Magyar agyra éhes az Audi

Nehéz ma Magyarországon a propagandagépezet izzadságszagától mentes sikertörténetet találni. Pedig van ilyen, és jó ha mindenki tud róla, büszke rá, megbecsüli, bármennyire is részsiker, csepp a gazdaság egyre száradó tengerében. Ilyen a hosszú évek óta Győr mellett működő Audi gyár, és annak egy kis 170 főt foglalkoztató szelete. Siker, mert bizonyíték arra, hogy az ország területén munkát adó galád külföldi tőke nem csak összeszerelő robotokat lát a magyar munkaerőben. Nem, nekik több kell, fejlesztő ötlet, előremutató gondolat, röviden megfogalmazva az agyunkra pályáznak. 

A motorfejlesztési részlegről pár óra alatt kutyafuttában csak benyomásokat lehet gyűjteni, de erről szól az élménynap. A műszaki hátterű szakújságírók lehet több információt felszívtak, mint a saját történelmen edzett tudatom, de laikusként is lenyűgözött az enyhe titoktartás mögé rejtőző profi fejlesztőmunka. A 170 itt dolgozó 75 százaléka felsőfokú, mérnöki végzettséggel rendelkezik, tehát nem alibimelósokkal kitömött pénznyeldét üzemeltet az Audi. A 8600 további munkással kiegészülve évente mintegy kétmillió motor készül Győrben maximálisan 240 felépítési mód szerint. Ez a mennyiség természetesen a Volkswagen konszern egészét szolgálja, a Lamborghinihez például a termelés 0,1 százaléka kerül. 

Akusztikai fejlesztés álomcsapdával

Az Audi-k egyre halványodó motorhangja, az eltűnő decibelek mögött rengeteg munkaóra áll. Vájtfülű hangmérnökök helyett bitekben gondolkodó gépek mérik ki a tökéletes hangzást. A rendszer lelke egy indián álomcsapdákhoz hasonlítható akusztikus kamera. A körben hálószerűen kifeszített hatvan mikrofon és a középen elhelyezett kamera képes vizuálisan megjeleníteni a zaj irányát forrását, hasonlóan a hőkamerákhoz. Ahol vörösödik a kép, oda tömni kell még egy nagy adag vattát, a zöld tartomány pedig a nyugodt utazás, elégedett vásárló záloga. Természetesen a valóságban komoly analízis során finomítják a motorok akusztikai ujjlenyomatát, és a gyarapodó adatbázis nagy segítséget nyújt a jövőbeni konstrukciók fejlesztésénél. A hangerősség mellett a hangminőség szintén döntő tényező, egy halk ciripelés ugyanúgy őrültbe kerget mint a dobhártyarepesztő rakétazúgás. Ezért a hanghatást pszihoakusztikai, érzelmi szempontból is vizsgálják, hogy a jövő autóvásárlói minél szélesebb vigyorral falják a kilométereket.

Amit Neo cukorszirpuban feküdve, csöveken a bőr alá adagolva álmodott, annak a váza már itt mozog az Audi virtuális fejlesztéssel foglalkozó irodáiban. A 30 colos monitorokon komplett, élethű fizikai modellezésre képes szoftverek jelennek meg, lehetőséget nyújtva törésmechanikai vizsgálatokra, élettartam analízisre, áramlástani vizsgálatokra. Tehát az alkatrész, ami itt egy szimulált nyomáson törik, deformálódik, az a valóságban is hasonlóképp fog viselkedni. Ez hatalmas előnyt jelent a költségek terén, a pontosan lemodellezett alkatrészek tesztelése torán fény derül a hibákra, így legyártás nélkül szűrhetőek ki a hibás elővariációk. 

Harc a súrlódás ellen

Tribológia. Avatatlan fül számára sci-fi filmekbe illő tudományág, pedig a tribológus létező földi szakember, nem gülüszemű, zöld, csápos lény. Az Audi kötelékében ezzel foglalkozók célja a fogyasztáscsökkentés. Nyilvánvaló és helyes cél szolgálatában áll a vizsgálat, a környezetszennyezés csökkentése, az egyre szigorodó normáknak való megfelelés az egyik legnagyobb kihívás az autógyártók számára. Ehhez először a súrlódást kell csökkenteni, ami a motor energiaveszteségének jelentős hányadát 10 százalékát adja. A nemes célért vállvetve küzd az anyavállalat a helyi motorfejlesztő részleg és a Győri Egyetem is, utóbbi egy egyedülálló vizsgálati módszerrel. A nukleotid próbapadon végzet vizsgálatok lehetőséget adnak arra, hogy a motor kopását működés közben vizsgálják. Az eljárással gyűjtött adatokat a súrlódásanalízis során használják fel, összevetik az előző mintákkal, majd az eredmények alapján fejlesztik a következő generációs alkatrészeket. Igazi sziszifuszi munka, Az Audi A3-as modell esetén három motorgeneráció alatt 0,12 literes fogyasztáscsökkenést sikerült elérni. Ez így önmagában nem hangzik soknak, de félmillió legyártott autó esetén már komoly tényezőként esik a latba.

A rövid délutáni agytúlterhelésen gyűjtött információk épp csak felszínes bemutatót adtak a központban zajló munkáról. Bár csak a felszínt láttuk, ahhoz nem kell mérnöknek lenni, hogy megtapasztaljuk milyen emberfeletti alapossággal, minden területre kiterjedően folyik ma az Audi motorok fejlesztése Magyarországon, hazai szakemberek munkájaként.