Sokan számon tartják, hogy a környékbeli töltőállomásokon mennyibe kerül az üzemanyag, és preferáltan a jobb ár/érték arányú kúthoz járnak.
Aki a tankoláson megtakarítható pár száz forintra ügyel, legyen legalább ilyen körültekintő sokkal nagyobb fajsúlyú kérdésekben, befektetési döntései meghozatalakor is! A PSZÁF honlapján segítséget találtok a megtakarítások elhelyezésével kapcsolatban ezen a linken.
Ám nemcsak az a kérdés, hogy miben, hanem az is, hol és milyen költségekkel fialtatja valaki a spórolt pénzét? Ha valaki részvényekbe fekteti megtakarított pénzét, nagyon fontos a befektetési szolgáltató kiválasztásakor annak stabilitása, megbízhatósága. Bankok illetve befektetési szolgáltatók, közismert nevükön brókercégek közül lehet választani, a Budapesti Értéktőzsdén kereskedő vállalatok listáját az alábbi linken találjátok.
Pénzt csak pénzből lehet csinálni: kis, egymillió forint körüli összegekkel tőzsdézve elviszik a profitot a tranzakciós díjak
Jutalék vételkor és eladáskor
Kétmillió forintot érő részvényportfólió kialakításakor könnyű kifizetni jutalékként egy tank benzin árát
Természetesen a tőzsdézéssel kapcsolatos díjakat is mérlegelni kell az értékpapírszámla megnyitásakor. Aki több évre kialakít egy részvényportfóliót, és ül benne, annak a magas tranzakciós díjaktól sem kell kétségbe esnie, ha a számlavezetési költség alacsony.
Aki viszont sokszor adja-veszi az értékpapírokat, pár milliós befektetésnél a tranzakciós költségekre könnyen kifizetheti akár az egész elért hozamot, ha magas díjakkal dolgozó szolgáltatót választott.
Díjak és árfolyamnyereség-adó
Lássunk pár konkrét példát! Az ügyfél először is fizet az értékpapírszámla fenntartásáért.
Nem a nyugodt élet záloga, de hosszú távon a részvénybefektetés hozama jobb szokott lenni az állampapíroknál vagy bankbetéteknél
Ennek mértéke többnyire a portfólió értékétől függ, és szolgáltatóként változó, lehet a részvénycsomag értékének mondjuk 0,1, de 0,25 százaléka is. Egymillió forintot érő pakettel számolva ez évi 1000 vagy 2500 forint. Csekélyebb értékű részvénycsomag esetén lép érvénybe a minimális díj, ami lehet évi 1000 forint körüli összeg, de negyedévenként kb. 400-600 Ft is.
A tranzakciós díjakat a részvények megvásárlásakor és eladásakor is meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy bukott-e az ügyleten az érintett. (A 16 százalékos árfolyamnyereség-adó kiszámításakor viszont szembeállítható egymással a tőzsdei veszteség és a profit, és a jó hír, hogy az egyéb költségek, így a számlavezetési díj és a kereskedés után felszámolt jutalék is levonható az adó alapját jelentő profitból) A jutalékok is eltérőek a különböző szolgáltatók esetében, bankoknál telefonos vagy a fiókhálózatban személyes megbízást adva az ügylet értékének körülbelül egy százalékára érdemes számítani, de a kis volumenű ügyleteket százalékos helyett a minimálisan fizetendő díj terheli, ami több pénzintézetnél is eléri a 3000 forintot.
Érdemes tartós befektetési számlát nyitni, és ezen fialtatni a megtakarított összegeket, nemcsak a részvényeket, de a bankbetéteket is. A TBSZ-en lévő pénzek öt év után adómentesen kivehetők, a befektető mentesül a 16 százalékos adó megfizetése alól
Csak olyan összeget fektessünk részvénybe vagy részvényalapba, amit nélkülözni tudunk és elbukása nem veszélyezteti a család megélhetését!
Aki tehát vásárol 100-100 darabot például a Matáv, a MOL és az OTP részvényéből, az a cikk írásakor 2 315 000 forintot érő portfóliója után a példabeli bankoknál kifizet 2315-5788 forint számlavezetési díjat. Ebből a pénzből nem jutna messzire autóval, az összegek 5,2-13 liter benzin árának felelnek meg.
Ha tőzsdei ügyletei során csak megveszi ezt az összesen 300 darab értékpapírt, majd eladja őket, azért vételkor a 2,3 milliós érték lapján kifizet 20-23 ezer forintnyi díjat a bankjának, vagy a brókerének, tehát nullszaldóval értékesíteni csak akkor tudja őket, ha a részvénycsomag ára ennek kétszeresével, legalább 40-46 000 forintnyit növekedett, hogy az értékesítési jutalékot is fedezni tudja.
Ezek a tételek már benzinben kifejezve is jelentősek, egy átlagos autót feltételezve több, mint egy tank benzin árát teszik ki a tranzakciós terhek.
Nem véletlenül tartják úgy, hogy tőzsdén kicsiben nehéz befektetni és mindenki csak annyi pénzt fektessen be, amit akár hosszú távon is nélkülözni tud, és amely összegre nem lesz hirtelen szüksége. Különösen igaz ez azok számára, akik rövid távú (egy-két hetes vagy hónapos) spekulációs célú befektetésekben gondolkodnak, mert rövid távon a tőzsdei árak jelentősen ingadozhatnak, és ez komoly kockázatot jelent.
Belefér-e bukni a részvényeken?
Rövid távon tehát nemcsak néhány tanknyi benzint, de egy autó árát is el lehet veszíteni a tőzsdén, de aki hosszabb távra kalkulál, az joggal bízhat a jó egy évszázados statisztikai adatsorokban.
Például az amerikai tőkepiacokon megfigyelték, hogy a XX. században a számos nagy tőzsdei krach és válság ellenére a részvénypiaci befektetések éves átlagos hozama több mint 12 százalék volt. A magyar részvénypiacon a tőzsdei részvénybefektetéseken az elmúlt két évtizedben csaknem húszszorosára emelkedhetett a befektetett tőke értéke annak ellenére is, hogy az eltelt években nem volt hiány kisebb-nagyobb válságokból.
Hosszú távra biztató a tőzsde
Így fordulhatott elő, hogy az elmúlt száz év tízéves idősorai alapján csak az utolsó tíz évben előzte meg a jóval kisebb kockázatú állampapírok és bankbetétek hozama a tőzsdei befektetésekét, amit a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság nyomán elporladó részvényárfolyamok okoztak.
Cikkünk a Pénziránytű Alapítvány támogatásával készült. Hasznos információk a pénzügyekről a www.mindennapipenzugyeink.hu weboldalon. Pénziránytű a Facebookon: facebook.com/mindennapipenzugyeink.
