Kovács Miklós
Új szívcsücsköt növesztettem a kedvéért, a Toyota GT86 örök bérletet kapott a mellkasomban lüktető simaizomba. Pedig bitang erős év volt 2012, lélegzetelállító autókkal. Budaörsön úgy vettem át a
boxermotoros sportgépet, hogy előtte a BMW 640d, és Mercedes SL 350 volánja mögött töltöttem a napot. Mégis bármelyik kulcsát elcserélném a japánéra, a habozás legkisebb jele nélkül. A farcsóválásra hajlamos, csupán kétszáz lóerős sportkupéhoz az agyamból kifacsart összes esetlen hasonlat kevés. Tanított és büntetett, megmutatta miért leszünk tunya, tompa húsmasszák a ma tízmillió alatt árult erősautók döntő hányadában. Mégis legnagyobb erénye, hogy van rá esélyem. Nem marad homályba vesző emlékfolt. Ha lesz még világ tíz év múlva, keményen alkudva gombokért elvonszolom majd a profitra éhes kereskedő udvaráról, hogy hátralevő életében táplálja énem örök hülyegyerek-felét.
Rácz Tamás
Bár mélységesen el vagyok kötelezve az elektromos autózás iránt, az Év Autós Élménye mégsem a Leaf vagy az Ampera volt számomra, hanem egy vérbeli benzinzabáló szörnyeteg, egy négykerekű huligán, az
európai prémiumautók leggátlástalanabb vadállata, a Jaguar XKR-S. Azt hittem, 35 évesen öreg vagyok már ahhoz, hogy szerelembe eshessek valami értelmetlen, minden finomságot mellőző szupersportkocsi iránt, de ez a kompresszoros V8-as vadmacska újra elérte, hogy érdeklődéssel figyeljem szombatonként a heti lottószámokat. Szinte a bőrén érzi benne az ember, ahogy erősödik az üvegházhatás minden padlógázra. A Jaguar csinált egy jó kis XF-et 5-ös BMW, XJ-t S Merci kategóriában, de ebben a sportkupé-műfajban nem észből, hanem erőből adja elő magát. Kőkemény futómű, hátsókerék-hajtás sperrdifivel; ez nem luxusautó, hanem egy nagyon drága gokart. És, talán épp nemtörődöm őszintesége, barbár keménysége miatt, az 510 lóerős Jaguart annyira élveztem, hogy semmi más nem érdekelne 41 millióért cserébe, se drágább, se kifinomultabb technika – se mindkettő egyszerre.
Földes Attila
Nálam egyértelműen a kék bálnaként is túlméretes teremtménynek tűnő Rolls-Royce Phantom Drophead Coupe volt az év tesztautója, a maga kivagyi, pávaszerű jellemével. Bár igen távol áll tőlem ez a stílus,
mégis tanulságos volt érezni, tapintani, milyen apró hülyeségekkel lehet elvenni a nagyon gazdagok eszét, pénzét. Hálás dolog volt a fotózása, – különösen, hogy egy másik drága masinát, egy Canon 1DX-et használhattam hozzá – a temérdek, különlegesre faragott apró részlet miatt is. Vezetni szintén élmény volt a maga nemében, de hosszabb távon valószínűleg nehezen dolgoznám fel, hogy lassított felvétellé válik körülötte a forgalom, mindenki csak ezt a hormonzavaros tankhajót és a benne ülőt vizslatja, vagy éppen idióta módjára próbál a közelébe férkőzni, hogy saját és mások épségét kockáztatva készíthessen róla egy telefonos fényképet. A rövidke menetpróba és a fotózás minden percét élveztem, de köszönöm, elég is volt belőle. Persze ha jövőre megint ellátogat hozzánk egy hasonló, azt is szívesen megszaglászom majd.
Szörényi András
Mivel a GT86-ot már lelőtte valaki, másik kedvencet kerestem. Lehetne az Ampera vagy a Volt, mert a
vérszegény hibridekhez és elektromos autókhoz képest vezethetőségük könnyeket csalt szemembe. Esetleg a Yaris hibrid, amely minden más autónál olcsóbban adja meg az elektromos suhanás élményét. Ám benzinvérű taplóként az év legnagyobb dobása nálam a Chevrolet Camaro. Nem a 750 lóerős, hanem a 432 lovas. Hangja, hatása, váltója, ereje és áttekinthetetlensége oly emlékezetes, hogy nem kellett érte visszalapozni az archívumban. A Chevrolet lépése nélkül a Ford aligha foglalkozna vele komolyan, hogy a Camaro után a Mustangot is felemeljék a szürkeimport szintjéről a valódi márkakereskedő-hálózattal értékesített autók közé. Ha lehetne második helyezettet hirdetni, ez kapná az ezüstöt.
Horváth Zsolt
Szerencsés idény volt a vezess.hu életében a 2012-es, így nekünk újságíróknak is, számos izgalmas autóhoz fértünk hozzá, amelyek az autózás különleges élményét nyújtják egyébként igen tehetős vevők
számára. Lehetne a kedvencem a megdöbbentő Rolls-Royce Phatnom Drophead Coupe, a brutális BMW M5, de nálam a nyerő a Jaguar XKR. Az őszinte sportkocsi. A brit roadster a klasszikus hagyományokat őrzi. Nagy motor, sok benzin, komoly erő, hátsókerék-hajtás. Egy adrenalinbomba látványos külsőbe csomagolva. Bár az 510 lóerős teljesítménye, vagy még inkább a 625 Nm nyomatéka minden helyzetben fölényes megoldást kínál, de nem ezt teszi elementáris élménnyé, hanem a kompresszoros motor hátborzongató hangja. Minden gázadásra a mélyről feltörő rotyogással válaszol a V8, miközben könnyedén pörög 6000 fölé. Bár az első futómű és kormányzás precizitása is hagy némi kívánnivalót, főként a több, mint 30 milliós árcédulát látva, de az 1,8 tonnás kétüléses olyan kezes, akár egy MX-5. Még 200 feletti tempónál is. Ellentétben az M5-el az erő itt nem félelmet kelt a vezetőben, hanem csábítóan hat. Ráadásul a forgalom többi résztvevője sem utál, mint a német konkurencia modelljeiben.
Lencsés Csaba
Nem csak a legjobb élményautót dobta piacra idén a Toyota, hanem a legérettebb hibridet is. Semmiben sem hasonlít a fentiekre, de az autóipar idei egyik legörömtelibb fejlesztése, ezért az összeállítás végére berakunk egy környezetbarát autót, mutatóba. Nálam 2012 zöld autója kétség kívül a Toyota Prius Plug-In lett. Tesztautóhoz még nem volt szerencsénk, de a nemzetközi bemutatón röviden vezethettem
a hibridek úttörőjének valaha készült legjobbikát. Elég volt elektromos üzemben várost nézni vele Brüsszelben, máris magam előtt láttam, amint Katarban egy hetyke bajuszos pakisztáni vendégmunkás szorgosan zárja el az olajcsapokat. Szépen, sorban, egymás után. Van miért fejet hajtani, hiszen a csúcs Prius akár extrém mutatványokra is képes. Például arra, hogy aki egy nagyvárosban csupán az 5-10 kilométerre lévő munkahelye és otthona között ingázik vele, az akár éveken át egy csepp benzin nélkül használhatja. Közben persze lopja az áramot a cég mélygarázsában, így elektromos autóként működik a Prius. Csakhogy a sima villanyosok 150-200 kilométer után meghalnak, lehet zacskóban hozni hozzájuk az áramot az út szélére, miközben a Priusok Priusa hibrid üzemmódra kapcsolva a gyári adat szerint még közel 1200 kilométerre képes. Ha ezen mosolygunk is, 1000 körül biztosan elmegy. Szóval, ide nekem egy varázspálcát, intézek mindenkinek gyorsan egy kiváló konnektoros Priust. Csak, hogy álljon valami Anya garázsában Apa GT86-osa mellett.
