A mi megyénkben nincs baleseti gócpont – több kapitányságtól is ezt a választ kapta Vezess.hu, amikor megkerestük 19 megye és Budapest rendőrségét. Ha megnézzük az adatokat, akkor mégis azt látjuk, hogy viszonylag kevés területre igaz ez Magyarország keleti felében is.
Budapest és Nyugat-Magyarország után ezúttal a Duna keleti oldaláról soroljuk fel, hogy a helyi rendőrök szerint hol történik a legtöbb baleset, és általában mi az oka a problémáknak.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Kezdjük egy jó hírrel: az egyenruhások szerint Borsod útjain „az eltelt csaknem félszáz évben (1963 óta) 2011-ben történt a legkevesebb személyi sérüléssel járó baleset”. Ez azért különösen megbecsülendő, mert a hatvanas évek forgalmával tulajdonképpen össze sem lehet vetni a járműpark mai nagyságát. Ráadásul nem is olyan régen jegyezték a megyében a leggyászosabb évet, 2005-ben volt ugyanis a legtöbb baleset.
A Miskolc és Harsány közötti út kisgyőri elágazásánál ütközött a nyáron egy kisbusz és egy menetrend szerinti autóbusz. Az életveszélyes sérültet mentőhelikopterrel szállították kórházba. Fotó: MTI
A balesetek száma alapján 12 utat emeltek ki a tömegből a megyei kapitányság munkatársai, amelyeken úgynevezett sebességmérő zónákat jelöltek ki. Hogy ne csak pénzt szedjenek be, hanem tényleg lassabban menjenek az autósok, a zónákat táblákkal jelölték meg.
E tucatnyi útból a legtöbben a Szerencsen átmenő 37-es út 20-32 km közötti részén haltak meg tavaly (hárman), a legtöbb súlyos sérültet pedig az említett szakasz mellett (ott 5 ember), a kazincbarcikai 26-os út 13-28 km közötti szakaszán (4 sérült), valamint a 3-as út 170-180 km, és a 25-ös út 75-82 km (szintén 4 ember) közötti részéről vitték el a mentők.
Hajdú-Bihar megye
„2009-2012. év eddig eltelt időszakának statisztikai adatait vizsgálva Hajdú-Bihar megye vonatkozásában az a megállapítás tehető, hogy különösen veszélyes csomópontok, kereszteződések nem jellemzőek megyénkre” – a hivatalos megfogalmazás a hajdúsági rendőröktől származik, ám az éppen tőlük kapott adatok szerint a 4-es főút Debrecenen átvezető részének 10 km hosszú szakaszán 2009 és 2011 között 60 baleset történt.
Ugyanezen időszak alatt a 47-es főút egy bizonyos pontján (36-37 km) csak személyi sérüléssel járó balesetből 11-et jegyez a statisztika, míg Debrecenben a Böszörményi út – Mester utca csomópontjába, és a 35-ös főút-3323-as út találkozásához 8-8 alkalommal kellett mentőt hívni. A kisebb baleseteket nem jegyzi ez a statisztika.
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Brutálisan soknak tűnik, de tény: 2203 baleset történt a megyében 2009-2011 között, és ezekben összesen 109 ember vesztette életét. Hajdú-Biharhoz hasonlóan itt is a 4-es főút szedi a legtöbb áldozatot, évekre visszamenően a megye halálos baleseteinek a 25-30 százaléka csak ehhez az úthoz kötődik.
Idén már négyen életüket vesztették itt, aminek a helyi rendőrök szerint a forgalom nagysága és dinamikája a fő oka. Talán megoldás lehetne a szélesítés, ugyanis a 4-es főút négysávos szakaszain csökkent az utóbbi időben a balesetek száma.
Sokkal több személyautó fut, mint motor, ezért kimondottan ritka, hogy egy adott úton ugyanannyi baleset elszenvedője
Heves megye
Az egész országból érkező rendőrségi statisztikák között egyetlen olyan út szerepel, amelyen nagyjából annyi motorost ér baleset, mint személyautót. Kiemelkedik a megye útjai közül 24-es, amelynek mátrai szakaszán az elmúlt másfél esztendőben 1 halálos, 6 súlyos, és 5 könnyű sérüléssel járó motoros baleset történt, míg személyautóval 1 halálos, 4 súlyos, és 8 könnyű.
Nógrád megye
A szomszédos megye az ország legkisebbje, gyorsforgalmi útból is itt fut talán a legkevesebb, ezért nem meglepő, hogy Nógrádban a három legnépesebb városban történik a balesetek zöme.
Azt mondják a rendőrök, a papírautó is használ
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A területre többszörös nagyságú észak-keleti megyében 2009-2011 között a 49-es főút volt a legtöbb baleset helyszíne (196), de az ottani három áldozatnál többen hunytak el ugyanazon időszak alatt a 41-es főút első 33 kilométerén. Itt 3 év alatt 165 balesetben öten haltak meg.
A harmadik ebben a sorban egy ezeknél alacsonyabb rendű út lett. A 4127-esen három év alatt 57 baleset történt, három áldozattal. A szabolcsiak szerint jellemző probléma főútjaikon a szabálytalan előzés.
Bács-Kiskun megye
Meglepően kedvező számokat kaptunk a megyei kapitányságtól, mint mondták, náluk jelenleg nincs baleseti gócpont. Összevetve más területek legtöbb balesetet jegyző útjaival, valóban úgy tűnik, hogy a kunsági utakon kevesebb a probléma az országos átlagnál.
2009-2011 között az 51-es út „bajai átkelési” szakaszára hívták 1 halálos, 3 súlyos és 4 könnyű sérüléssel járó balesethez a mentőket, míg az 52-es úton 4 súlyos és 4 könnyű sérüléses balesethez. Az okok közül magasan kiemelkedik az elsőbbség meg nem adása.
Békés megye
Követendő példa az illetékesek előtt a megye korábban legveszélyesebb útjának néhány, viszonylag kis költségű módosítása. A 47-es főútvonal 146-148 km szelvényében található kettős kanyarban egy időben több halálos, súlyos és könnyű sérüléssel járó baleset történt, mígnem 2009 elején a rendőrség javaslatokat fogalmazott meg az út kezelője felé. Ezután sebességkorlátozó és előzni tilos táblát helyeztek ki, valamint záróvonalat festettek fel, azóta sokkal kevesebb a baleset.
A helyi rendőrök szerint az utóbbi időben elszórtan történnek halálos balesetek a megyében. Legutóbb például a 44-es főút Kondoros és Békéscsaba közötti szakaszán haltak meg négyen egy balesetben, de korábban azon a ponton nem volt halálos szerencsétlenség.
Csongrád megye
Földrajzi fekvéséből adódóan speciális helyzetben van, ugyanis három ország határa húzódik ezen a területen. „A közlekedésbiztonsági helyzetet elemezve megállapítható, hogy a nagyszámú átmenő forgalom miatt főútjaink kiemelt baleseti kockázatúak” – fogalmaz a csongrádi kapitányság.
Magyar, román és szerb gépjármű ütközött Szeged határában, az 55-ös út és az M5-ös autópálya csomópontjánál. Fotó: MTI
