Lehet hogy páran felesleges, pökhendi luxusnak tartják a folyamatosan teret nyerő szabadidőautókat, a siker mégis a SUV-ok létjogosultságát igazolja. A kategória egyre sűrűbb, és az elmúlt években a használtpiacot is ellepték a magasra épített terepjárószerű járművek.
Régi játékos
A cikk apropóját a friss, negyedik generációs Honda CR-V bemutatója adta. A japánok már akkor hobbiterepjárót építettek, amikor nem volt divat, az első CR-V 1995-ben mutatkozott be. Persze ekkor még erőteljesen jelen voltak a terepjárós stílusjegyek, aki az offroad dizájnra gerjed, annak a kiforrottabb második generáció javallott.
Picit csiszolt kockakülső, oldalra nyíló csomagtérajtó, kívül elhelyezett pótkerék, strapabíró tehcnika, ezt kínálják a korosabb CR-V-k. Mivel a harmadik évezred első éveiben járunk, a beltér japán autókra jellemzően agyhalál, egy merő tömb műanyag előtt ülünk. Kárpótol a megfelelő térkínálat, egy átlagos családnak mindenre jut hely.
A megbízhatósággal a Dekra hibaindex alapján nincs probléma, a 100.000 kilométernél többet futott tesztalanyok majdnem 70 százaléka kifogástalanul teljesített a vizsgán, az osztályátlagnál jobb eredményeket tud felmutatni a CR-V. Az apróbb meghibásodások nem maradnak el, gyakoriak az elektromos problémák és igen gyorsan elhasználódik a fékrendszer. A CR-V második generációja már inkább hobbi, mint terepjáró, ezért az összkerékhajtású kivitelek sem igazi bozótjárók. Alaphelyzetben csak az első kerekek hajtanak, és csak megcsúszáskor kerül hátra az erő, de akkor sem több mint 30 százalék. 2005-ig csak kétliteres, 150 lóerős benzines motorral került piacra a típus, ezután tűnt fel az alacsony fogyasztással, komoly nyomatékkal kecsegtető 2.2 literes, 140 lóerős turbódízel.
Jelenleg második generációs CR-V modellek 1.3 milliótól tűnnek fel a piacon, koruk miatt csak benzines motorral, a fiatalabb dízelekért körülbelül 3 milliót kérnek el.
Problémás angol úr
Kompakt SUV, oké, de ne legyen már csak műanyag Kalasnyikov, ha úgy hozza bizonyítson terepen. Mire gondol ilyenkor az autós sztereotípiákon edzett agy? Land Rover, hát persze! A márkanév kötelez, az offroad ikonja nem adhat ki használhatatlan divatcikket. Ezért az 1997-ben bemutatott Freelander sem ilyed meg egy meredek lejtőtől, latyakos dűlőúttól. Állandó összkerékhajtása jól teljesít, csak az alacsony hasmagassággal kell vigyázni. Elfogadható térkínálat, világos bőrrel angol hangulat az utastérben, plusz egész pofás külső. Viszont diplomatikusan szólva is igényli a törődést. Őszintén Freelandert választani, nagy körültekintés és komoly félretett összeggel szabad csak.
Jutányos árról 7-800 ezer forintról indulnak a legidősebb Freelanderek, de ezek helyett inkább a rulettasztalhoz vigyük a pénzt, többet nyerhetünk. A fiatalabb, kevésbé rizikós dízelek kétmilliótól elérhetőek.
Eminens japán
A piaci kutakodásból ezúttal kihagyjuk a presztízsre játszó német típusokat, harmadikként újra egy japán kerül terítékre. A szegmens egyik legkedvelett autója a Toyota RAV4 második generációja, ami hozza a márkával szemben támasztott kötelező követelményeket. Megbízhatóság szempontjából szöges ellentéte a Freelandernek, a Dekra hibaindex alapján a RAV4 a legkevesebb hibát produkáló terepjáró. Egyedül a lengéscsillapítókkal lehet probléma, ezt vásárlás előtt nem árt fokozott figyelemmel ellenőrizni. Dízel modellek esetén nem árt még odafigyelni az alul méretezett kuplungszerkezetre, főleg ha vontatásra volt használva az adott autó.
A 2000-2006 között gyártott második generációból bőven vállogathatunk a használt autók között, az árak 1.5-3.5 millió között alakulnak, kortól, felszereltségtől függően.
További hobbiterepjárókért, árral, képekkel, valódi eladókkal nézzen szét a Vezess.hu használtautó keresőjében!