Akár már a szeptemberi tanévkezdéskor kötelezően oktatnák az általános iskolákban a KRESZ-t és a közlekedés-kultúrát – tudta meg a Vezess.hu több kormányközeli forrásból. Ősrégi adósságát törlesztené ezzel a politika. Már a Nemzeti alaptanterv (NAT) alkalmazásáról szóló 10 évvel ezelőtti kormányrendelet (243/2003) előírta, hogy az iskoláknak „időkeretet kell fordítaniuk” a közlekedési ismeretek oktatására.
Hasonlóan állt a kérdéshez a jelenlegi kabinet is, hiszen már 2010 őszén így fogalmazott Eiselt György, akkori helyettes államtitkár egy Pintér Sándor belügyminiszternek írt levelében: „A közlekedésre nevelést rendszeressé, folyamatossá kell tenni a nevelési-oktatási intézményekben és tartalmát a gyermekek életkorának megfelelően kell kialakítani.” Még azon az őszön az ötletet lelkesen támogató ORFK el is készítette javaslatcsomagját, amelyben Hatala György országos rendőr-főkapitány szintén „kötelező jellegről” írt „minden évfolyamon”. „E téma fontossága nem vitatható…” – érvelt a főrendőr.
Az egyik legfontosabb kezdeményezés
Szerintünk sem vitatható a közlekedésbiztonságra nevelés fontossága, mégis úgy látszik, hogy a fenti szimpatikus mondatok megfogalmazása után csak három évvel születhet érdemi döntés a kérdésben – ha minden a tervek szerint alakul. Jelen állás szerint azonban úgy tűnik, erős támogatói vannak kormánykörökben az elképzelésnek.


Az ötlet megvalósítása érdekében már voltak háttértárgyalások, de igazán tavasztól vehet lendületet az ügy Bíró Márk szerint. A fideszes politikus egy olyan munkacsoport tagja, amelyben jellemzően közlekedési szakemberek a közlekedési szabályok életszerűbbé tételén dolgoznak, és 2013-ban egyik legfőbb céljuknak tekintik, hogy jogszabályi formát öntsön a kötelező KRESZ-oktatás az általános iskolában.
„Ez lesz az egyik legfőbb kezdeményezésünk. Fontos célunknak tekintjük, hogy a gyerekek egy segédmotoros kerékpár vezetéséhez elegendő KRESZ-tudással kerüljenek ki 14 éves korukban az általános iskolából, ehhez pedig kötelező oktatás kell. Ha rajtam múlik, már szeptembertől az lesz” – mondta a fő lobbista Bíró. A politikus hozzátette: „Márciusban nekiállunk komolyabban, júniusra lehet belőle konkrétum. Meg fogjuk győzni az oktatási államtitkárságot is”.
Több könyv és verseny
„Bővíteni kívánjuk az óvodásoknak és iskolásoknak szóló közlekedési kiadványok szerkesztését, elkészítését, a diákoknak szervezett közlekedési versenyek támogatását, a gyermekekkel kapcsolatos egyéb programokon való megjelenést” – állította érdeklődésünkre a fejlesztési minisztérium.
Össze kell hangolni a véleményeket
Az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) tartozó oktatási államtitkárság első ránézésre kemény diónak tűnik, legalábbis a Vezess.hu kérdéseire adott válaszaikból az tűnik ki, hogy másként értékelik a közlekedéskultúra oktatásának jelenlegi helyzetét az iskolákban, mint mondjuk a BM, az NFM, vagy az ORFK.
Szerintük a tavalyi NAT kiemelt fontosságú elemként kezelte a közlekedési ismereteket, aminek alátámasztására ezt írták számunkra. „A fejlesztési területek-nevelési célok fejezet, A testi-lelki egészségre nevelés részeként említésre kerül: Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.”
Emellett olyan megmosolyogtató mondatokkal érvelnek igazuk mellett, mint a következők: „A műveltség területek tekintetében külön szerepel a történelem tantárgy közismereti tartalmainál 5-8. évfolyamon a közlekedés, úthálózat, hírközlés. Fizikából pedig a mozgás, közlekedés fizikai tulajdonságai, technikái (sic!).”
Ez nyilvánvalóan nem az, amire az ötlet támogatói gondolnak, amikor kötelező jelleggel, minden évfolyamon meghatározott óraszámban szeretnék elindítani a KRESZ-oktatást, de Bíró Márk szerint meggyőzik igazukról az államtitkárságot.
Önök már az óvodában oktatnák
Nemrég szavazásra bocsájtottuk a kérdést, és a 9421 szavazatból 8906-an a KRESZ-oktatás mellett voksoltak, sőt, ebből közel négyezren már az óvodában elkezdenék a gyerekek formálását. Az óvodákban valójában ma is van bizonyos mértékű játékos közlekedésre nevelés, a hivatalos válasz szerint azért nem lehet kötelezővé tenni ezt, „mert a KRESZ-oktatás olvasás-ismerethez kötött.”
Nem pénzkérdés, nem teher a gyereknek
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné tapasztalatból mondja, hogy a gyerekek kimondottan szeretik a KRESZ-t érintő beszélgetéseket. Ő maga hosszú éveken át tanította a fiataloknak évi pár órában a fontosabb közlekedési táblák ismeretét.
„Nagyon pártolandó, hogy a legkisebb kortól a saját életkori sajátosságaiknak megfelelően KRESZ-oktatásban részesüljenek az általános iskolások” – mondta a pedagógusvezető. Szerinte az életkori sajátosságoknak megfelelően kellene vegyíteni az elméleti és gyakorlati képzést, számos településen (de sajnos nem mindenhol) vannak közlekedési parkok is, amit ki kellene használni.
Gallóné állítja, nem pénzkérdés a kötelező KRESZ-oktatás bevezetése a hazai általános iskolákban, és úgy véli, a pedagógusokkal sem lenne gond, mert könnyen elsajátítanák a speciális tananyagi sajátosságokat. „A gyereknek pedig nem okozna plusz terhet a megtanulása, mert a szülők nagy része már elkezdi otthon, az pedig csak jó, ha erre rásegít az oktatási rendszer.”
Így-úgy, de 150 éve oktatják
A te gyereked tanul KRESZ-t a suliban? – tettük fel a kérdést egymásnak a szerkesztőségben. Hét iskoláskorú gyereket érint a válasz, amely mindenkinél „nem” volt. Pedig már ma is van lehetőség több évfolyamon KRESZ-oktatásra (sokan tanulják is rövidebb-hosszabb ideig a különféle iskolákban), de ennél a mai rendszernél sokkal összetettebb képzést szeretnének elérni az ötlet támogatói.
Amennyiben a magyar oktatási rendszer hagyományait nézzük, van miből táplálkozni. Már az 1865-ös Eötvös-féle népoktatási törvény előírta az elsősöknek, hogy elemi közlekedési ismereteket kell szerezniük a szülői ház és az iskola közötti útvonalról. 1914-ben elkészült az első kézikönyv a tanítóknak, amit 1940-ben egy részletes segédkönyv váltott, amely az akkor bevezetett új közlekedési szabályok magyarázatát segítette számukra. A Kádár-korszak oktatását sokáig egy 1961-es törvény határozta meg, amely fokozatosan egyre magasabb (de így is csak évi néhány) órát írt elő a környezetismeret tantárgyon belül a közlekedés oktatására. Ezt követően a New York-i gyermekvédelmi egyezményhez történt csatlakozásunk 1991-es hazai kihirdetése volt a talán legfontosabb történés, amelynek aláírói, így Magyarország is vállalta, hogy a baleset-megelőzéshez szükséges alapvető ismereteket átadják a pedagógusok a gyerekeknek. Ezt követte a már említett 2003-as dokumentum.