Száguldó motorkerékpáros ütközött kisteherautóval sorozatunk nyitódarabjában, ami után egy büntetett előéletű, éppen felfüggesztett büntetés alatt álló sofőr balesetokozását mondja el Dr. Székely Andrea, aki a vádlottat védte.
Mi történt?
Buliból hazafelé menet olyan 80-90 km/órás sebességgel haladt autójával a későbbi vádlott éjszaka, amikor a figyelmetlensége miatt a menetirány szerinti jobb oldali útpadkára hajtott. Balra kapta a kormányt, majd a hirtelen mozdulat következtében megcsúszott kocsija a száraz úton, és a jobb oldali árokba esett.
Négy utasa közül a hátul ülő három azonnal különböző fájdalmakra panaszkodott, de képesek voltak járni, így fogták magukat, és bementek a legközelebbi orvosi ügyeletre. Kettőjüknél 8 napon belüli, míg egyiküknél azon túl gyógyuló sérüléseket állapított meg a doktor.
Képünk illusztráció
A baleset résztvevőinek első kihallgatásakor a legsúlyosabb sérült közölte, hogy az árokba csúszás után megkérdezte őket a vezető: megsérült-e valaki, hívjon-e esetleg mentőt? A baleset után két nappal tett tanúvallomását azonban később megváltoztatta, mondván, a valóságban a vádlott és családtagjai utasították arra, hogy ezt nyilatkozza. Sőt, folyamatosan fenyegették és zaklatták őt is, a családját is.
Érdekes módon a könnyebben sérültek is mást mondtak a rendőröknek az árokba csúszás után, mint a későbbi vallomásnál. Először egyértelműen állították, a sofőr nem győződött meg az esetleges sérüléseikről, két hónappal később viszont ennek épp az ellenkezőjét mondták.
Átverték a bírót?
„Esetük teljesen megegyezik a legsúlyosabb sérültével, így a vallomás megváltoztatásának hátterében is ugyanazon okok állhattak” – állapította meg a bíróság, ezért nem is fogadta el a vallomások megváltoztatását, a balesethez közelebbi nyilatkozatokat vette az ítélet alapjául.
Kiderült az eljárás során, hogy a balesetet okozó vádlott bár megkérdezte a többieket, hogy „jól vagytok?”, de mentőt nem hívott, és a rendőrséget sem értesítette, aminek komoly oka volt. Ahogy a jogásznyelv fogalmaz, „felfüggesztett büntetés hatálya alatt állt”, másrészt korábban már volt is büntetve. Ezúttal félt egy újabb eljárástól.
2001 és 2010 között 40 százalékkal csökkent Magyarországon a balesetben elhunytak száma, ami nagyon jó. Ha viszont megnézzük az Európai Uniót, akkor kiderül, ez csak átlag alatti csökkenés
Felmerült a per során, hogy az egyik sértett már a baleset előtt tartott a vádlottól. Vajon akkor miért ült be mellé? A vizsgálat szerint szórakozás közben ivott, éjszaka volt, és a hazajutásra ez a megoldás tűnt számára a leginkább kényelmesnek.
Az ítélet
Bűnös – mondta ki végül a bíróság a sofőrre, mégpedig „közúti baleset okozásának vétségében és segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettében”. Az ítélet mégsem lett súlyos, két évre eltiltották a vezetéstől. Dr. Székely Andrea szerint „ez enyhe büntetés, más esetben pénzbüntetést is kiszabnak, de sokszor felfüggesztett fogházat is adnak a járművezetéstől eltiltás mellett”.
Az ítélet kiszabásakor súlyosító körülménynek ítélte a bíróság a vádlott büntetett előéletét, a felfüggesztett büntetést, a KRESZ többes megszegését, és a segítségnyújtás elmulasztását különös tekintettel arra, hogy egyre szaporodnak az ilyen esetek.
Voltak enyhítő körülmények is: az időmúlás, a vádlott „részbeni” beismerő vallomása, az, hogy kisgyerekes szülő, és nem utolsó sorban az, hogy kártérítést fizetett a legsúlyosabban sérült utasának.
A bíróság megállapította, hogy a vádlott „veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára”, ezért döntött a jogsibevonás mellett.
A KRESZ alábbi rendelkezései ellen vétett a vádlott
25. § (1) Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
58. § (1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.
(2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.
