„Lassan megyek, az nem annyira balesetveszélyes” – ad magyarázatot rossz szokására egy kisvárosban élő harmincas fiatalember. A településen belül autózva soha nem kapcsolja be a biztonsági övét, csak ha elhagyja kocsijával a várost.
Kérdésemre, nem érzi-e ezt kockázatosnak, így felel. „Fiatalon akadt néhány balesetem, egyik alkalommal sem voltam bekötve, és semmi bajom nem lett. Egyszer olyan 100-110 km/órával repültem az útról a fák közé. Több fát kitörtem, az autóm rommá tört, de én sértetlenül megúsztam.”
Ő a szerencsés kivétel, ugyanis a Magyarországon közlekedési balesetben meghalt sofőrök nagyjából kétharmada általában nincs bekötve. Jelentős részük talán ma is élne, ha használta volna a legegyszerűbb életmentőt, a biztonsági övet.
Amint a Központi Statisztikai Hivatal fenti táblázata mutatja, a kétharmados halálozási arány évek óta nem nagyon változik, tehát van min javítani, ha a közlekedésbiztonságot fontosnak tekintik az illetékesek.
Több százezer autós nem használ övet
Nemrég megszavaztattuk olvasóinkat az övviselési szokásaikról. A kérdés annyira megmozgatta önöket, hogy közel 24 ezer voks érkezett, aminek eredménye szinte pontosan megegyezik egy frissen készült országos – eddig még sehol meg nem jelent – reprezentatív felmérés eredményével.
A biztonsági övét hanyagoló 14 százalék felszorozva azt jelenti, hogy ma Magyarországon több százezer ezer autós egyáltalán nem használ biztonsági övet, vagy csak alkalomszerűen. Ami döbbenetes szám.
A hátul ülők fele különösen bátor. Vagy…
Rendkívül hasonló adatokat eredményezett Dr. Holló Péter kutató professzor, a Közlekedéstudományi Intézet munkatársa, és Dr. Véssey Tamás, a TÜV NORD KTI Kft. tudományos főmunkatársa által a múlt hónapban készített országos, reprezentatív felmérés – amelynek eredményeiből elsőként a Vezess.hu közöl adatokat.
„A biztonsági övet használók aránya talán a legfontosabb közlekedésbiztonsági teljesítménymutató, ami jól jelzi a gépjárművezetők és utasaik szabálybetartási szintjét” – így kezdi a Közlekedésbiztonság című szaklapban hamarosan megjelenő tanulmányát Holló, aki az elmúlt években részt vett ezekben a felmérésekben.
Az övet becsatolókat vagy hanyagolókat 2-2 vidéki és fővárosi helyszínen számolták a kutatók, a pontossága miatt minden évben ugyanakkor, és ugyanott. Budapesten 2 helyen: a Margit körút Széll Kálmán téri torkolata mellett és a BAH csomópontnál, vidéken pedig a 70-es út 13-14 km szelvények közötti lámpás kereszteződésben, és a 4-es főúton a ceglédi körforgalomnál. Összesen 3150 személyautót figyeltek meg.
Átlagolt övviselési arányok Magyarországon 1992 és 2013 között
A legfontosabb szám: az első üléseken ülők 87,3 százaléka beköti az övét, ami a hazai felmérések kezdete óta a legmagasabb arány. Annak ellenére, hogy a hátul helyet foglalóknak ellenben csak az 58 százaléka teszi meg ezt (ami borzasztó arány, ráadásul nem is emelkedett tavaly óta), az összes ülésre vetítve 2013 mégis új rekordot hozott. Összesítve: a ma Magyarországon személyautóban közlekedők 86 százaléka használja az övét.
A 4-ik emeletről pofára esni
Sajnos még mindig sokan gondolkodnak a cikk elején idézett sofőrhöz hasonlóan, városban ugyanis különösen jellemző az övhasználat mellőzése. A bekapcsolás aránya tulajdonképpen egyenes arányban nő a használt útra jellemző sebességgel: városban kevesebben, országúton már többen használják, míg az amúgy legkevesebb balesetet hozó, de leggyorsabb autópályán a legtöbben.
„Elszomorító, hogy városban sokan mellőzik a biztonsági övet, mert pontosan ennél a tempónál képes maximális hatékonysággal védeni az embert. Bezzeg autópályán, nagy sebességnél már félnek. Egyesek abban a tévhitben ringatják magukat, hogy városi tempós balesetnél még képesek kitámasztani karjukkal a testüket. Elárulom, 50 km/órás ütközésnél olyan erők hatnak az emberi szervezetre, mintha a 4-ik emeletről zuhanna a földre. Magyarán, senki nem képes kitámasztani magát” – mondja a professzor a Vezess.hu-nak.
Hiába az egyre kedvezőbb számok, hiába a 86 százalékos hazai rekord, nemzetközi összehasonlításban nézve a magyar adatokat, van még lemaradásunk.
Az övhasználat nem pénzkérdés, amit igazol, hogy nem csak Nyugat-Európa van előttünk, hanem több térségbeli ország is. A fenti táblázatban a 2010-es külföldi számok mellett 2009-es magyar adat látható.
Miért nem kötik be magukat?
Nyilván ez a legfontosabb kérdés: milyen okai lehetnek annak, hogy több százezer magyar az autóban ülve nem használja az életmentő övet. Holló Péter 3 csoportra osztja őket.
„Vannak, akiknél nem fejlődött ki az egészséges veszélyérzet, az életösztön, ők egyszerűen nem érzik, hogy a testi épségükkel, akár az életükkel játszanak. A másik halmazba azokat sorolom, akik valamilyen oknál fogva szándékosan nem akarják bekötni magukat, de már nem a veszélyérzet hiánya miatt, hanem mert kényelmetlennek tartják az övet, vagy úgy érzik, hogy korlátozza őket a mozgásban. De akadnak olyanok is, akik csak azért mellőzik, mert kötelező. Mindig vannak ilyen renitensek” – sorolja az akadémikus.
Szerinte a harmadik csoportba tartoznak a legkevesebben, de az is létező jelenség, hogy egyesek elfelejtik bekötni magukat.
Túl magas a bírság, kevés az ellenőrzés
Mi a cél? „Tolmácsoltam egy német kollégának. Ültünk a kocsijában, és mivel sütött ránk a nap, hátratolatott 10 métert az árnyékig. Természetesen bekapcsolta az övet, mire több se kellett nekem, megkérdeztem, hogy miért. Meglepetten azt mondta, észre sem vette, ösztönszerű mozdulat volt” – ad választ Holló Péter. Tulajdonképpen idáig kell mindenkinek eljutni nálunk is, hogy ösztönszerűen bekapcsolják a sofőrök az övet, ha beindítják a kocsit.
A professzor szerint hosszú távon a felvilágosítás (különösen a hátsó ülést használók felé), vagyis a minél több, és minél profibb kampány vezethet eredményre, ami nálunk az Országos Rendőr-főkapitánysághoz tartozó Országos Baleset-megelőzési Bizottság feladata.
Örök kérdés, hogy a bírság összegének felemelése, vagy a rendőrségi ellenőrzés hatékonyabb eszköz a felvilágosítással párhuzamosan, esetleg a kettő egyszerre? A professzor úgy véli, nálunk leginkább a pénztárcán keresztül lehet hatni az emberekre, de szerinte már így is túl magas Magyarországon a be nem csatolt övért járó, személyenként 10-20 ezer forintos bírság. Nem az a cél, mondja, hogy a szegényebbek egzisztenciáját tönkre tegye a bírság, hanem az, hogy visszatartó ereje legyen.
„Emellett nagyon is szükségszerűek a rendőri ellenőrzések, fontos, hogy tudják a sofőrök, ha nem használják a biztonsági övet, akkor lebukhatnak. Sajnos nálunk autózás közben nagyon ritkán találkozhatunk rendőrrel. Egy nemzetközi felmérés is kimutatta, hogy Magyarországon rendkívül kicsi a lebukás veszélye más országokhoz képest” – mondja Holló Péter.
Egyre több övhanyagolót büntetnek
Bár az autósok alig találkoznak ellenőrző rendőrrel, ha akcióznak, akkor a korábbiaknál több sofőrt és utast büntetnek. Igen, utast is, ugyanis az ide vonatkozó 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet szerint „a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető a járművezető, és az utazó személy”.
A Vezess.hu olvasóit sem ellenőrzik túl gyakran. Egy korábbi szavazásunk eredménye
Lakott területen belül 10 ezer forintot ér egy be nem kapcsolt öv, azon kívül 15 ezret, autóúton és autópályán pedig 20 ezret.
Tavaly egész évben 16.463 alkalommal indított a rendőrség közigazgatási eljárást az övhasználat elmulasztása miatt, 2013 első félévében viszont már 10.857 esetben, ami jelentős emelkedés. Az ORFK közlése szerint kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a biztonsági öv használatának ellenőrzésére.
Amikor viszont azt kérdeztük, hogy tervez-e a magyar rendőrség kimondottan erre akciót, egy még márciusi TISPOL-ellenőrzést említettek. A rövidítés az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatát jelöli, amely a kontinens legtöbb országában évente párszor közös akciót szervez. Idén 2 lesz Magyarországon.
A második most kedden-csütörtökön.
