Tizedáron kocsit Angliából? Tizedáron!

-Miért éppen Angliából hordják a kocsikat?
-Hááát, nem a lecsökkent regadó befolyásolja. Sokkal inkább az, hogy ott tizedannyiba kerül a használt autó.
-Ne haragudjon, nem értettem pontosan. Mennyit mondott?
-Tizedannyiba!

Egy olyan kereskedő sokkolt e számmal, akinek a cége körülbelül 200-300 használt autót hoz be havonta Angliából. A zömében sérült kocsik egy részét ők tovább viszik Romániába, de számos hazai vállalkozás önti be a magyar piacra is a jellemzően 8-12 éves, olykor roncsközeli járműveket, aminek lépten-nyomon látjuk a következményét. Nem csak a kereskedésekben és a hirdetésekben szaporodtak meg a jobbkormányos autók, hanem az utakon is egyre többet látunk.

Habár a neten látványosan hirdetik magukat e cégek, ha újságíróként mutatkozik be az ember, sokan két kézzel csapják le a telefont. Az egyik vállalkozás ügyvezetője – olyan 50-60 angliai kocsit árul jelenleg – elsőre nem vette fel a mobilját (mint kiderült, ez a szokása), majd másodjára azzal fogadott, hogy nem tudott visszahívni (a céges automatát nem lehet), így neki nincs bizodalma irányomba, a sajtónak meg amúgy sem nyilatkozik.

Ránézésre a másik cégvezető legalább ekkora bizniszt visz, ő hebegni-habogni kezdett a bemutatkozásom után, majd zavartan azt mondta, hogy „én nem ismerem”. Mire közöltem, hogy én pont vele akarok beszélni, ővele, aki fogja a telefont, erre rövidre zárta a beszélgetést azzal, hogy „nem mondok semmit”. Kissé gyanús mindez, pedig meg sem fordult a fejemben semmi simliskedés az import-tevékenységükkel kapcsolatban.

Persze, szimplán az is elképzelhető, hogy nem akarnak arról beszélni, amit a fenti kollégájuk elismert. Nevezetesen, hogy brutális haszonkulccsal dolgozhatnak.

Tényleg tizedannyiba kerül

Elnézve a több száz netes hirdetést a jobbkormányos kocsikról, igen kedvező árakat látunk. Egyelőre angol papírokkal 2002-es Asra 340 ezerért eladó, 1999-es BMW 316-os 385 ezerért, 2004-es Ford Mondeo 490-ért, 2005-ös Renault Megane 450-ért, 2002-es Citroen Xsara 300 ezerért – bárki szemezgethet a laptopja előtt ülve. Az egyik kereskedő konkrét példája szerint szépen van haszon még ezeken az árakon is.

Nála a kedvelt típusok egyike a Ford Mondeo, amelynek 2000-2005 körüli példányait állapottól, sérüléstől függően 400-800 ezer forint között árulja. „Na, én ezt a kocsit 150 fontért vásárolom” – állítja. Erre, a bő 50 ezer forintos árra is rákérdeztem még egyszer, stimmelt. Ha megnézzük a regadóját, valamint hozzáadjuk a szállítás költségét, valamint a műszaki vizsga és a rendszám együtt durván 70-80 ezer forintos árát, akkor szép hasznot látunk. Az eredetiségvizsgát a leendő tulajdonos nevére kiállított adásvételivel ki lehet kerülni, így a nepper meg sem jelenik a hazai papírokon, plusz olcsóbb a történet.

A sérült kocsik meghökkentően kedvező angliai ára mögött az ottani biztosítási rendszer áll. A számunkra szokatlanul magas havidíjakért cserébe, egyik forrásunk megfogalmazása szerint „törés után kifizetik a kocsi teljes értékét”. Mivel piszok drágák a javítási költségek, ellenben kiemelkedően magasak a fizetések, ráadásul a tulajdonosok busás kártérítésben részesülnek, szinte mindenki kidobja a roncsát, ami a jobbkormányossága miatt elvileg még kevesebbet ér az európai piacon. Ami ott így értéktelen, az viszont aranybánya a kelet-európai ügyeskedőknek.

A rendőrség hallgat

Elsőként az angol roncsokból fillérekért kinyerhető alkatrészek keltették fel a hazai kereskedők és bontósok érdeklődését. Aztán jött a felismerés, hogy magasabb profitot hozhat a kocsik egy az egyben értékesítése. Talán még maguk a nepperek is meglepődtek eleinte, hogy a magyarok bevállalják a jobbratarts-országában a jobbkormányos kocsi mindennapos használatát. Hogy százak, majd ezrek hajlandóak elviselni a kedvezőbb vételárért cserébe autós társaik megrökönyödését, vagy a kényelmetlenséget, mondjuk egy mélygarázs bejárójánál, ahol ki kell szállni a kocsiból a parkolójegyért, vagy azt, hogy egy teherautó mögül akár életveszélyessé válhat az előzés.

Szerettük volna megtudni az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának a véleményét utóbbiról, ezért telefonos interjút kértünk tőlük, ám a sajtóosztály szerint aznapra „halaszthatatlan szolgálati elfoglaltság miatt nem áll módjukban megszólalót biztosítani”. Sebaj, kértünk másnapra, vagy harmadnapra, de erre már csak nem is reagált a rendőrség.

Habár hangsúlyozottan a jobbkormányos autók vezetésének biztonságával kapcsolatban kérdeztük volna a nevéből fakadóan ebben illetékes Közlekedésrendészeti Főosztályt, erről egy szót sem szóltak elutasító válaszukban, ellenben ezt a mondatot beleírták rövidke levelükbe. „A Magyarországon közlekedő jobbkormányos autókkal kapcsolatban elmondható, hogy műszakilag megfelelnek a követelményeknek, forgalomba helyezhetők.” Mivel a műszakihoz a rendőrségnek semmi köze, nem is tudhatja, hogy milyen jármű milyen körülmények között megy át a vizsgán, rejtély, hogy ezt mire alapozzák.

Közlekedésbiztonsági szempontból az sem feltétlenül előnyös, hogy összevissza tört, majd kijavított, egyébként is öreg autók jönnek az országba. A környezetvédelemről nem is beszélve.

Kockázatos. Veszélyes?

Pedig nem lett volna rossz megtudni a rendőrség véleményét az útjainkon terjedő jobbkormányos autók közlekedésével kapcsolatban, hiszen a műszakiztatásukat a valóságban végző Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) becslése szerint már „néhány ezer” fut a hazai utakon.

Az NKH szerint egyébként „az esetleges előzés jóval kockázatosabb manőver az ilyen járművekkel, hiszen a vezető a jármű bal szélétől jóval távolabb helyezkedik el, mint a szokásos járművek esetében”. Hasonló véleményen van Pausz Ferenc, a most hallgató ORFK-részleg korábbi első számú vezetője, aki szerint „veszélyeket rejthet magában az előzés”.

Ennek ellenére simán megkaphatják a magyar rendszámot a jobbkormányosok, a hazai műszaki vizsgáztatáson ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a többire. Egyedül a fényszóró „cseréje lehet szükséges” (NKH), ugyanis tompított világításnál az aszimmetrikusan beállított fény a járműtől balra eső területet világítja be hosszabban, ami vakíthatja a szembe jövőt. (Egyes luxusautók LED-es világítását már a menüben átállíthatjuk, de ez rendkívül ritka.)

Más véleményen van a havonta két-háromszáz angol használt autót behozó kereskedő. Határozott álláspontja szerint egyáltalán nem veszélyes idehaza ezekkel a közlekedés, „olyan, mint a bicikli, két nap alatt meg lehet szokni”. Pausz ellenben azt mondja, ha már a jogszabályok engedik, akkor lehetőség szerint csak a rutinosabbak vezessenek jobbkormányosakat, de fontos, hogy ők se rutinból.

Kész lépni a minisztérium

Nyilván teljes abszurdum lenne megtiltani a jobbkormányos járművek hazai közlekedést, hiszen mi is bármikor közlekedhetünk a balkormányosunkkal a szigetországban, és természetesen a britek is nálunk. A magyar rendszám megadásának korlátozásán, vagy tiltásán azonban már akár el is lehetne gondolkodni Pausz szerint.

A nemzetközi közlekedésbiztonsági szabályozás alapdokumentuma, az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény megengedi az eltérő oldali kormánnyal felszerelt járművek közlekedését, de engedi annak a tiltását is. Utóbbival azonban nemigen élnek a gyakorlatban az egyezményt aláíró tagországok. Az Egyesült Királyságban ugyan felmerült korábban a balkormányos autók forgalomba helyezésének korlátozása, de adminisztratív tilalom helyett ott is csupán jelzőtáblákkal figyelmeztetik a közlekedőket a baleseti kockázatokra.

A közlekedési kérdésekben jogalkotó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyelőre nem érzékeli, hogy tömegesen jelennének meg a magyar utakon a jobbkormányosok, ha azonban ebben változás állna be, akkor „kész közlekedésbiztonsági szempontból áttekinteni a kérdéskörre vonatkozó hatályos szabályozást” – közölte a tárca sajtóosztálya.