A minap írtunk egy cikket arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) dolgozik a külföldi rendszámok használatát szabályozó törvény megváltoztatásán. A szabályozással kapcsolatban korábban számos panasz érkezett az Alapvető Jogok Biztosának hivatalához, amely vizsgálatot indított, majd megállapította, hogy problémás a törvény, annak megváltoztatására kérte a kormányt.
Jogos felháborodás
Írásunkban hivatkoztunk egy Svédországban dolgozó magyar példájára. Olvasónk 3,5 éve vállal munkát külföldön, de természetesen továbbra is magyar állampolgár, és ennek megfelelően megtartotta magyar állandó lakcímét is. Mivel azonban kint él és dolgozik, a mindennapokban egy svéd rendszámos autót használ, aminek ő a fenntartója.
Miután honfitársunk olvasta cikkünket arról, hogy az adóhatóság fokozott ellenőrzést indított a rendszámmal trükközők ellen, és hogy a félresikerült jogszabály miatt őt is megbüntethetik, ha hazalátogat több napra a svéd kocsijával, felvette a kapcsolatot a Nemzeti Adó és Vámhivatallal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal (ORFK). Elsőre ugyanis nem hitte, hogy őt, becsületes állampolgárt is megbírságolhatják.
Rogán azt mondja, nem ért egyet az obudsmannal (Forrás: MTI)
Rogán szerint nem
Múlt heti cikkünkre hosszú levélben reagált Rogán Antal, az ő nevéhez kötődik ugyanis a januártól hatályos szigorítást tartalmazó jogszabály.
Levelében a politikus kitér a külföldön dolgozó magyar esetére, és ezt írja. „A cikk elején említett svédországi példa azért nem állja meg a helyét, mert ha csak néhány napra látogat haza a külföldön dolgozó magyar állampolgár külföldi rendszámú autójával, akkor a 30 napos szabály természetesen kezeli a problémát.”
Ezt követően megkértük a Svédországban dolgozó honfitársunkat, küldje el nekünk, hogy az ellenőrzéseket a törvény alapján végző rendőrség mit írt neki ugyanerről.
Az ORFK szerint igen
Az olvasónkra vonatkozó jogértelmezést az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának alezredese írta, mint kiemelt főreferens. Az ORFK illetékese nem sajnálta az időt a válaszadásra, alaposan összeszedte az érdeklődő számára fontos jogszabályi pontokat.
A rendőrségnek a mindenkor hatályos törvények szerint kell eljárni
„Tisztelt (…)!
(…) r. dandártábornak úrnak küldött elektronikus levelére, megbízásából az alábbiakról tájékoztatom.
Előre bocsátom, hogy telefonon történt beszélgetésünk során adott tájékoztatásban foglaltakat maradéktalanul fenntartom. A vonatkozó jogszabályok a külföldi rendszámmal ellátott járművek magyarországi használatához mind az üzemben tartó, mind a járművezető vonatkozásában feltételeket határoz meg. Önre, mint a jármű tulajdonosára mindkettő vonatkozik, amennyiben Magyarország területén vezeti a járművét.
Járművezetőként magyarországi lakóhellyel rendelkező járművezető az alábbi feltételekkel vehet részt a külföldi rendszámmal ellátott járművel Magyarország területén:
* rendelkezik bejelentett külföldi tartózkodási hellyel és ezt a tényt külföldi hatóság által kiállított igazolvánnyal (közokirattal) igazolni tudja, vagy
* rendelkezik az üzemben tartó által kiállított, a birtokba adás időpontját megjelölő hozzájárulással (magánokirattal), amely alapján megállapítható, hogy a járművet Magyarországon 1 napnál rövidebb ideig használja, vagy
* rendelkezik a munkáltatója által kiállított olyan munkáltatói igazolással (magánokirattal), amely alapján megállapítható, hogy rendszeres munkavégzésének helye külföldön van. A rendszeres külföldi munkavégzés céljából használt külföldi rendszámú gépjármű esetén elsősorban a külföldi munkavégzés tényét, annak helyét, gyakoriságát, időtartamát kell igazolni, hogy a hatóság a maga következtetését a rendszeresség tekintetében levonhassa, és nem azt, hogy a járművezető a külföldi járművet rendszeres munkavégzés vagy munkába járás miatt használja.
* a gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlője, vezetője, rendelkezik a vámhatóság által kiállított, a regisztrációs adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó – a Kkt. 20. §-ának (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesítő * igazolással
Amennyiben a jármű vezetője a fenti mentesülési körülmények egyikét sem tudja a Kkt. által előírt módon, a helyszínen igazolni, úgy a járművel kapcsolatosan a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 98. §-ában megfogalmazottak szerint kell a helyszínen az intézkedést lefolytatni és közigazgatási eljárást kell indítani.
Természetes személy üzemben tartó esetén:
Általános szabályként a törvény előírása szerint, amennyiben az üzemben tartó természetes személy és lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van (a Kkt. 47. §-a szerint belföldi üzembentartó), járműve csak magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt a közúti forgalomban.
A lakóhely és szokásos tartózkodási hely meglétét az intézkedő rendőri a nyilvántartásban ellenőrzi. Szokásos tartózkodási helyen az érvényes tartózkodási helyet kell érteni. Az ellenőrzést akkor is el kell végezni, ha az intézkedés alá vont személy nem ad át magyar hatóság által kiállított lakó- vagy tartózkodási helyet megjelölő igazolványt (lakcímkártyát).
Amennyiben a természetes személy üzemben tartó rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a jármű üzemben tartóját, valamint vezetőjét a rendőr felszólítja, hogy a törvényben meghatározott mentesülési körülmény fennállását a helyszínen igazolja.
Az adóelkerülők ellen hozták a szabályozást, mégis sok tisztességes ember úgy érzi, ő is áldozatául eshet (Képünk illusztráció)
* a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte, vagy
* a járművet már korábban származás ellenőrzési nyilvántartásba vették.
A fenti mentesülési körülmények valamelyikének fennállását a közlekedési igazgatási hatóság (okmányiroda) által kiállított közokirattal vagy annak hiteles másolatával kell a helyszínen igazolni.
Ilyen közokirat lehet:
* származásellenőrzési nyilvántartásba vételt kezdeményező *KÉRELEM* adatlap,
* származásellenőrzés eredményéről szóló határozat,
* az okmányiroda által a forgalomba helyezési eljárás során hozott hiánypótlási felhívást tartalmazó végzés,
* az okmányiroda által a forgalomba helyezési eljárás során hozott eljárást felfüggesztő végzés.
Egyéb irattal a fenti mentesülési körülmények fennállását nem lehet igazolni.
Folyamatosan ellenőrzi a külföldi rendszámos autókat az adóhatóság is
Amennyiben sem a jármű üzemben tartója, sem a jármű vezetője a fenti mentesülési körülmények valamelyikét a helyszínen nem tudja igazolni, úgy vele szemben a helyszínen az intézkedést le kell folytatni, amely a jármű rendszámtábláinak és forgalmi engedélyének elvételével jár, és közigazgatási bírságot von maga után.
Tisztelt Asszonyom! Ön a svédországi lakcímének igazolásával, mint járművezető használhatna jogszerűen külföldi rendszámmal ellátott járművet, de a saját maga által üzemben tartott járművet csak akkor, ha a fentiek szerint kezdeményezte annak származásellenőrzési nyilvántartásba vételét. Természetes személy Üzemben tartóként más mentesülési ok az Ön esetében NINCS!
Tisztelettel:
(…)”
Akkor most mi van?
Úgy tűnik, a rendőrségi jogértelmezés (márpedig ők ellenőriznek és büntetnek, nem a politikus) nem pont ugyanaz, mint a politikusi. Ezért Rogán szövegét elküldtük az ORFK-nak, a rendőrségi jogértelmezést pedig Rogánnak.
Mindkét felet arra kértük, közöljék egy egyszerű igennel vagy nemmel, hogy akkor most megbüntetik-e a jelenlegi autójával, jelenlegi papírjaival a külföldön dolgozó, de alkalmanként több napra hazalátogató magyart, vagy nem egy ellenőrzéskor.
Várjuk válaszukat!
Nem egyedi probléma, és nem csak ez a probléma
„Számtalan panasz érkezett a jogszabály miatt” – mondta korábban a Vezess.hu-nak Bossala Eszter, az Alapvető Jogok Biztosának szóvivője, jelezve, hogy sokan úgy érzik, becsületes emberként törvényszegőt csinál belőlük a jogszabály, aminek csak az adóelkerülőket kéne megfognia. Ide tartozhatnak a külföldön munkát vállalók ezrei, vagy a fenti papírokkal egyébként rendelkezők feleségei és gyerekei, ha már ők használják az autót. De megbüntethetik a nálunk ingatant vásárló külföldit is, ha állandó lakcímként bejelenti a nyaralóját. Mivel ő az év háromnegyedét mondjuk az anyaországában tölti, és csak a nyarat itt, ezért megtartja külföldi rendszámos autóját, amivel szintén problémák lehetnek. De vannak egyedi esetek is, retteg például a rendőri ellenőrzéstől az a magyar élsportoló is, aki külföldi szponzorától magyarországi használatra kapott külföldi rendszámos autót.
De nem csak ezeken a területeken hibádzik az ombudsmani hivatal vizsgálata szerint a jogszabály. A biztos szerint nem életszerű, hogy fontos dokumentumokat (és azok hivatalos fordításait) állandóan a kocsiban kell tartani, hiszen ezeket a rendőri vagy adóhatósági ellenőrzéskor azonnal be kell mutatni. Utólagos papírbemutatás nem mentesít az eljárás alól. Problémás a biztos szerint az általa indokolatlanul magasnak tartott, akár 800 ezer forintos bírság is.
Amint írtuk, a nagyrészt az ombudsmani kifogásokra rímelve a fejlesztési minisztérium máris megkezdte a törvény kijavítását, amiről hamarosan egyeztethet a közigazgatási tárcával.
Tudni akarja autója valós fogyasztását? A vezess.hu online autós naplója megadja a választ!
