Új sorozatot indítunk, amelyben a Vezess.hu jogi szakértőjének érdekesebb peres ügyeit ismertetjük. Minden túlzás nélkül állítjuk: a véres valóság jön a magyar utakról. Jellemzően közlekedési balesetek bírósági utóéletét meséli el cikkeinkben dr. Székely Andrea és dr. Janklovics Ádám.
Elsőként egy teljesen hétköznapi koccanás történetét, amelyben az ügyvédi iroda vezetője a vádlottat védte. Érdemes keresni oldalunkon a havonta többször felbukkanó sztorikat, majd elgondolkodni azon, hogy a kisebb-nagyobb sofőrhibák milyen következményekkel járhatnak – immár a tárgyalóteremben.
Motorkerékpár vs. kisteherautó
Átlagos hétköznapon történt, egy átlagos barkácsáruházhoz kanyarodott volna a bevezető úton balra nagy ívben a Fuvaros – nevezzük így a későbbi vádlottat -, amikor a felezővonalhoz való besorolás közben összeütközött a Motorossal. A tehergépkocsi bal oldala találkozott a motor jobbjával, a kétkerekű az úttest melletti beton villanyoszlopnak csapódott.
A sértett előbb lefejelte az autó jobb külső tükrét, majd nyílt („kiszúrásos”) lábszártörést szenvedett, és megrándult a könyöke, vagyis több 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járt az eset.
A baleset körülményeit vizsgáló szakértő szerint a furgon amúgy 25 km/órával kezdte meg a bekanyarodást, az ütközéskor 19-20-szal haladt, a motorkerékpár kezdeti sebessége 79-87 km/óra volt, az ütközési sebessége pedig olyan 76-84 km/óra.
Mit mondtak a bíróság előtt?
„A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte a kanyarodásra vonatkozó rendelkezéseket, azaz anélkül kezdte meg a kanyarodást a barkácsáruház felé, hogy meggyőződött volna arról, balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg. A baleset bekövetkezésében a motoros is közrejátszott azzal, hogy közvetlenül útkereszteződés előtt előzött, túllépve a megengedett sebességet” – foglalja össze a lényeget a védő, a Székely Ügyvédi Iroda munkatársa.
Védekezése során a Fuvaros következetesen tagadta bűnösségét. Nem érzi hibásnak magát, mondta, mert a KRESZ előírásainak megfelelően kanyarodott, olyannyira, hogy már 50-60 méterrel a kereszteződés előtt indexelt, aztán persze lassított, és közben többször ellenőrizte a mögöttes forgalmat a tükrökből. Sőt, a kanyarodás előtt hátra is nézett, igaz, közben nem vette észre az előző motorost, csupán a mögötte haladó másik autót.
Nyilatkozataiban a sértett elmondta, hogy az előzését 75-80 méterrel az útkereszteződés előtt határozta el, és szerinte a manőver megkezdésekor csak a közvetlenül a motorja előtt haladó kocsit látta, az az előtt kanyarodni készülő furgont nem. Előzés közben 40-50 km/óráról felgyorsított kb. 80-ra, ekkor vette észre a kisteherautót, de úgy ítélte meg, hogy annak megelőzése biztonságosabb manőver lesz, mint besorolni a két lassító kocsi közé. Azt nem látta, hogy a kisteher indexelt, vagy kanyarodna, ezért meglepte őt a manőver.
Az ítélet
A balesetet vizsgáló szakértő összegzése nem zárta ki, hogy „a kanyarodási nyomvonalra való rátéréskor” már nem láthatta a Fuvaros a Motorost, azonban a kitérés megkezdésekor a motor még egészen biztosan nem tartózkodott a visszapillantó tükör holtterében. A szakvélemény szerint a furgon vezetője „lényegesen féktávolságon belül” kanyarodott a motoros elé, így a sértettnek „nem volt lehetősége baleset elhárító manőver végrehajtására”.
Mintegy két évvel a baleset után született meg a minapi ítélet. A bíróság 1 évre próbára bocsátotta a vádlottat, akit az ügyészség a Btk. 187. § (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolt. Emellett az 1985 óta B-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező furgonsofőrt mintegy 150 ezer forintnyi bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
Ez a büntetés a minimumok minimuma.
Enyhítő körülményként értékelte a bíróság mások mellett a „sértetti közrehatást”, a vádlott büntetlen előéletét és kifogástalan szabálysértési múltját, súlyosító körülményt ugyanakkor nem talált.