Szín és karosszériaváltozatok egy témára
Szín és karosszériaváltozatok egy témára

Szín és karosszériaváltozatok egy témára

Szín és karosszériaváltozatok egy témára


Az új francia kiskocsit már megcsodáltuk Genfben is – sőt, a mellé állított szőke jelenség is mély nyomot hagyott legtöbbünkben – Rácz úr pedig már próbálgatta is a 208-ast Portugália útjain is, így akit a külső méretcsökkentés, a megnövekedett belső tér, netán a futómű, vagy az új motorok érdekelnek, kattintson egy nagyot ide! Mi most azt néztük meg, hol és hogyan készül az új kis Peugeot.

Irány Nagyszombat!

Ha emlékeim nem csalnak – és nem csalnak – néhány éve már jártam ebben az autógyárban. Úgy látszik, a többi hasonló üzemmel ellentétben itt nem őriznek atomtitkokat, mert a fényképezőgépeket, kamerákat most sem csavarták ki a kezünkből automatikusan. Mindössze egyetlen munkaállomáson kapott rohamot a derék kecskeszakállas munkás a fényképezgető csoport láttán, így őket inkább békén hagytuk, nehogy az izgatottságtól valami hibát vétsenek.

A Peugeot életében mindig is különösen fontos modellek voltak a kisautók. Nincs ez másként a 200-as sorozat legújabb tagjával, a 208-assal sem. Megnéztük, hol és hogyan készül.

A Peugeot életében mindig is különösen fontos modellek voltak a kisautók. Nincs ez másként a 200-as sorozat legújabb tagjával, a 208-assal sem. Megnéztük, hol és hogyan készül.

Akadt nélkülük is látnivaló, bár egy főleg emberi-munkát használó összeszerelő-üzem nem az autógyár legizgalmasabb helyszíne. Itt nincsenek hisztérikus tempóban dolgozó robotok, sem látványos szikraeső – 2006-ban még láthattunk ilyeneket – sem a padlót is megremegtető, sokezer tonnás présgépek. Csak hosszú gyártószalag, szaladgáló, csupán néhány munkafolyamatra betanított dolgozóval. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy munkavédelmi gúnyába öltözve szinte bármit fényképezhettünk, ami szokatlan jófejség hasonló helyen. Sőt, még a nagy piros X-szel érvénytelenített, selejt műszerfalkupacok láttán sem tereltek el minket sietve más irányba, ami imponálóan őszinte dolog volt. Végül is érthető, időben észrevették a hibát, nem került autóba sérült borítású darab.

Érdekes, hogy míg más gyárakban meghallgatják, sőt, esetenként jutalmazzák is a soron dolgozók újítási ötleteit, ez Szlovákiában nem fordult meg a francia vezetők fejében. Úgy látszik, nem tartják túl sokra a dolgozókat, mert szerintük senki nem fog azon ötletelni, hogy többet dolgozhasson. Kár, hogy nem fordul meg a fejükben az, hogy az emberi lustaság is lehet inspiráló dolog, és már egy felesleges mozdulat, vagy lépés megspórolása is végső soron nekik jelenthet megtakarítást. Az átlagkereset a szalag mellett a helyi minimálbér – ez 327 euró – több mint duplája. Ezért négy-öt betanított munkafolyamatot kell egész munkaidőben végezni, hogy ne haljanak meg a monotonitástól, illetve, hogy az egyforma mozdulatok ne kezdjék ki az ízületeket, izmokat.

Alább sajátos, interaktív filmecske próbál kedvet csinálni a 208-ashoz. Önöket meggyőzné?

Színes gyártósor

Már szinte teljesen kész az autó

Már szinte teljesen kész az autó

Már szinte teljesen kész az autó


A gyártósoron jelenleg a 208-as mellett gyakran feltűntek 207-esek is, de ezek már nem húzzák sokáig, nagyjából egy hét múlva leállnak velük, hogy a gyár teljes lendülettel onthassa magából – már három műszakban – a 208-asokat. Emellett még néha Citroënek is színesítik a szalagot, a C3 Picasso is itt készül. A különféle modelleket más más színű műanyag védőburkolattal látják el, így messziről is jól látszik, mi készül éppen a futószalagon. Bár bambulni itt nem nagyon érdemes, mert száguldó, alkatrészszállító kiskocsik vadásznak a gyanútlan gyárlátogatóra.

Néhány autógyárban már megfordultam, a nagyszombati valahová a középmezőnybe tartozik. Valamivel kellemesebb hely például, mint a félhomályban zakatoló esztergomi Suzuki gyár, de szervezettségben, vagy munkakörülmények tekintetében a Porsche üzemének még a közelébe sem ér.

Az utolsó teszt a sor végén: fék, duda, lámpák

Az utolsó teszt a sor végén: fék, duda, lámpák

Meghajtottuk
Sorban álló 208-asok a gyárudvaron

Sorban álló 208-asok a gyárudvaron

Sorban álló 208-asok a gyárudvaron


A gyárig és onnan vissza megejtett rövidke menetpróbából leginkább a furcsa, egészen apró kormány ragadt meg. Sokáig reflexszerűen a kormányon átkukkantva kerestem a mutatókat, és még a rövidke tesztút végén is előfordult, hogy csak másodikra leltem meg a műszerfal tetejére biggyesztett műszereket. Ezzel a magasabb növésűeknek akadhatnak problémáik, nem biztos, hogy a kényelmes kormánybeállítás után a műszereket is jól látják majd.
Itt, és így készül a Peugeot 208-as 68

Egy jól elhelyezett mágnesdarab megfizethetetlen

Egy jól elhelyezett mágnesdarab megfizethetetlen

Egy jól elhelyezett mágnesdarab megfizethetetlen


Meg persze a fertelmes váltó is alaposan bevésődött, amit elképzelni nem tudok, hogy a túróban csusszanhatott át bármiféle minőség-ellenőrző teszten, lötyög, a fokozatok mérföldekre vannak egymástól. Nyilván nem én vagyok a célcsoport, de nehezen hiszem el, hogy van a Föld népességének olyan halmaza, amelyik ilyen váltóról álmodozik. Ez azért is érthetetlen, mert az utóbbi időben nem egy olyan Peugeot-ban ültünk, amiben remek váltót markolászhattunk. Ez sajnos nem az.

Túrisztfotó

Túrisztfotó

Túrisztfotó


És itt véget is értek az autóval kapcsolatos negatív észrevételek. A forma a sületlen marketing-hablatty – gerincvonal a tetőn, ideg az oldalán – nélkül is tetszetős, vonzó. Jól áll az orrán a nagyméretű oroszlán, kifejezetten szép a Peugeot felirat alatta – ez megismétlődik az utastérben a kormányon is – és úgy az egész autó egy szerethető, okos kiskocsi benyomását keltette.

Meglehet, sokat vár a gyár a 208-astól amikor a kiskocsik piaca Európában is alaposan összezsugorodott, idehaza pedig szinte láthatatlan méretűre aszalódott, de a 208-asnak minden esélye megvan arra, hogy olyan sikermodell legyen, mint néhány korábbi típus, a 200-as sorozatból.