Mercedesszel járnak a kecskeméti melósok

„Nálunk jók a feltételek, elégedett vagyok, de a szereldében sokkal feszítettebb a tempó, és gyakran cserélődnek a dolgozók. Van, hogy valaki kap egy munkafolyamatot, majd másnap egy másik posztra osztják be, mert onnan hiányzik valaki. Ezt sokan nem bírják és felmondanak” – mesél tapasztalatairól a Vezess.hu-nak a kecskeméti Mercedes-gyár egyik munkása.

11 mérnökből 6 lelépett

A hivatalosan márciusban átadott autógyár összeszerelő üzemében dolgozóknak eleve három különböző feladatot tanítanak be. Közérthető példával élve olyasmiket, mint például a szélvédőberakás, a bal hátsó lengéscsillapító vagy a jobb első ajtó felszerelése. Ennek két oka van: egyrészt megtöri számukra a monotonitást, ha meghatározott időnként újabb feladatokat végeznek, másrészt így könnyebben megoldható a pótlása a váratlanul valamelyik munkafázisból kieső kollégáknak.

Ennek ellenére mi is láttuk a csarnokban, hogy a szerelde szinte megállás nélküli kemény meló, de a Mercedesnél működő 704 fős szakszervezetet vezető Kovács Balázs szerint a gyár egészére egyáltalán nem igaz a magas fluktuáció. „Hallottam pletykákat erről, de a számok szerint olyan 4-5 százaléknyi munkavállaló cserélődött le eddig a 2300-ból, ami kifejezetten alacsony szám” – mondja az érdekvédő.

Szerinte a szereldéből is csak havonta maroknyi ember távozik. Vagy nem bírja a tempót, vagy elégedetlenek vele, ezért elküldik. Százalékosan a legnagyobb elvándorlás a minőségbiztosítási osztályon volt, folytatja Kovács, ahol 11 mérnökből 6 távozott. Ők magasan képzett, németül jól beszélő magyarok, akik az egyik németországi Mercedes-gyárba mentek át jó pénzért, fel is vették őket.

„Fogva vannak a csoportvezetők”

Ha valakinek problémája van, a belső kommunikációs protokoll szerint a közvetlen vezetője, a munkások esetében rendszerint a csoportvezető felé kell ezt jelezni. Kovács szerint sokan fordulnak közvetlenül hozzájuk is, mert ők egyből tudnak tárgyalni a HR-rel, vagy a problémában illetékes osztállyal.

Az általunk megkérdezett, névtelenséget kérő dolgozók kissé szkeptikusak voltak a kisebb-nagyobb gondjaik eredményes megoldását illetően. Ahogy egyikük fogalmazott, „a csoportvezetők fogva vannak felülről”. Egy mérnök még a szakszervezet nevét sem tudta megmondani pontosan, holott, mint az előző cikkünkben megírtuk, az érdekvédők tárgyalásainak is köszönhetően a 216 800 forint alatt kereső 1100 dolgozó bérveszteségét kiegyenlítette januártól a cég, a 2300 dolgozó mindegyike pedig áprilistól 4 százalékos béremelést kapott.

A dolgozói fórumra vonatkozó kérdésünkre az egyik kecskeméti munkavállaló a gyári újságot említette, ahol elvileg elő lehet állni az ötletekkel.

Unta magát néhány dolgozó

A „minél több bér, annál jobb” örök igénye mellett Kovács szerint a munkások a gyár felfutási időszakának sajátosságait említették neki legfőbb problémaforrásként. Korábban többször előfordult, mondja az érdekvédő, hogy 12.30 körül elkészült az aznapra előírt 90-100 darab autó, így nem töltötte ki a feladat a munkaidőt.

A 6-tól 14.45-ig tartó műszakban így keletkezett üres órákra a problémák átbeszélése, valamint oktatás volt előírva, de Kovács szerint akadtak olyanok, akik nem tudták elfoglalni magukat. Ezért ők nem kaptak kevesebb bért, a Mercedes azt mondta, hogy az ilyen napok ellenére az első pillanattól mindenki megkapja azt a bért, amivel felvették.

Jégkrém dögivel

Mivel a gyár az év végére tervezett 3000 alkalmazottig folyamatosan bővíti a létszámot, ezért a nyár közepétől beindul a második nyolcórás műszak, amely 16.50-kor kezdődik majd. Azt nem tudjuk, hogy abban mikor lesz a vacsoraszünet, de a jelenlegi rendben a soriaknak 11.30-tól 12.05-ig tart az ebédidő, míg az indirekt területeken dolgozók 11.30 és 14.30 között bármikor megkezdhetik a saját 60 perces ebédszünetüket.

A kaja olcsó és jó – állítják forrásaink. Dolgozóknak a kétfogásos menü kedvezményesen 400 Ft (650 helyett), és három féléből lehet választani. „Saláta, gyümölcs, jégkrém van dögivel, sőt még fitness menü is szintén 400-ért” – fogalmaz egyikük.

Fullextrás Merci a melósoknak

Amikor arról kérdezzük a dolgozókat, hogy mi a legklasszabb a munkájukban, két dolgot említenek. Általánosnak tűnik a büszkeség azzal kapcsolatban, hogy egy olyan jól csengő márka gyárában dolgoznak, mint a Mercedes-Benz, amely számos leggel dicsekedhet a legrégebbi autógyártó címtől a legtöbb bejegyzett szabadalomig. „Általános tapasztalat, hogy sokan az ismerősi körben büszkélkednek a márkával” – mondja Kovács.

De nem csak egy brandre hivatkozhatnak, hanem a saját maguk által használt Mercedest is mutogathatják. Az evidens, hogy a középszinttől felfelé céges Mercivel járnak a vezetők, az már kevésbé megszokott, hogy elvileg mind a 2300 dolgozó hazavihet egy-egy Kecskeméten gyártott B-osztályost.

„Olyan 12-13 milliós fullextrás kocsit kaptam benzinkártyával, amit 2000 kilométerig használhattam. El is mentünk vele kirándulni. Remélem lesz még több ilyen, mert nem valószínű, hogy nekem egy ilyen autóm legyen valamikor” – osztja meg örömét az egyik munkavállaló.

Mint megtudtuk, Frank Klein gyárigazgató kiadta, az év végéig minden dolgozónak lehetőséget kell biztosítani rá, hogy „megtapasztalja a Mercedes-minőséget”. A cél érdekében beállítottak 40 darab kocsit, amelyeket 1 napra, vagy 1 hétre vihetnek el a dolgozók, a sorrendről egységenként sorsolnak.

A cégvezetés kér is cserébe: a hetes használatot választóknak 4-5 oldalas kérdőívet kell kitölteniük a tapasztalataikról, a jellemzően előszériás autók kezelőszerveinek működésétől a szigetelésig számos hasznos infót begyűjt ezáltal a Mercedes. A gigateszt eredményét pedig felhasználják a minőség további csiszolása érdekében.

(Megkérdeztük a fentiekről a Mercedes kommunikációs csapatát is, ám a másfél hónapja elküldött tucatnyi kérdésünkre azóta sem kaptunk választ.)