Jó étvágyat! – köszönünk be az SAP Racing Team bokszába. A helyszín Rotterdam, csütörtök délelőtt 11 előtt járunk, de többen már javában kanalazzák a zacskós tésztát, ha jól látom, paprikás csirke ízesítéssel. Megérdemelt a korai ebéd: az óbudaiak járműve átment a Shell Eco-marathon gépátvételén. Fülöp Daniella pilóta éppen most fekszik be a nagyjából fél méter magas versenyautóba, indul az otthon még rettegettnek gondolt városi pálya aszfaltjára.
Mi az a Shell Eco-marathon?
1939-et írunk, a Shell egyik észak-amerikai laboratóriumában fogadást kötnek a kutatók: ki tudja egy liter benzinnel a járművében megtenni a leghosszabb távot? Tulajdonképpen ebből a viccből nőtte ki magát először az Egyesült Államokban, majd Európában és Ázsiában a világ legnagyobb üzemanyag-takarékossági versenye, amelyet kontinensünkön idén 28. alkalommal rendeznek meg. A versengés időközben átalakult, ma már legnagyobbrészt egyetemisták és főiskolások küzdenek, de vannak köztük középsulisok is. A cél: ki tud megtenni több kilométert egy liter 95-ös üzemanyaggal, vagy annak megfelelő energiával.
Idén 162 jármű indul benzines, gázolajos, biodízel, etanol, elektromos, napelemes valamint hidrogén-hajtással két fő kategóriában. A leginkább szivar formájú és ezért kivételes légellenállású versenyautók alkotják az úgynevezett Prototype kategóriát, míg a sokkal inkább valódi autókra hajazó formát mutató kocsiké az UrbanConcept kategória.
Szerencsére mind az öt magyar csapat garázsában hasonlóan happy a hangulat, kisebb-nagyobb műszaki gondok akadnak, ez természetes, de az összes jármű megfelelt az előírásoknak, így átment a gépátvételen. Csütörtökön mindannyian már tesztköröket futnak. Ez azért különösen fontos, mert a tavalyival ellentétben (Lausitzring, épített DTM-pálya), idén Rotterdam közepén, részben egy rendezvényközpont körül, részben pedig lezárt országúton hajtanak a fiatalok, jó sok kanyarral megküzdve.
Az alábbi videót megnézve ön is végigmehet a pályán:
„Jég az már volt, de a whisky még hiányzik” – viccelődik Sági Viktor (SAP Racing Team) arra utalva, hogy kedd reggel jégesőre ébredtek a kempingben, ahol a 23 országból érkezett több mint 3000 diák lakik. A SZEnergy nevű győri csapat bokszában pedig a hideget említik, ahogy hallottuk, 2-3 fok van reggelenként a sátor körül, ami megviseli a technikát, még a laptopokat is.
Éppen a földre fektetett számítógépükön nézik a nemrég futott tesztkörük telemetriáját a Pécsi Tudományegyetemről érkezett ORCA Team tagjai. Háber István tanársegéd azt mondja, hogy kissé fel kell gyorsulniuk, az előbbi menet során 22 km/órás átlagot produkáltak, de az ideális tempó ennél valamivel lendületesebb lenne.
Az 1 liter 95-ös üzemanyaggal (vagy más energiaforrással) elméletben megtehető távolság elérése a versenyzőknek meglehetősen összetett feladat. Röviden összefoglalva: az 1630 méteres pályán 10 kört kell egy menetben teljesíteni a járműveknek, de úgy, hogy 39 percen belül beérjenek. Ha egy másodpercet is késnek, nullázzák az eredményüket, viszont elvileg akkor futnak tökéleteset, ha 38 perc 59 másodperc alatt érnek be. Ha ennél hamarabb, az azt jelenti, hogy túl gyorsan mentek, vagyis több üzemanyagot, energiát használtak el az ideálisnál.
Valójában erről szól a csütörtöki tesztnap a délutáni fél négyes megnyitó előtt, de később sokak számára az egész verseny. Megtalálni az ideális sebességet az ideálisan minimális fogyasztás mellett.
Ahogy a csapatokat bemutató cikkünkben említettük, a korábbitól eltérően kanyargós pályának megfelelően átépítették a magyarok a járműveket. A pálya szélén faggatva a pilótákat, különböző tapasztalatokról számoltak be a Vezess.hu-nak.
Fülöp Daniella (SAP) és Á. Tóth Kriszta (GAMF) szerint eléggé ráz, a középiskolás Kandó-Electric járművét vezető Wéber András szerint viszont az ő járművüknek nem okoz gondot. Sima, rendben van, a verseny történetében szokatlanul éles kanyarokat is jól veszi az állítólag 3 hét alatt összerakott vadiúj autójuk.
A tavaly 222 indulóból végül 4. helyen végző kecskeméti GAMF szuperáramvonalas kocsija tényleg milliméterre kihegyezett, leellenőriztem, az első két kereket burkoló kompozit héj és az aszfalt közé nem fér be az ujjam. Kriszta mosolyogva újságolja, hogy nagyon sokan megnézik az autóját, a magyar rekorder jármű elődje 2011-ben dizájn különdíjat kapott.
Nagy kérdés volt a verseny előtt az időjárás, sokan féltek az esőtől, a napelemes kategóriában induló győriek pedig ennek megfelelően attól, hogy gondjaik lesznek. Szerencsére csütörtökön többnyire süt a nap, igaz, csak 10-12 fok körüli a hőmérséklet. „Most süt, de ha kimegyünk a pályára, már lehet, hogy elmegy” – mondja Zámbó Zoltán pilóta, majd magára húzza vörös overallját, és társával tesztkörre indul a garázsukból.
Velük majdnem szemben kisebb csődület támad az egyik spanyol csapatnál. Nem, nem az autót nézik, van itt sokak számára a technikánál érdekesebbnek tűnő valami. Az Alicantéból érkezett fiatalok olajbogyóval és vastagkolbásszal kínálják a kíváncsiskodókat, még egy méretes szalmakalapot is kapok egy mosolygós lánytól. Mintha nem is műszaki egyetemisták lennének, hanem idegenforgalmisok, prospektusokat is osztogatnak hirdetve szűkebb hazájukat.
Némi derültséget keltve még egy hatalmas, zöld szörnyjelmezbe öltözött valaki is előbújik a bokszukból, lehet vele közös fotókat készíteni. Hogy mi köze a szép spanyol tájhoz, nem derül ki, az is lehet, hogy a pályán nullák lesznek, de a lényeg, hogy máris bekerültek a nemzetközi sajtóba. Marketingből ötös.
Pénteken már komoly tétre megy a verseny, a magyarok egész nap mért köröket teljesítenek. Este újabb tudósítással jövünk!