Már 1,3 millió forintért is kínálnak idehaza frissen műszakiztatott, hétéves hibridet. A legnagyobb használtautó-portálon kínált Honda Civic állítólag csak 80 ezret futott, és a méltató jellemzés szerint kiváló állapotnak örvend. Kétmillió forint környékén pedig már komoly választékból szemezgethetnek, akik újabban kis fogyasztású, de olcsó hibridben gondolkodnak. Nem volt ez mindig így.
„Mióta elszabadultak az üzemanyagárak, egyre többen keresik a hibrideket” – állítja Márton Szabolcs, annak a pécsi kereskedésnek a munkatársa, amely Magyarország jelenleg legolcsóbb hibridjét árulja. Szerinte 2-3 éve még elfordították a fejüket az emberek, ha meglátták a feliratot a kereskedésbe kiállított autók adatlapján: „hibrid”. Sőt, több általunk megkérdezett kereskedő szerint kimondottan ódzkodtak ezektől.
Mint egybehangzóan állítják, ez lassan már a múlté, hiszen bekerült a köztudatba a technika, megjelentek a legtöbb szalonban a benzines-elektromos (vagy éppen dízel-elektromos) járművek, s mindez jelentős hatással volt a kispénzű vásárlók gondolkodására is. „Persze rendszeresen megkérdezik, hogy miként működik, és azt is mindig el kell magyaráznom, hogy nem nekik kell kapcsolgatni a két motor indítását, az automatikusan működik” – sorolja Márton.
Tapasztalatai szerint az akksik élettartamával kapcsolatban van jelenleg talán a legmarkánsabb aggodalom az érdeklődőkben. Kíváncsiak az élettartamára, „mivel az van bennük, hogy a kocsijukban 3-4 évente ki kell cserélni azt”. A kereskedő erre elmondja nekik, hogy kizárólag a baleset következtében megsérült akksikat kell cserélni, gond nélkül futnak a hazai utakon a 10-15 éves hibridek is. Valóban eljött az ideje az olcsó hibrideknek? Tényleg nem kell tartani ezektől?Lámpacsere az amerikai modelleknél
Hibridinvázóról persze egyáltalán nem beszélhetünk, de a korábbiaktól egyértelműen több használt hibrid kelleti magát a használtpiacon. Ennek főként két oka van. Egyrészt az üzemanyagár miatt kialakult, már említett keresletnövekedés, másrészt a januártól immár csupán 76 ezer forintos regadó. „Emiatt szeretik a kereskedők, hiszen jó áron tudják adni” – fogalmazott egyikük.
Érdemes azonban jobban megnézni a kiszemelt, az árcédulája alapján olcsó hibridet, mert meglehetősen sok közöttük az Észak-Amerikából behajózott példány. Különösen a 4-8 éves korosztályban, hiszen akkoriban Magyarországon még keveset értékesítettek ezekből, kis hazánkkal ellentétben viszont az Egyesült Államokban már létező piaca volt a technikának.
A piac legolcsóbb hibridjeinek számító Civic-ek külsején kicsit más az első lámpa és a lökhárító, a műszerfal központi kijelzőjén a külső kör méri mérföldben a sebességet, míg a kisebb belső km/órában.
Valójában nem is a lámpa formája a lényeges különbség, hanem az, hogy az észak-amerikai szabvány szimmetrikus világítást ír elő az európaival szemben. Ennek megfelelően az amerikás hibridek első lámpáját ki kell cserélni a műszakiztatás előtt, amit – a jogszabályok szerint – a vizsgáztató állomásnak ellenőriznie kell. Több kereskedés már eleve európaira cserélt lámpával rakja ki a placcra a kocsit, de vásárlás előtt érdemes megkeresni az „E” betűt az üvegben.
Mi az az IMA?
A Honda által IMA-nak elnevezett (Integrated Motor Assist) rendszer valójában egyszerű szerkezet. A Jazzből ismert 95 lóerős, 1,33-as benzinmotort egészíti ki egy 15 kW (20 lóerő) teljesítményű villanymotor, amely a fokozatmentes CVT-váltó és a benzines blokk között van. A hátsó üléstámlát a mögötte lévő akksik miatt nem lehet lehajtani, ezeket a villanymotor lassításkor és gázelvételkor generátorként tölti visszatáplált árammal.
Használtakra érvényes a garancia?
Sajnos egy lámpacserénél is többet veszíthet a tengerentúli hibridben gondolkodó vásárló.
„A 2011-es modellév előtt készült hibridjeinkre 8 év vagy 160 ezer km a garancia. Ez azonban csak az európai modellekre érvényes, az amerikaiakra nem” – mondja Váradi Szabolcs, a Honda Motor Hungary vevőszolgálati vezetője. A garancia feltétele a szakszervizes vezetésű szervizkönyv.
Váradi szerint szakavatott profi híján nemigen van sok speciális, a hibrid-technikából eredő néznivaló a laikus számára egy használt autón a megvásárlása előtt. Annyit tehet a vevőjelölt, hogy ellenőrzi az IMA-rendszer (Integrated Integrated Motor Assist) kontroll lámpáját, ennek a gyújtás ráadása után pár másodpercig világítani kell, majd kialudni.
A sérülésre, javítgatásra utaló nyomokat azonban kötelező felkutatni, ugyanis egy baleset után a hibridek javítása különös óvintézkedéseket követel. Az önjelölt zsenik nagy károkat okozhatnak: a hegesztés kisütheti a vezérlő modult, de például a Hondák alján olyan nagyfeszültségű kábelek futnak, amelyeket egy esetleges sérülés után nem szabad javítani, hanem ki kell cserélni. A sérült akkumulátorokat szintén tilos kalapálgatni, ám ezek nyomait leginkább a szakszervizben lehet kiszűrni.
Váradi eleve a szakszervizes ellenőrzést ajánlja mindenkinek, ennek során szerviztől függően 5-10 ezer forintért, mindössze 20 perc alatt speciális eszközökkel leellenőrzik az autót. Ezek a műhelyek képesek megállapítani a szervizkönyv hitelességét is, ugyanis a garancia alapjául szolgáló papirosokat nem ritkán hamisítják.
Mindez persze még nem biztosíték az akksik tartósságára. „Nem tudom megmondani, hogy mennyi ideig bírják, ugyanis az itthon 6-8 éve futó autóknál nem jellemző az akksicsere. Egy biztos, nem úgy vannak legyártva és beállítva, hogy ha lejár a 160 ezer km, akkor beindul a pénztárgép és cserélni kell őket. Nincs semmi gond a 200-250 ezer km-t futott autókkal sem” – állítja a Honda vevőszolgálati vezetője.
Mennyi közpénzbe kerülnek az állami hibridek?
Üzenetértékű vásárlásnak szánta még 2008 őszén az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hogy 78 millió forintért 12 darab hibridet vásárolt felsővezetői számára. A két darab Lexus GS-t a tárca irányítói használták, míg a 10 Honda Civic-et az alattuk lévők. A tárca akkori közlése szerint 12,7 millió forintot spóroltak a listaárhoz képest, és még valahogy azt is kiszámolták, hogy ezekkel a kocsikkal 40 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Azt viszont nem árulták el, hogy a Hondák darabja mennyibe került. Információink szerint akkor 4,8 millió forintba.
A kocsikat azóta is használja az államigazgatás, az év elején mi is megnéztük azokat a Vidékfejlesztési Minisztérium garázsában. Az állami autókat üzemeltető Közigazgatási és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tájékoztatása szerint 2009-ben 120,5 ezer forint volt a kocsik átlagos javítási költsége, míg a biztosítási díja 223 ezer forint (a kgfb és a casco együtt). 2010-ben 132 ezer forintba került kocsinként a javítás egész évben, míg az együttes biztosítás 224 ezer forintba.
Hinterauer László KEF-főosztályvezető szerint nem szabad ezeket a számokat összehasonlítani az átlagos autósoknak a saját kocsijuk költségeivel, mégpedig két okból. Egyrészt egészen mások a használati körülmények (egy-egy állami hibridet tucatnyi különböző sofőr is használhatja), másrészt a főosztályvezető szerint maximális biztonságra törekednek a fenntartásnál. Kizárólag gyári alkatrészeket vesznek, szigorúan betartják az olajcsere-periódusokat és így tovább.
A tíz autó futásteljesítménye között egyébként meglepően nagy különbségek voltak januári szemlénk idején, 45 ezer és 120 ezer kilométer a két véglet. Érdekes, hogy a tíz autóból pont azzal volt gond, amelyik Hinterauer szerint gyakran heteket, vagy még többet állt. Tavaly cserélni kellett az akksijait, de a közel egymilliós javítást a garancia miatt az importőr állta.