A Margit hídon sem volt nyoma hótakarításnak
Probléma: az autó orra kicsúszik a kanyarban
Amikor az autó a két első keréken elveszíti a tapadást, elkezd kifelé csúszni a megcélzott kanyarívről.
Ezt nevezhetjük alulkormányozottságnak, orrtolásnak vagy orrtúrásnak. Dermesztő lehet, ha egy elmért kanyarban egyre közelebb jön a korlát, az árok, vagy ami még rosszabb, a szembejövő Kamaz.
Teendő: gázelvétel. Az alulkormányozott autót alapesetben gázelvétellel lehet visszaterelni a kormánnyal kijelölt ívre.
A gázelvétel két ok miatt segít: az autó gázadás nélkül lassulni kezd és a lassulástól előrébb kerül a súlypont. A kormányzott keréken lévő nagyobb súly javítja a tapadást.
Ha ez nem elég, és kellően széles az út, gázelvétel mellett megpróbálhatjuk kijjebb engedni a kocsit a kanyarban. A külső íven nagyobb sebességgel képes bekanyarodni az autó, mint szűkebben.
Tilos: tilos egyre jobban ráfordítani a kormányt!!! Hiába volna automatikus ez a reakció, életveszélyes hiba lehet. Minél beljebb tekerjük a kormányt, annál kevésbé képes tartani a kijelölt ívet az autó.
Probléma: az autó kifarol
Amikor a hátsó kerekek veszítik el a tapadásukat, a túlkormányozottnak hívott autó keresztbe fordul, a hátulja meg akarja előzni az elejét. Rossz esetben a kocsi irányíthatatlanul megpördül.
Teendő: gázelvétel és ellenkormányzás. Driftelni és farolgatni csodás érzés zárt pályán, üres reptéren, elhagyott parkolóban, de forgalomban keresztbe állni rémisztő érzés. A túlkormányozott autókat ugyanúgy lehet megfogni, függetlenül attól, hogy első- vagy hátsókerék-hajtásúak. Gázelvétel mellett abba az irányba kell kormányozni, amerre az autó fara kitört. Mindig a megcsúszás irányába, például a balkanyarban jobbra kifaroló kocsiban jobbra.
A gázelvétellel járó átterhelődés elkönnyíti az autó farát, ami szintén túlkormányozottságot okozhat. De egy keresztbe álló autóban fontosabb, hogy a gumik oldalvezető erejéből jottányit se vegyünk el vonóerőátadással, magyarul gázadással. A gázról lelépve a túlkormányozott autóban is a még tapadó, irányítható első kerekekre helyezünk több súlyt.
Tilos: késlekedni. 3-5 tizedmásodpercnél nincs több időnk reagálni a hátsó gumik tapadásvesztése után. Ha elkésünk az ellenkormányzással, akkor a megpördülő autóban marad a satufék, hogy minél hamarabb megálljon, hátha megússzuk.
Probléma: minél hamarabb meg kellene állni
Teendő: ABS-es és blokkolásgátló nélküli autóban is rúgjunk rá a fékre és tartsuk mélyen nyomva a pedált. Ha az autó fékezéskor félrehúz, vagy a blokkolásgátló hiánya miatt megállnak a hátsó kerekek, akkor megpördülhet.
Ezt ellenkormányzással lehet kivédeni, de figyelem: csak akkor tudunk kormányozni, amikor nem fékezzük állóra a kerekeket. ABS híján a kormányzás előtt fel kell engedni a féket, hogy a kerekek forogni tudjanak.
Blokkolásgátló nélkül hamarabb megáll az autó, mert a csúszó első kerekek előtt kialakuló hóék is lassít.
Az ABS nem arra kell, hogy hamarabb megálljunk vele, nem erre találták ki. Azért lehet életmentő, mert az autó pánikfékezés során is végig kormányozható marad.
Tilos: a pumpáló fékezés. A fék ütemes taposása-felengedése-taposása-felengedése, amit régebben pumpáló fékezésként javasoltak a kormányozhatóság megőrzése érdekében, helytelen.
Egyrészt az összes modern autóban van blokkolásgátló, amely a vezetőnél gyorsabb és ügyesebb. A fő baj azonban, hogy a fék felengedésekor elpazaroljuk a megállásra vagy az ütközés sebességének csökkentésére szolgáló távolságot.
Probléma: nincs elég hely megállni, muszáj kikerülni az akadályt
Teendő: először is nagyot kell fékezni, mert ezzel biztonságosabb a kikerülés és csökkenthető az esetleges ütközés sebessége. Az akadály előtt jön a kikerülés. Kormányzás közben engedjük fel a féket, mert egy ABS-es autóban sem jó megosztani a tapadást a hosszirányú (fék-gáz) és a keresztirányú (kormányzás) erők között.
A kikerülés után számítsunk rá, hogy esetleg ellenkormányozni kell (körülbelül negyed kormányfordulatot), mert a hirtelen irányváltásoktól a kocsi fara kilegyezhet visszatéréskor. A végén újra fékezés megállásig, és habitustól függően hálaadás a Gondviselésnek.
Tilos: az akadályt nézni. Sose az akadályt nézzük, mert így biztosan nekimegyünk. A kimenekülés irányát kell keresni, nem a fát, autót, oszlopot, buszmegállót fixírozni. Tehát a résre kell koncentrálni, mint az élet más területén is.
Probléma: nem jut fel a kocsi az emelkedőn
Feladat: eresszük vissza az autót egy mélyebb, lazább hóval borított részre, mert a keményre járt hófelület rosszabbul tapad. Próbáljunk kettesben, kis, épphogy alapjárat feletti gázzal, finom kuplungkezeléssel elindulni.
Orrmotoros és elsőkerék-hajtású kocsival tolatva is nekivághatunk a meredélynek.
Autónk ilyenkor úgy viselkedik, mintha farmotoros volna és hátul hajtana, mint a trakciójáról híres VW Bogár, a Porsche 911 vagy a farmotoros Skodák. Ha így sem megy, hagyjuk az egészet.
Hátsókerék-hajtású kocsiban üljön két utas a csomagtérbe, talán a nagyobb súly megelőzi a kipörgést.
Egy terepjáróstól láttuk a következő trükköt: érdemes ládában vagy zacskóban apró kavicsot, murvát tartani az autóban, mert a hóra rászórva kihúzhat a slamasztikából.
Tilos: egy helyben pörgetni a kereket, illetve nyugodtan, de semmi értelme. Az autó elásása helyett inkább próbáljuk a belső (nem gumi) szőnyeget tenni a kerekek alá, hátha nemcsak katapultálják őket a kerekek, hanem fogást találnak rajtuk.
