Vezettük Amerika legnépszerűbb rendőrautóját

Röviden – Ford Crown Victoria Police Interceptor 2007
Mi ez?	Amerikai bűnöldöző szerveknek gyártott spéci Ford
Mit tud?	Megnyitni a forgalmas sávot, a világ végére elmenni
Mibe kerül?	Magánszemély csak leselejtezett darabhoz juthat árverésen, 2000 dollár körüli áron
Kinek jó?	Sorozatfüggőknek, olcsó batárt keresőknek

San Francisco utcáin ugrató, kanyarban faroló, vagy a sivatagot átszelő autópályán üldöző rendőrautó – ez bizony majdnem biztos, hogy egy Ford Crown Victoria Police Interceptor – legyen az mozifilm, vagy egy reality csatorna adása a tévében az utolsó húsz évből. 

A Ford hátsókerék-hajtású V8-asa egy igazi amerikai szimbólum, amelyet először 1992-ben kezdtek gyártani Ford Crown Victoria néven. Az utcai verziótól apró módosításokban eltérő rendőrségi kivitel a Police Interceptor, amely nagyjából nyolcvan százalékban uralta az amerikai bűnüldöző szervek flottáit.

A röviden csak CVPI-nek hívott modellre egyáltalán nem annak fejlettsége miatt került a választás, hanem robosztussága és megbízhatósága volt mérvadó. Gyakorlatilag az 1983 óta gyártott LTD Crown Victoria alvázra épült, amely már akkoriban sem volt új fejlesztés, mivel az az 1978-ban bemutatott Ford Panther platformot használta. Így már érthető az terepjáróknál alkalmazott létravázas, merev hátsó híddal párosított felépítés, amely gyakorlatilag egy lovaskocsi technikája.  Ezt foltozgatta a Ford 2011-ig, amikor a kőkori megoldás és átadta helyét a főleg környezetvédelmi szempontból sokat fejlődött Taurosoknak.

Kormányváltó, műanyag hátsó ülés, páncélozott háttámla

„Tesztautónk” egy második generációs (1998-2011) 2007-es évjáratú Police Interceptor volt, amely frissen érkezett egy rendőrségi árverésről, ahol 2000 dollár (450 ezer forint) körüli áron csapott le rá egy magyar honfitársunk továbbértékesítési céllal némi haszonszerzés reményében.  Az autót még kitakarítani sem volt idő, szinte még látszódott a rossz fiúk lenyomata a műanyag hátsó ülésen. A borítás anyaga nem véletlen, a könnyebb takarítás miatt esett erre a választás, amíg az első üléseket ezzel szemben szövet borította.  Ez az egyik változtatás azon apróságok közül, amelyek megkülönböztetik a rendőrségi kivitelt a civil járművektől.

Míg a taxinak használt Crown Victoriában egy műanyag fal választotta el a vezetős a hátul utazóktól, ebben a rendőrautóban egyáltalán nincs ilyen. Egy a háttámlába épített pajzs védi mindössze a rend őreit, ha a megbilincselt rab egy késsel vagy egyéb éles tárggyal próbálna menekülés közben ártani nekik. A 5385 milliméter hosszú cirkáló hátsó ülése egyébként feltehetően kényelmesebb, mint a börtöncella, de méretéhez képest nem túl tágas a lábtér.

Elöl a legtöbb CVPI-ben két hagyományos ülés van a háromszemélyes pad helyett, amire a rendőrségi rádiók és számítógép miatt van szükség. Éppen emiatt az összes Ford rendőrautója váltója kormányváltóval kerül eladásra, ahogyan anno a kétütemű Trabant vagy a Wartburg. Persze a négysebességes automata váltót itt nem kell nagyon piszkálni, azt alapból kicsit gyorsabban és magasabb fordulatszám mellett kapcsol, mint a szériaautóban.

Az utastér legfeltűnőbb változtatása viszont egyértelműen az A-oszlopon keresztül felszerelt keresőlámpa, amit a vezető egy karral irányíthat éjszaka a sötét alakokra. Fényereje a fényszóró reflektorokét is meghaladja, így rövid ideig elvakításra is alkalmas.

V8-as, de nem versenyautó

Nincs gyorsabb a Motorolánál – tartja a rendőri körökben elhíresült mondás, amely a rádió márkájára utal. Jöhet bármilyen gyors sportautó, a helikopterek és az időben értesített rendőri egységek általában mindenkit utolérnek, még ha egy-egy járőrautót sikerül is lerázni.

A 4,6 literes V8-as motor ugyanis nem repíti az autót, és néhány apró módosítást leszámítva megegyezik a szériával. Kapott egy új olajhűtőt, amivel hosszabb ideig bírja melegedés nélkül, változatattak a légszűrőhöz futó cső hosszán, és a dupla rozsdamentes kipufogórendszer is csak erre az autóra került ebben a formában.

Ezekkel együtt 250 lóerőt és valahol 400 newtonmétert produkál a motor, amely 7,9 másodperc alatt gyorsítja a százra a több mint kéttonnás vasat. Az végsebesség az áttételek módosításával 217 km/órára nőtt – ez valamivel magasabb, mint a széria Crown Victoria esetében, de azért a 250 km/óránál lekorlátozott autók világában nem igazi üldözőautó.  Közelharcban viszont verhetetlen, az orrára szerelt gallytörő roncsol rendesen, és az üldözés közben kiforgatós jeleneteket is kiválóan tűri a strapabíró alváz.

Kanyarodik a bódé

Nem filmes trükk a keresztben kanyarodó rendőrautó sem, ugyanis ennyire primitív futóműből varázslat lenne magas kanyarsebességet előcsalogatni. Hiába a szériánál feszesebb lengéscsillapító és a keményebb rugó, a két centivel megemelt hasmagasságú Ford nem kanyarodik jobban egy zsigulinál, nem is arra való.  Másrészről a végtelenül hosszú egyenesekkel tűzdelt autópályákon nincs is erre nagy szükség. 

Kis sebességnél kanyarban is elteszi a farát a hátul hajtó V8-as, és a kipróbált autóban nagyon úgy tűnt, hogy még kipörgésgátló sem volt, mivel álló helyzetben is kipörgette az abroncsokat indulásnál.

A 72 literes tankkal szerelt Ford normál körülmények között egyébként 10 liter körüli eszik autópályán, amíg városi forgalomban valamivel 14 liter alatti értéket adott meg a gyár.

Főleg nosztalgiából

A Ford Crown Victoria európai szemmel ugyanolyan kultikus és rusztikus, mint egy nyugat-európainak mondjuk egy kelet-német remekmű. Fejlettségi fokban viszont csak egy hajszálnyival jár előrébb a nem ritkán húsz-harminc éves technikát használó amerikai, így nagy élvezeti értéket nem tartogat használójának. Viszont olcsón megvásárolható és egyszerűen szervizelhető. A leszerelt rendőrautóhoz  gyári extra a sávtisztító faktor is, a visszapillantóból akár aktív szolgálatban tűnő autónak is tűnhet a Ford, garantáltan lehúzódnak előle az autósok.