Nagy-Britanniában az elmúlt negyven évben sokak számára hozzáférhetővé és jóval könnyebbé vált a közúti közlekedés. A járművek gyorsabbak és hatékonyabbak, alaposan megnőtt a jogosítvánnyal rendelkezők száma, és ma már sok az olyan háztartás, amely két gépkocsival rendelkezik. A tömegközlekedés javult. Még a kerékpárok is könnyebbek és lendületesebbek.
Ezekből a tényekből kiindulva a közvélekedés az, hogy az ország közútjai valósággal nyögnek a túlterheltségtől. Furcsa módon azonban ennek épp az ellenkezője igaz, az emberek kevesebbet utaznak, mint korábban.
Nagy-Britanniában a személygépkocsik és tehergépjárművek által megtett távolság az utóbbi négy évben csökkent, elsősorban a gazdasági visszaesés miatt. E jelenség mögött azonban meghúzódik egy hosszabb trend: a britek már mintegy tizenöt éve egyre kevesebbet utaznak.
A közlekedési minisztérium szerint ma egy személy átlagosan alig valamivel több utat tesz meg, mint az 1970-es évek elején, és többnyire gépkocsival. Az 1990-es évek közepe és 2010 között az egyének vásárlási célú utazásainak száma 19 százalékkal esett vissza, a baráti látogatásra történő utazásoké pedig 22 százalékkal.
Az internetes vásárlás is beindult
Az irányzat nem korlátozódik kizárólag Nagy-Britanniára. Az Egyesült Államokban nagyjából hasonló esés következett be a vásárlási célzatú utazásokban, és kevesebb lett a munkába járás miatti és üzleti célú utazás is. A brit trend azonban különösen markáns, részben azért, mert Nagy-Britanniában általában jók, időben összegyűjtöttek az utazási szokásokat mutató adatok.
A bevásárlási célzatú utak apadása egyenletes. Az Országos Statisztikai Hivatal szerint a gyakori, rövid utakat felváltották a gépkocsival megtett ritkább, hosszabb utazások. Az előző munkáspárti kormány „városközpontok előnyben” jelszóval meghirdetett politikája ellenére, amely a városi területeken zajló vásárlást kívánta fejleszteni, 2000 óta folyamatosan nő a városokon kívüli üzletek száma, és több mint 45 ezer városközponti vagy ahhoz közeli boltot bezártak – derül ki a Verdict Research nevű kereskedelmi konzultáns cég adataiból.
The Economist brit magazin összeállítása szerint az üzletek ma nagyobbak és távolabb helyezkednek el egymástól, mint korábban. Az élelmiszerek előállításában, csomagolásában és tárolásában bekövetkezett változások miatt egyes élelmiszerek tovább eltarthatók, és több embernek van nagy fagyasztója, amelyben tartalékot tud felhalmozni. A jól ellátott üzletláncoknak még a városközpontokban is megfigyelhető növekvő dominanciája erősíti a kevesebb bevásárlási célzatú utazás trendjét.
Az internetes vásárlás is beindult az elmúlt 15 évben. 1995-ben gyakorlatilag még alig adtak el valamit online, most viszont a 2011-ben 68 milliárd font értékű e-kereskedelem az összes nagy-britanniai kiskereskedelmi vásárlás 17 százalékát teszi ki.
A konyhapultnál folytatott tereferék kivesztek
A barátok és családtagok meglátogatásának visszaesését nehezebb megmagyarázni. Az inflációnövelő benzinárak miatt nyilván sok ember alaposan visszafogta a társadalmi kapcsolattartást szolgáló utazásait, miközben bevásárolni és munkába járni továbbra is kénytelen. Mivel az új gépkocsik jobban hasznosítják az üzemanyagot, mint a régiek, és mivel a kocsik ára kisebb arányban nőtt, mint más fogyasztási cikkeké, az autózás költségei reálértékben lényegében csökkentek. Ám a mindennapi életben az emberek jobban figyelnek a benzin literenkénti árára, mint arra, hogy mennyibe kerül egy mérföld megtétele, a benzinkutak növekvő árai bizonyára hatással voltak és vannak az utazási szokásokra.
Egy másik magyarázat lehet a kapcsolattartási célú utazások megcsappanásában a nők arányának jelentős növekedése a munkavállalók között, méghozzá az 1971-es 42 százalékról 68 százalékra. „A kanapén vagy a konyhapultnál folytatott (nők közötti) tereferék jószerével kivesztek” – közölte Jonathan Gershuny, az Oxfordi Egyetem szociológusa. Szerinte a baráti látogatásokhoz kapcsolódó utak másfél évtizede tapasztalható zsugorodása egy hosszú távú irányzatba illeszkedhet, ebből a szempontból vizsgálva akár mélyebb szociális változások is tükröződhetnek benne.
További elképzelhető okként szolgálhat, hogy az emberek ma jobban el tudják szórakoztatni magukat odahaza, mint korábban. A televíziózás, a legtöbb időt lekötő szabadidős tevékenység kétségtelenül változatosabbá vált: a sokcsatornás televízióval rendelkező háztartások száma a 2000-ben mért 7,6 millióról 25,7 millióra nőtt. A tévénézésre szánt idő azonban csak napi 20 perccel, átlag négy órára nőtt, úgyhogy bár szerepe lehet abban, hogy a britek kevesebbet járnak el hazulról, mint korábban, de ez a szerep nem túl jelentős.
Az internet hatása
Akárcsak a kiskereskedelemben, a szabadidő eltöltésében is az internet az utóbbi két évtized legnagyobb újítása. 1995-ben még kevés háztartásnak volt internet-összeköttetése, az e-mailezés pedig épp csak elkezdődött. Ma a háztartások több mint háromnegyede összeköttetésben áll a világhálóval, és az internetet használók átlagosan 50 órát töltenek online az otthonaikban. A közösségi oldalakat a brit háztartások 60 százaléka használja, és ezek kötik le az internetezésre fordított idő több mint egyötödét.
A számítógép és a televízió előtt töltött órák megnövekedése – és a barátoknál és családtagoknál tett látogatások visszaesése – nem feltétlenül jelenti azt, hogy a britek bezárkózóak lettek. Az Oxfordi Egyetem szociológusa szerint azok, akik online érintkeznek a barátaikkal, személyesen is hajlandóak találkozni velük. Az internet „hatékonyabbá” és változatosabbá teheti a társasági kapcsolatokat.
Az ugyancsak oxfordi szociológus Oriel Sullivan szerint a barátoknál tett látogatásokat részben felváltották a barátokkal közös kiruccanások.
Forrás: MTI
