen és aranyosan virít a piros nívópálca a légszűrő tövében. Igazán megérdemelt volna még egy kis odafigyelést ez a motor.

Modern sorhat térplasztika

Modern sorhat térplasztika

Általános sablon szerint készült a beltér is. Természetesen, az ajtókat zsanérok segítségével nyitogathatjuk, a küszöbborításon is ott virít az a bizonyos sokat sejtető M betű. A megszokott bőr
Nagyon jó lenne ez igaziban

Nagyon jó lenne ez igaziban

Nagyon jó lenne ez igaziban


hatású műanyagból formázták meg a vajszínű sportüléseket, az igencsak kis termetű vezetők szép műszeregységet találnak maguk előtt és aprólékos kidolgozású gombokat tapogathatnak. A váltón olvasható a fokozatkiosztás is. Az utasnak marad a valósághű karbonbetét és az élmény.

Összegzés

A modellkivitel nagy szerencséje, hogy pontosan visszaadja az 1:1-es vonzó sziluettjét. Mostanában 60 euró körüli összegért mérik. Mindent tud, amit egy modellnek tudnia kell, de sajnos semmi többet nem nyújt. Egy korrekt modell, egy igazán gyönyörű autóról. Csak azok az átkozott sémák!

A korábbi modellautós cikkekért nem kell messzire menni, elég erre a linkre kattintani.