Makulátlan előéletű autósok rabosíttatják magukat

„Kétszer is feltörték a Belvárosban a kocsimat, és mindkét alkalommal csak a kék parkolási igazolványomat vitték el” – meséli a pórul járt mozgáskorlátozott nő a Vezess.hu-nak. Történetében nem csak az a bosszantó, hogy pénzért javíttatnia kell a kocsiját, hanem az is, hogy az új kártya kiváltásáig nem tud parkolni a részére fenntartott helyeken, hiszen nincs mivel igazolnia jogosultságát.

50-100 ezer forint a feketepiacon

Eltérő véleményen van a kártyák lopásával kapcsolatban a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és a rendőrség. Előbbi főtitkára, Szakály József szerint ma már kevésbé jellemző, mint pár éve, az ORFK ezzel szemben így nyilatkozott kérdésünkre: „2011-től egyre elterjedtebb lett, hogy gépkocsikat feltörve, az azokból ellopott mozgáskorlátozott parkolási igazolványt értékesítik”.

Hogy ki ad a feketepiaci ár szerint 50-100 ezer forintot az ingyen parkolást, és a városok zsúfolt belső részein jellemzően üres parkolóhelyet biztosító kártyákért, nem tudni, az viszont valószínűsíthető, hogy az igazolvánnyal visszaélők közül a lebukottak gyorsan megbánják.

Rabosítás és akár 3 év börtön

Legalább is azok, akik az általunk megkérdezett megyei bíróságok és rendőrkapitányságok szerint horogra akadnak. Ők jellemzően nem hatalmas luxusautóval közlekedő bűnözők, hanem legnagyobbrészt „egyszerű emberek”. Főként olyanok, akik valóban mozgáskorlátozott családtagjuk kártyáját használják egy-egy parkolásnál nem is tudva, hogy milyen súlyos következményekkel járó bűncselekményt követnek el.

Ez a kis ügyeskedés ugyanis már bűncselekménynek számít, egészen pontosan közokirat-hamisítás, amit a Btk. szerint akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is lehet büntetni. Sőt, az igazolvány jogos gazdájával szemben is indulhat eljárás „visszaélés okirattal bűncselekménye” miatt, amennyiben önként adta át használatra a nevére kiállított igazolványt.

Letöltendő börtönbüntetésről még nem hallottunk, forrásaink egyértelműen a pénzbírságot nevezték meg jellemző ügylezárásnak, viszont abból nem ritka a 200 ezer forintos sem. Ennél is súlyosabb hatással lehet ugyanakkor egyesekre a hatósági eljárás menete.

„Makulátlan múltú emberek kerülnek be így a rendőrségre, ahol a bűncselekmény elkövetése miatt ujjlenyomatot veszünk tőlük, vagyis rabosítjuk őket, ami felér egy sokkal a törvény ellen korábban soha nem vétettek számára” – mondja Gaskó Bertalan, miskolci rendőralezredes.

Mi van a luxusautókkal?

Lehet, hogy erre egyesek rávágják, elsősorban nem szerencsétlen családtagokat kellene büntetgetni, hanem azokat a luxusautósokat, akik rendszeresen ilyen kártyával parkolva irritálják a közvéleményt. Szakály szerint a drága autóból nem következik, hogy csaló valaki, persze a MEOSZ-főtitkár a legkevésbé naív ebben a történetben.

Számára is több mint gyanúsak voltak azok a számok, amiket Budapest belső részein gyűjtött össze a Parking Kft., amelynek munkatársai hónapokon át megszámolták, mennyi – általuk 10 milliónál értékesebbre taksált – luxusautó áll a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyeken.

A vizsgált területek közül megdöbbentő számokat mutatott a Teréz krt.-Andrássy út-Bajcsy-Zsilinszky út, ahol a 359 fizetős hely 26 százalékán mozgáskorlátozott-igazolványt használó járművek parkoltak a vizsgált három hónapban, amiből a cég ellenőreinek mércéje szerint 43,3 százalék volt a 10 milliónál értékesebb jármű, de a Nyugati pályaudvar, valamint a József  krt.-Ferenc krt.-Baross u. szakaszokon is kiemelkedően magas arányt mutatott a mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyeken a nagy értékű kocsik száma.

Természetesen a cég sem állíthatta, hogy az ellenőrei által egyébként lefotózott kocsik gazdái mind csaltak a kék igazolvánnyal, a fenti statisztikák azonban ordító aránytalanságot mutattak.

Mindez 2011-ben történt – mivel szemre nem érzékelni azóta látványos változást, megkérdeztük az időközben a Parking Kft.-t beolvasztó BKK-t, hogy figyelik-e, listázzák-e még a nagy értékű autókat Budapesten. Kiderült, hogy már régóta nem. Ennek ellenére a közlekedési vállalat azt állítja, javult a helyzet, mégpedig a „szúrópróba szerű ellenőrzések, valamint – vélhetően – az egyes feljelentéssel záruló esetek médiavisszhangja” miatt.

Évente több száz vagy több ezer visszaélés?

Azt nem tudni, hogy pontosan mennyi szúrópróbaszerű ellenőrzés van ma Magyarországon, a parkolási cégeket tömörítő Hungaropark azt állítja, „viszonylag” rendszeres a rendőrséggel közös ellenőrzés, viszont „a tettenérés rendkívül nehéz”.

Bár a csalók száma nem egyenlő a lebukottakkal, sajnos azt sem tudni, hogy mennyi nyakon csípett ügyeskedő ellen indult eljárás az utóbbi években. Annak ellenére nem létezik ilyen statisztika, hogy a rendőrség és a bíróságok adatbázisában is evidens módon ott van minden egyes eset, csakhogy ezek sok különféle közokirat-hamisítási ügy közé kerülnek. Több fővárosi és vidéki bíróságot, valamint több rendőrkapitányságot kerestünk meg adatkéréssel, de mindenhonnan ugyanazt a választ kaptuk: nincs emberük arra, hogy kibogarássza számunkra a kért adatokat. Ott tartunk tehát a számítógépek korában, hogy ma nem lehet Magyarországon megmondani, mennyi ember ellen indult eljárás ilyen ügyben.

Csak kalkulálni lehetne, de az meg nem lenne pontos. Pécsről és Miskolcról például a helyi rendőrök tapasztalatai alapján azt a választ kaptuk, hogy évente 30-40 darab eljárás indul mindkét városban, Budapest VIII. kerületében viszont az elmúlt két hónapban történt ugyanennyi. És ez csak egy kerület, csak két hónap.

Elcseszett állami támogatás

Az állami hatóságok finoman szólva is hiányos statisztikáinál súlyosabb problémák is akadnak a mozgáskorlátozottak autóhasználatával kapcsolatban. Bár az érdekvédőjük azt mondta, lehet köztük gazdag is, a tapasztalatok szerint a többségnek nagyon jól jön az állami támogatás a kocsibeszerzéshez, aminek mértéke ráadásul emelkedett a legutóbbi kormányváltás óta. Csakhogy a rászorulók jelentős része nem tudja azt igénybe venni.

Már önmagában visszás, hogy kizárólag Suzuki Swiftet, és – a kritikák után bővítve az egy szem lehetőséget – SX4-et vehetnek az új autó vásárlásakor 900 ezer forintos állami támogatás felhasználásával. Ebbe a két kocsiba ugyanis a kerekesszéküket elhagyni nem képes, azaz fuvarozásra szorulók nem férnek be, mert túl kicsik. Az állam viszont csak ezek vásárlását támogatja, más új autó beszerzéséhez egy fillért sem ad. Ha valaki használt egyterűt venne, az viszont sokkal kevesebb pénzt kap.

„Többször elmondtuk az illetékeseknek, hogy a leginkább rászorulók nem férnek el ebben a két kocsiban, de mindhiába, nincs előrelépés” – állítja a MEOSZ főtitkára.