Autóvásárlás
Olvasónk kérdezi
Tisztelt Szakértő!
Autó vásárlás előtt állok. A félre tett összeg erre a célra 2-2,5 millió forint. A párommal sokat utazunk és nagy távokat főleg hegyekbe. Amiket eddig kiszemeltünk az a Skoda octavia 1.6 benzin vagy 1.9 TDI, vagy VW Golf ugyan ezekkel a motorokkal, vagy esetleg néztük még a Suzuki SX4 est is.
A kérdésem , megéri e dízelt venni , mert azt hallottam nagyon magasak az alkatrész árak, vagy a benzines is megfelel erre a célra (hegymenet , Alpok). Most benzinesünk van de azzal szenvedünk , igaz az egy kis köbcentis suzuki. Esetleg ha van önnek is valami tippje milyen típusu autó ami megbízható azt is szívesen fogadom. Még valami a párommal nem szeretnénk öreg autót vásárolni ilyen 3-4 éves korig gondoltuk maximum 5 éves.
Válaszát előre is köszönöm.
Tünde
Szakértőnk válaszaHegyekben autózni tényleg jól jönne egy turbódízel nyomatéka, ereje, de 2-2,5 millió forintból maximum 5 évesen tipikusan olyan autókat tudnának kifogni, 150-250 ezer valós kilométerrel, amikre már költeni kellhet, vastagon. Az alkatrészek és a javítások valóban nagyon drágák. Tehát vagy vennék Focus 1,6 TDCi-t vagy Octavia 1,9 TDI-t, de 1,6 millió Ft körül és akkor marad pénzük javításra. Ennél szerencsésebb az 1,6-os benzines szívómotorral megvenni a kettes Octaviát, amely százon 7-11 literrel nem valami takarékos, de finoman jár, nem túl erőtlen és nagyon tartós motor.
2-2,5 millióból nagyon sok más autót találni, de az optimum kényelmét, biztonságát és ár/érték arányát tekintve az Octavia második szériája. Az SX4 kényelme (zaj, rugózás, térkínálat) jóval gyengébb, akkor venném a Škoda helyett, ha gyakran mennek rossz úton, ahol leér az alacsonyabb építésű autó. Az SX4 városi forgalomban volna előnyben a magas üléshelyzettel, kényelmes ki-beszállással és kis méreteivel. Egyébként az SX4 megbízható, gazdaságos és biztonságos autó, csak jóval kisebb és kevésbé kényelmes az Octaviánál.
Üdvözlettel, Szörényi András
Vezetéstechnika
Olvasónk kérdezi
Tisztelt Székely Gyula!
Jogosítványomat majd 2 éve szereztem, azóta körülbelül átlag havi 100-200 km-t vezetek vidéken, nagyobb városba csak Szegeden szoktam a volánnál ülni. Így nem mondhatom, hogy túlzottan nagy rutinnal rendelkezem, de telente ha eddig hó volt, rendszeresen kijártam egy forgalmon kívüli nagy placcra „rodeózni”.
Már egész jól kordában tudom tartani az autót a csúszásoknál és az érdekelne, hogy az ezzel szerzett rutinommal ki tudnék e védeni egy közúton, száraz vagy esős körülmények közti esetleges megcsúszást?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Takács Dániel – Makó
Kedves Dániel,
az nem egy rossz gondolat, ha a tél kezdetén kimegy egy látszólag üres aszfaltozott területre, (Szegeden nyilván a város szélén lévő volt kamionparkolóba) és ott megpróbál manőverezni. Amennyiben ezt rodeózásnak nevezzük, akkor nem biztos, hogy ugyanarról beszélünk.
Ugyanezt megpróbálja fékezésnél, tehát fékez finoman, majd egyre erősebben. Ha van ABS azért, ha nincs azért. Keresi a tapadás, csúszás határát. Amikor már ezen is túl van, érdemes megnézni különböző íveken haladva az autó viselkedését. A jelentkező alul-, vagy túlkormányzottságot kell felismernie, és a kivédését megoldania.
Olyan helyen gyakoroljon, ahol a terület teljesen akadálymentes, kellően széles az út, és van hova kisodródnia, ha gond lenne. Jellemzően vezetéstechnikai pályának hívják az ilyen területeket, amit úgy alakítottak ki (már amelyiket) ,hogy megfeleljen a biztonságos gyakorlás feltételeinek.
Alacsony tempójú gyakorlásnál, 50 km/h alatt, az információ beviteli sebessége, a feldolgozás, és cselekvés gyorsasága és maga a jármű viselkedése könnyen összhangba hozható.
A gond az, hogy közúton nem ilyen sebességgel kényszerülünk saját, vagy mások hibájából megoldani vészhelyzetet. Ezért hoztam létre 2005-ben egy olyan vezetéstechnikai pályát, ahol 60 km/h-nál lassabban, és 100 km/h-nál gyorsabban első alkalommal nem gyakorlunk semmit. A következő szint az itt szerzett tapasztalatokra épül. Azt gondolom a valós, közepes és nagysebességű gyakorlást nem pótolja semmilyen szimulátor, vagy egyéb technikai szemfényvesztő eszköz. Nem is használunk ilyet.
Röviden összegezve: az nem árthat, ha a tél kezdetén csúszkál egy kicsit, de a tréninget az nem fogja pótolni. Igaz, a kurzus pénzbe kerül, de egy első köténylemez-csere árából legalább kétszer eljöhetne tréningre.
Üdvözlettel, Székely Gyula
Jogi esetek
Olvasónk kérdezi
Tisztelt Hölgyem/Uram,
Orvosi zárójelentés szerint epilepszia gyanura utaló rosszulét miatt bevont B.kategóriás vezetői engedélyt 1 év gyógyszeres kezelés és rosszul-lét mentes időszak utáni orvosi vizsgálat következett,ahol leirta az orvos,hogy amennyiben negativ lesz az EEG vizsgálat a jogositványt visszaadják.Negativ EEG vizsgálatot követően ugyanaz az orvos közölte,hogy megnézte a jogszabályt és mégis inkább 2 évre változtatja az időt. Kérdésem: van e jogorvoslati lehetőség,és milyen formában, valamint 2 év után ujra kell e vizsgázni?
Mindenről orvosi jelentésem van.
Válaszát köszönöm
Szakértőnk válaszaKedves Erzsébet!
Általánosságban minden epilepsziás beteget, aki nem rohammentes, a jogosítványszerzés szempontjából alkalmatlannak nyilvánítanak, ugyanakkor a jogszabályok lehetőséget biztosítanak az egyéni mérlegelésre is. Gyakran fordul elő, hogy a háziorvos, kezelőorvos nem méri fel a beteg egyéni körülményeit, a tényleges baleseti kockázatot.
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításával egy 1992-es rendelet foglalkozik részletesen (13/1992 (VI.26). A rendelet szerint epilepsziás betegséget követően az egészségi alkalmasság – évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett – akkor állapítható meg, ha az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján a kérelmező gyógyultnak tekinthető. Gyógyultnak tekinthető a kérelmező, ha háromévi gyógyszerszedés melletti, majd kétévi gyógyszerszedés nélkül eltelt időszak után teljesen rohammentes.
Fentiektől eltérően epilepsziás beteg kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján évenkénti orvosi felülvizsgálattal megállapítható, ha a biztonságos vezetés feltételei, beleértve az antiepileptikumok mellékhatásait is, fennállnak.
Ebben az esetben az egészségi alkalmasság:
a) idiopátiás generalizált epilepsziák: benignus lefolyás, gyógyszeres antiepileptikus kezelés, jó együttműködés, 1 év rohammentesség után,
b) fokális epilepszia szindrómák: antiepileptikus kezelés, jó együttműködés esetén 2 év rohammentesség után,
c) nem rohammentes betegek esetében, amennyiben csak alvás alatt jelentkező, vagy tudati alterációval nem járó ritka rohamok jelentkeznek 1 év után
állapítható meg.
az első fokú orvosi megállapítás felülvéleményezését a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni. Ebben az esetben az orvos beutalja a területileg illetékes bizottság elé.
Üdvözlettel:
Dr. Székely Andrea Ügyvédi Iroda
http://www.drszekely.hu
Önnek is van kérdése?
Kuplungoljak, ha megfarol? Gyula bácsi, a tököli tanpálya ördöge megmondja!
Kéken füstöl, de csak öt kiló, megvegyem? Andris, a nepperek réme válaszol!
Belém jöttek, elhajtottak – az én károm? Jogi szakértőnk tanácsot ad!