A Continental és a hasonló háttéripari gigacégek az OEM-ek (így hívják szemérmesen az autógyártókat, tehát a vevőiket: Original Equipment Manufacturer, vagyis az a gyártó, akiről a majdani tényleges felhasználó azt hiszi, hogy ő készítette az általa vásárolt terméket) számára éppúgy fejlesztik és marketingelik termékeiket, ahogy az autógyártók a vevőik számára. Ebbe a business to business piactérbe nyerhettünk bepillantást újságíróként a Continental Tech Show nevű rendezvényen pár hete. Ezúttal a konnektivitás területéről mutatunk be pár érdekességet.
Conti Tech Show 1/4: önmagát vezető Conti-autóról írott cikkünk ide kattintva olvasható.
Conti Tech Show 2/4: elektromos autó-fejlesztésekről szóló cikkünk ide kattintva érhető el.
Conti Tech Show 4/4: takarékos apróságok
Már most sok szériaautóban találunk netes alapú navigációt, aktuális időjárás-jelentést, segélyhívó gombot, de a jövő autói még aktívabban fogják használni a világhálózatokat. Nemcsak az okostelefonok és a számítógépek esetén, hanem egyre több hétköznapi tárgynál is alapvető szempont a konnektivitás. A fejlesztések az edzés folyamatát online nyomon követő futócipőktől egészen a lakás energiafelügyeletének teljes irányítását online lehetővé tévő úgynevezett okosházakig terjednek, de a gépjárműiparban kiemelkedően gyors a változások tempója.
Ma a hálózatba kapcsolt gépjárműveknél alkalmazott technológia eleve hozzájárul a biztonsághoz és a kényelemhez, valamint csökkenti az üzemanyag-felhasználást. A vezetésirányító egységek adatsíneken keresztül kommunikálnak a biztonsági funkciókért felelős elemekkel és a karosszéria-elektronikával. Így például az esőszenzor nem csak bekapcsolja az ablaktörlőket, hanem arról is gondoskodik, hogy az elektronikus fékrendszer az esős körülményekhez igazodjon.
Egészen extrém példája a konnektivitásban rejlő lehetőségeknek egy netre kötött autóülés. A Conti fejlesztésében készült demófotel elméletileg arra is képes, hogy a felhasználó alkatának, fizikumának leginkább megfelelő masszázsprogramot töltsön le a netről és indítson meg – akár menet közben is.
Ezidáig a vezetők leginkább csak az infotainment területén tapasztalhatták meg a külső világgal való gépjármű-konnektivitást. Az USB-n vagy a Bluetoothon keresztüli kapcsolat már többé-kevésbé szabványosnak számít.
„Ha megnézzük a vásárlók szokásait, akkor egyértelművé válik: az elkövetkező néhány évben a gépjármű infotainment rendszereinek internetre kapcsolása egyre elterjedtebb lesz” – folytatja Lenninger. Az internetkapcsolat biztosítható a gépjármű saját telematikai egységén, de akár egy okostelefonon keresztül is. A rövid hatótávolságú kommunikációhoz (Near Field Communication) hasonló szabványok, illetve a vezeték nélküli töltés lehetősége azon egyre bővülő infrastruktúrának a része, amely egyre természetesebb módon integrálja az okostelefonokat a gépjármű rendszereibe.
Annak érdekében, hogy a vezető a figyelmét minél inkább a közlekedésre összpontosíthassa, a Continental olyan elképzelésen dolgozik, amely összeköti a közlekedési szituációt és a vezető figyelmét. A „vezetőfigyelő koncepció autóban” (egy Cadillac ATS) a műszerfalba épített infravörös kamera rögzíti, hogy a vezető mennyire figyel, a vezetősegítő rendszerek – mint például a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer és az adaptív sebességtartó automatika – érzékelői pedig észlelik a potenciálisan veszélyes szituációkat. Mindkét információforrást beépítik egy innovatív HMI-be (Human-Machine Interface, Ember-Gép Tolmács), amely egy körben elhelyezett LED fénysor segítségével, futófénnyel jelzi a vezető számára közvetlenül, hogy honnan várható a veszélyes helyzet.
A környezeti érzékelő rendszeren túl a többi gépjárművel való összekapcsoltság és a felhőalapú szolgáltatások is közvetlenül hozzájárulhatnak a közlekedésbiztonsághoz már a közeli jövőben is. Az esőszenzor például képes lenne a gépjármű más rendszereivel, a többi közlekedővel, valamint központi rendszerekkel is közölni, hogy várható-e csapadék egy adott útszakaszon, és ha igen, akkor milyen mértékű. A Car2Car Kommunikációs Konzorciummal együttműködve a Continental úgy becsüli, hogy 2016-ban már megjelenhetnek az első alkalmazások.
„A gépjármű és a környezete közötti kommunikációval lényegében kiterjesztjük a gépjármű saját szenzorainak észlelési távolságát a felhőalapú szolgáltatások által nyújtott „hetedik érzékkel”. Ezzel a gépjármű a világhálózatok részévé válik, és megalapozza a teljesen új funkciókkal rendelkező intelligens közlekedési rendszerek kialakítását” – teszi hozzá Lenninger.
Az online diagnosztikai szolgáltatások, a parkolóhely-foglalás vagy a személyre szabott biztosítási tarifa csak néhány példa a sok lehetőség közül. A teljesen automatizált gépjárműveknél a felhőalapú rendszereket használó és az aktuális forgalmi helyzetről pontos információval szolgáló valós idejű adatszolgáltatás egy másik olyan alapkoncepció, ami kifejlesztésre vár.