Mennyit keresnek a Merci-gyár dolgozói?

„A leggyakrabban bérkérdésben fordulnak hozzánk. Általában több fizetést szeretnének” – válaszolja Kovács Balázs, a kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft-ben működő szakszervezet vezetője a Vezess.hu kérdésére. A Vasas Szakszervezeti Szövetség (amely az MSZOSZ tagja) helyi alapszervezete már 2010 májusában megalakult, akkor, amikor még csak hatalmas vasbeton oszlopok meredeztek az ég felé a kunsági pusztában, épületek sehol sem álltak, csak kék lemezkonténerek.

Egyesek fizetéssel kapcsolatos elégedetlenségét Kovács inkább a szokásos, „a több jobb” mentalitással magyarázza, mint azzal, hogy alacsonyak lennének a bérek. Szerinte a gyárban adott fizetések a sori munkások esetében (így nevezik az összeszerelő-, fényező-, karosszéria-, és présüzemben a gépek mellett betanított munkát végzőket) a fémipari szakmában a környéken dolgozók átlagánál egy picivel magasabbak. „Panaszkodnak is a közeli gyárak, hogy elszívjuk tőlük a munkaerőt” – mondja a szakszervezetis.

Mi magunk is hasonlót tapasztaltunk az elmúlt hetekben, miközben a Mercedes-gyár különböző szintű pozícióiban dolgozókkal beszélgettünk: a többség inkább elégedett a bérrel, a cafeteriával, a körülményekkel, az étellel, a továbbképzési lehetőséggel, vagy azzal, hogy a legutolsó melós is hazavihet akár egy hétre is fullextrás Mercedest – sok minden más mellett ezeket járjuk körbe két részből álló cikkünkben.

Nagy szórás a fizetésekben

Kovács konkrét összegekről nem akart beszélni, de azt elárulta, hogy a 2300 emberből 1100-at érintett a kormány döntése, miszerint január 1-től eltörli a bruttó 216 800 Ft alatt keresők adójóváírását. Vagyis a munkavállalók csaknem fele kevesebbet keresett az év elején ennél az összegnél.

Csakhogy a cég vezetése ezt a veszteséget – ami munkavállalónként 1-11 százalékot jelentett volna – teljes egészében kiegyenlítette mind az 1100 embernél. Emellett Kovács szerint április 1-től 4 százalékos fizetésemelést kaptak az alkalmazottak, egyesek még ennél is többet.

Összesen 9 bérezési kategória van a gyárban (az 1-3. fix, aztán sávos), ezen belül pedig 40-45 féle pozíció létezik, mondja Kovács, ezek alapján rendezik a béreket. Beszéltünk ugyanakkor olyan munkással, aki szerint például a bruttó 186 000 Ft körül kereső kasztnisok olyan 10-20 százalékkal is többet vihetnek haza, mint a másik három csarnok sori dolgozói, de ezt Kovács nem erősítette meg.

A szakszervezetist leszámítva a forrásaink névtelenséget kértek, így az a melós is, aki elmondta, hogy az állásinterjúján általa célként megfogalmazott 130 ezer forint körüli nettó bérigényét a cafetériával együtt gyakorlatilag megadja neki a cég.

Jóval többet keresnek ennél a mérnökök és egyéb felsőfokú végzettségűek. Egyikük azt mondta, hogy tudomása szerint bruttó 220 000 és 980 000 Ft között mozog a kisebb-nagyobb magyar vezetők fizetése. A hatalmas különbséget a már említett több tucatnyi pozíció magyarázza, amelyekbe a tapasztalat, nyelvtudás és egyéb szkillek alapján kerülnek az emberek.

Leegyszerűsítve így néz ki a cég hierarchiája: alul a sori dolgozók és a velük gyakorlatilag egy szinten lévő „multik” (multiplikátorok) vannak, utóbbiak tanítják be az új dolgozókat. Ezek fölött jönnek a csoportvezetők, a művezetők (mester), az osztályvezetők, akik fölött a négy üzem egy-egy irányítója áll, majd jön Frank Klein gyárigazgató. Közben persze vannak a járműgyártáshoz közvetve kapcsolódó részlegek a HR-től a logisztikáig. Utóbbiban információink szerint egy jól képzett vezető olyan nettó 350 000-400 000 Ft-ot is kereshet.

Csalódás vagy siker az előrelépés?

Mivel a kecskeméti gyár a nulláról épült fel, rengeteg munkavállalót a németországi Mercedes-üzemekben képeztek ki, olykor 3-4-5 hónapon át. Erre az időszakra a magyar munkavállalók a hazai bérük mellett 40 eurós napidíjat is kaptak, ami adózás után is havonta hat számjegyű forinttal növelte a bérüket. Kovács szerint egyesek számára fájó volt ezek után itthon úgy belekezdeni a valódi munkájukba, hogy kiképzett Merci-alkalmazottként a kinti pénzüknél jóval kevesebbet keresnek. Még ha ez az az összeg is, amivel felvették őket.

Azt a pletykát többen valótlanságnak, kacsának minősítették, miszerint a Rastattban kiképzett magyarok csak itthon tudták meg, hogy mennyi lesz a valós bérük.

Arról viszont eltérő véleményeket hallottunk, hogy a már hónapok óta adott pozícióban dolgozók számára mennyire nyitott a feljebb lépés, ami természetesen több fizetéssel is jár. Van, aki szerint  nem hallani ilyen lehetőségről, míg más a saját példáját említi, miszerint adott a lehetőség számára, hogy melósból csoportvezető legyen, meg is mozgatja a fantáziáját a lehetőség.

Túlóra, kifizetve

Köztudott, hogy sok hazai cég mellőzi a túlórák kifizetését, a Mercedes viszont betartja az ide vonatkozó törvényeket. A hétköznapi plusz órákért 50, míg a hétvégiekért 100 százalékot fizet a dolgozóinak, akik elég gyakran túlóráznak. Csakúgy, mint a gyár „felfutási fázisának sajátosságai” miatt a reggel 6-tól 14.45-ig tartó műszakon belül az olykor egyenetlen munkavégzési ütem.

Az egyik mérnök szerint a fenti összegek az előre bejelentett túlórákért járnak, ennél többet kapnak azokért, amelyek teljesítéséről az adott napon értesülnek. Kovács példája szerint a robotok javítása miatt előfordulhatnak csúszások, leginkább a fényező és a kasztnis üzemben.

Vannak úgynevezett rugalmas munkarendben dolgozók is, egyik forrásunk szerint „a felfutás alatt” sok minden nincs pontosan beosztva. Ő például arra panaszkodik, van, hogy kevesebbet, máskor meg többet dolgozik a napi 8 óránál, de a heti 40 órának meg kell lennie, mégpedig úgy, hogy csak a héten belül csúsztathatja az órákat. Egyik hétről nem viheti át azokat a másikra.

Egy betanított munkás azt állítja, ő olyan nettó 15-20 ezer forinttal visz haza többet havonta a túlórák miatt.

Változatos cafeteria

A béren felüli egyéb juttatások rendszere Kovács szerint elég komplex, négy csoport létezik. Általánosságban elmondható, hogy jellemzően évi 200 000-300 000 Ft értékben választható egészségpénztári befizetés, SZÉP-kártya, élet- és balesetbiztosítás, étkezési jegy, valamint bérlettámogatás a dolgozóknak.

Egy, a gyári hierarchia alján lévő munkás azt állította, hogy az ő cafetériája 5000 Ft étkezési jegyből áll, és az utazási költségeinek a 86 százalékos kiegyenlítéséből.

Balekság vagy királyság a közel félmilliós támogatás?

A gyárban több hónapja dolgozó, de távol lakók egyszeri támogatást is kaphatnak a Kecskemétre költözéshez. Egyikük elmondása szerint 300 000 Ft adható alapból, erre jöhet még 3-ször 50-50 ezer Ft a feleség, valamint 2 gyerek után. Ez így bruttó 450 000 Ft.

Egyik beszélgetőtársunk szerint ez örömteli támogatás, míg egy másik úgy nyilatkozott, hogy „csak a balekok veszik igénybe”. Szerinte ez nevetséges összeg azért cserébe, hogy az ember aláírjon 2 évet, ő úgy gondolja, itt még fejlődhetne a cég.

A németek külön kaszt

A most nagyjából 200 körüli, de a dolgozók egészének arányához viszonyítva idővel egyre kevesebb és kevesebb német munkavállaló javadalmazásáról senkinek nem volt pontos információja az általunk megkérdezettek közül. Magyarországon sok multinál dolgoznak külföldiek, akiknek a bére általában az anyaországi, miközben azt a magyar cég fizeti. Ez a jellemzőbb, de a Mercedesnél nem így van a magyar gyár szerencséjére.

Kovács szerint a jellemzően vezető beosztásban dolgozó német dolgozók munkajogilag a németországi céghez tartoznak és a fizetésüket is onnan kapják, ami szerinte olyan 30 százalékkal lehet több a kiküldetés miatt, mintha Rastattban csinálnák ugyanezt.

Nem tagja egyikük sem a szakszervezetnek, és a kollektív szerződés sem vonatkozik rájuk. „A németek külön közösséget alkotnak, ők mintha nem is velünk dolgoznának” – mesél tapasztalatairól az egyik munkás.

Lóg a levegőben a bónusz

Szakszervezetis szemmel Kovács úgy összegzi a javadalmakkal kapcsolatos válaszait, hogy senki ne felejtse, a Mercedes kecskeméti gyára a nyugdíjig tartó munkát biztosít azoknak, akik jól dolgoznak. Márpedig szerinte nagyon kevés olyan vállalat működik ma az országban, amely évtizedek múlva is munkád ad majd, sőt jó eséllyel a mostaninál idővel még többet és többet szeretne. A várható további bővítésre utalnak a hatalmas, már megvásárolt területek a gyár mellett.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, folytatja az érdekvédő, hogy a Mercedes azért jött Magyarországra, mert itt jóval alacsonyabbak a bérköltségek, mint tőlünk nyugatra. Kovács szerint a jelenlegi bérek valószínűsíthetően nem a véglegesek, ő legalábbis erre következtet a német szakszerevezetis kollégáival történt beszélgetéseiből. Reményei szerint, ha beáll a gyár a normál termelésre, emelkedhetnek a fizetések. Vannak olyan munkavállalóik, folytatja az érdekvédő, akik a más cégeknél szerzett rossz tapasztalatok miatt ezt nem tudják kivárni, amit ő elhamarkodott lépésnek tart.

„Klein úr is azt mondta, hogy ha teljesíti a gyár az évre előírt 40 ezer autót, akkor az meg fog látszódni a béreken” – fogalmaz Kovács. „Ez bónuszt jelent?” – kérdezzük. „Szerintem igen.”

(Megkérdeztük a fentiekről a Mercedes kommunikációs csapatát is, ám a másfél hónapja elküldött tucatnyi kérdésünkre azóta sem kaptunk választ.)

A témát folytatjuk. Ha kíváncsi rá, hogy milyen feltételekkel vihetnek haza a melósok saját használatra fullextrás Mercedeseket, mennyire olcsó számukra a céges kaja és mennyien mondanak fel, mert nem bírják a tempót, akkor kattintson ide holnap is. Cikkünk második részéből sok minden más mellett ezek is kiderülnek.