Motoros bandák fosztogatják a piros lámpánál várakozó autókat Budapesten – erről cikkezik a sajtó, mióta pár napja a Kolosy térnél egy kirabolt sofőr utána hajtott, majd nekiment a motorosnak, aki belehalt sérüléseibe. Társa elmenekült a múlt pénteki lopás után, őt szerdai lapértesülés szerint végül sikerült elfogni. Állítólag több hasonló bűncselekményt is beismert.
A rendőrség három párost azonosított eddig a Blikk szerint, akik az elütött fehér enduro mellett egy ezüstszínű robogóval, és egy fekete gyorsasági motorral fosztogatnak forgalmas csomópontokban. Az egyik módszer szerint a pirosnál várakozó kocsik ablakát egy gyújtógyertyával betörik, majd kikapják az ülésen heverő táskát, laptopot, vagy más, értékesnek gondolt tárgyat. A másik trükk összetettebb, két motorost igényel. Az első letöri a várakozó autó visszapillantóját, majd pár kocsival előrébb megáll, arra csábítva a sofőrt, hogy kocsijából kiszállva gyalogosan utána eredjen. Ekkor a másik motoron ülő bűntársa kipakolja a magára hagyott járművet, még az ablakot se kell beverni.
Állítólag fix, állandóan torlódó helyeket használnak a rablók
Épp ezért érdemes megnézni, hogy hasonló szituációban jogilag mit tehet a megrövidített autós, és ha már balszerencséjére belekeveredik, a hirtelen reakcióknak milyen következményei lehetnek.
Kéztörés igen, életre törés nem
„A jogos tulajdonát mindenki visszaveheti a tolvajtól, és eközben akár a bűnöző testi épségét is veszélyeztetheti, ha dulakodásra kerül sor. Nem lehet ugyanakkor az életére törni. Fontos, hogy az elhárítás ne legyen aránytalan a támadáshoz képest” – mondja Kozma Tamás. Az ügyvéd szerint egy meglopott autós és a tolvaj „összetűzése” utáni következmények megítélésekor a bíró leginkább azt kell megállapítsa, hogy gondatlanság vagy szándékosság következtében vesztette életét a támadó, és ezen belül is két-két kategória létezik.
Ahol dugó van, ott világszerte létezik a trükkös lopásnak ez a fajtája
1, Gondatlanságnak minősülhet – ha úgy ítéli meg a bíróság, hogy az autós, bár kellett volna, mégsem látta előre tette következményét, nem is futott át az agyán, hogy a motoros akár halálos sérüléseket is szerezhet.
2, Gondatlanságnak minősülhet – ha bebizonyosodik, hogy végiggondolta a lehetséges következményeket, de könnyelműen bízott benne, hogy nem lesz halálos a végeredmény
3, Szándékosságnak minősülhet – amikor számol az illető a lehetséges következményekkel, de nem érdekli, elfogadja azokat
4, Szándékosságnak minősülhet – ha úgy ítéli meg a bíróság, hogy a rabló után eredő autós kimondottan akarta a bűnöző vesztét.
Felmentéstől a sokéves letöltendő börtönbüntetésig
A Kolosy téren történt eset bírósági megítélését nagyban befolyásolja az ügyvéd szerint, hogy végül közúti balesetnek minősül (csak utol akarta érni az autós, ám nem tudott megállni időben, az ütközés véletlen volt), vagy szándékos, a motoros életére törő gázolásnak. Ehhez (is) fontos adalék lesz a műszaki szakértői vélemény a kocsi ütközés előtti sebességéről, az ütközés dinamikájáról.
Kozma Tamás kétféle lehetséges védekezési stratégiát lát az ügyben. A biztonságra törekvő ügyvéd arra helyezheti a hangsúlyt, hogy véletlen volt a gázolás, mert nem sikerült megállni időben a motorost követő autósnak – ebben az esetben a marasztalás bizonyos, azonban jó eséllyel felfüggesztett ítélet lehet az ügy vége.
A „dupla vagy semmi védekezés” ugyanakkor hozhat felmentést, de akár 7-8 év letöltendő börtönt is. Ebben az esetben azt állítja a védelem, hogy bár szándékos volt az ütközés, de kizárólag a motoros megállítását, a jogos tulajdon visszaszerzését célozta. A bíró döntése, hogy az összes bizonyítékot mérlegelve elfogadja-e ezt a fajta érvelést, és a sofőrt felmenti a jogos védelmi helyzet miatt (persze a vétlen, harmadik személynek okozott baleset miatt ez esetben is elítélik, de enyhe büntetésre számíthat, hisz itt nem halálos az eredmény).
Azonban ha az említett 3-ik vagy 4-ik kategóriát tartja inkább valósnak, akkor emberölés miatt igen súlyos, 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a vádlottat. Az azonban bizonyos, hogy ennél a védekezésnél minden esetben igen hosszú és embert próbáló jogi procedúra, meghurcoltatás elé néz az autós.
Tíz forint vagy tízmillió?
Feltételezhetően nem ugyanúgy reagál a meglopott autós arra, ha tíz forinttal emelik ki kocsijából az amúgy üres táskáját, mintha a család hosszú évek alatt összespórolt, tízmillió forintnyi teljes készpénzvagyonát vennék el tőle. Vagy éppen egy életmentő műtét árát. Az ügyvéd szerint a táska tartalma mégis csak csekély mértékben befolyásolhatja az ítélet végkimenetelét, mert akármekkora vagyon sincs arányban az emberi élet értékével.
Evidencia, hogy parkoló autó utasterében nem hagyunk semmit, még egy reklámszatyorba csavart dobozos tejet sem, mert a kocsibelsőket kémlelő tolvaj nem tudhatja, hogy mi van benne, simán betörheti azért is az üveget. Törekedni kell rá, hogy menet közben se legyen ez másként. Táskákat, szatyrokat, laptopokat senki ne tároljon sem az első, sem a hátsó üléseken, mindent el kell rakni a csomagtartóba.
Mit tenne Ön, kedves olvasó, ha kikapnák a kocsiból a táskáját?
