Elbűvölő Emily

Amikor egy ilyen jelenség hömpölyög végig az Andrássy úton, bizony magára vonzza még a világmárkák kirakatain csemegéző legelegánsabb tekinteteket is. Felénk még mindig nem mindennapi látvány egy-egy Rolls Royce Ghost felbukkanása, s elmondhatjuk, hogy modellautós berkekben sem készülnek tucatszám ezen márka kicsinyített másai.

Két és fél tonna álom

Már álló helyzetben is úgy néz ki, mintha méltóságteljesen vonulna. Az ógörög épületeket idéző orrán lévő hatalmas maszk krómozása csillog, mint egy grófúr antik zsebórája, a timpanon tetején pedig ott feszít Emily, az Extázis Szelleme, aki már több mint száz esztendeje a sebesség megszállottja.

A lámpák bura alatti része remek kidolgozású, a fényszórók vetítőlencséi mellett észrevehető még a parányi RR logó is, alatta pedig a nappali menetfény LED-sora. Annyira arisztokratikusan fennkölt hangulatot áraszt az ezüstre festett arc és az enyhén lejtő övvonal, hogy az angol királynő is nehezen tudná ezt felülmúlni a testőrség előtt elsétálva. A gyönyörű felnik közepén a márkajelzés – egyedüli módon – menet közben sem forog, olvasható marad, ezzel is állandóságot sugall.

Kitűnő a fényezés minősége, az egész kasztni makulátlan, sehol egy megfolyás vagy kopás az ajtók élénél a szűk illesztési hézagok miatt. Ez a Darkest Tungsten elnevezésű szín pedig nagyon illik az autó karakteréhez. Otthon, a masszív dobozból kivéve csak egy egyszerű sötétszürke, de természetes fényben életre kelnek a különféle kék és zöld metálszemcsék. Ragyogó, misztikus jelenség!

Régi és új egyszerre

A gépháztető nyitómechanizmusa mára már divatjamúltnak számító, karos megoldás, melyet teleszkópokkal egészítettek ki a realisztikusabb hatás érdekében. A fedél alatt pedig talán a modellgyártás legszebb vákuumformázott műanyaglapját láthatjuk. Az apró, nagyítóval olvasható matricáknak és a picike, kanyargó csöveknek köszönhetően van élet is a gondtalan suhanást biztosító 6,6 literes, tizenkét hengeres turbómotor körül, melynek 570 lóerős teljesítménye bizonyára éppen elegendő.

Elegáns arisztokrata

Exkluzív bőr és faborítás helyett kiváló minőségű műanyagokból alkották újra az utasteret, külön öröm, hogy az igaziból ismert süppedős szőnyeget sikerült átültetni a miniatűrbe, és még a csomagtérbe is jutott belőle bőven. A műszerfal igazi mestermű. Minden különösebb giccs és erőlködés nélkül idézi meg a Loire menti kastélyok és a modern minimalizmus jegyeit egyszerre.

Érdemes nagyító mögül szemlélni például a plexilap mögé helyezett, krómkeretes óracsoportot, az egyes gombokat a kormányon és a műszerfalon, melyek mind egyértelműek az olvasható piktogramoknak és feliratoknak köszönhetően, valamint a precízen illesztett, lakkozott fabetéteket, melyekről nehezen hihető el, hogy csak matricák, annyira valósághű az egész. Szerencsére nem felhőtlenül hibátlan, így még elmondhatjuk, hogy van hová fejlődni a modellgyártásnak.

A B-oszlopon, a két egymással szemben nyíló ajtó – melyekből mindkét oldalt kihúzható egy-egy esernyő – között lévő betétnek nem szabadna azokkal együtt mozognia, de ez szinte észrevehetetlen pontatlanság. Ahogyan az is, hogy a panoráma napfénytető árnyékolója kicsit döcögősen jár, de az ilyet egyébként sem használja a gyűjtögető egynél többször.

Szembetűnőek viszont a belső térben, a kihajtható kisasztalokra és könyöklőre ragasztott fülecskék, amik kissé vastagok és nagyok, de ez is betudható annak, hogy a részletek felfedezését tették egyszerűbbé számunkra. Nem ajánlott azonban túlzásba vinni a felfedező túrát, mert az apró mozgó elemek mechanikája hatványozottan rövidebb élettartamú, mint ugyanez tizennyolcszor nagyobb méretben, egyedül talán az előre-hátra csúsztatható ülések bírják a hosszadalmasabb állítgatási folyamatot.

Rolls tulajdonosnak lenni kiváltság?

Apró „figyelmesség” a Kyosho gyár marketingosztályának részéről, hogy a 150-200 eurós árcédulával a modellautó-palettán valami olyasmi szegmensbe próbálták beilleszteni, ahol az eredeti is megjelenik.