Hétfő óta tudott, mi is megírtuk, hogy újabb fordulatot vehet a külföldi rendszámmal a regisztrációs adót megkerülők ellen indított kormányzati harc. Egy szombathelyi bíróság által még decemberben benyújtott kérvényre reagálva olyan végzést hozott az Európai Bíróság, amely szerint a magyar szabályozás 3 ponton is ellentétes az uniós joggal.

  -azért, mert előírja, hogy a közúti forgalomban kizárólag a tagállam által kiadott hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező járművek vehetnek részt
  -azért, mert a külföldi rendszámú jármű használatát alátámasztó okiratot a jármű vezetője kizárólag a közúti ellenőrzés során igazolhatja csak
  -és azért, mert aránytalanul magas bírságokat alkalmaznak a hatóságok
 
Mivel az uniós jog felette áll a tagállami szabályozásnak, mostantól tudott, amit eddig is sokan pedzegettek: több sebből vérzik a magyar törvény. Sőt, visszamenőleg jogszerűtlen, amiből az következik, hogy az elmúlt bő egy évben ez alapján kiszabott, majd befizetett bírságok elvileg visszaperelhetők az államtól. No, de mekkora összegekről van szó?

A rendőröknek és a NAV ellenőreinek feladata a bírságolás, a két szervezet közül eddig csak az olykor kimondottan a regadós ügyeskedők ellen akciókat indító adóhatóság közölte a saját maga által kiszabott bírságokat a Vezess.hu-val.

Azok, akik eddig szlovák/német rendszámmal akarták megúszni kocsijuk után a regadót. Plusz azok, akik a túlbuzgó állam vétlen áldozataivá váltak. A jogszerűtlen, és szerény eredményeket hozó magyar törvény benyújtója eközben hallgat.
Százmilliós bírságot perelhetnek vissza az adóelkerülők 15 Rövid számolgatás után kiderül, hogy szeptemberig 413 eljárásban 95,7 millió forint bírságot osztott ki az adóhatóság. Bár most is rákérdeztünk a NAV-nál, hogy milyen országok rendszámait viselték a megbüntetettek autói, ezúttal erre nem kaptunk választ. Tavaly ősszel viszont, amikor az ellenőrzések első fél évéről írtunk összegzést, még közölték ezt.

Százmilliós bírságot perelhetnek vissza az adóelkerülők 16 A fenti táblázat egyértelműen mutatja, hogy leginkább a német és szlovák rendszámmal Magyarországon közlekedőket bírságolták meg az adóhatóság ellenőrei, ami nem meglepő, hiszen a regadó megfizetését elkerülni szándékozók közismerten e két ország azonosítóit (ott bejegyzett cégeket, ottani lakcímeket stb.) használnak. Ugyanakkor egészen meglepő, hogy mennyire vegyes a kép.

Feleségek és élsportoló a kárvallottak között

Amikor rákérdeztünk arra, hogy mit keresnek itt spanyol vagy francia rendszámos autóban utazva megbüntetett honfitársaink, egyértelművé váltak a jogszabály vadhajtásai. Egy francia kocsi ellenőrzésekor például a magyar lakhellyel rendelkező üzembentartó utas volt, míg a kocsit szintén magyar lakhellyel rendelkező ismerőse vezette, de mivel „a közúti közlekedést szabályzó törvényben foglalt mentesítő körülmény egyikük esetében sem állt fenn, így mind az üzembentartóval, mind a gépjárművezetővel szemben bevezetésre került a közigazgatási eljárás” – írta akkor a NAV.

Több hasonló eset is volt, ha kíváncsi más abszurditásokra is, olvassa el ezt a cikkünket.

Félnek a kint dolgozó magyarok

Legalábbis erre utal a Hankó Faragót megkereső, Angliában dologozó egyik magyar esete. „Csütörtökön Angliából hívtak, hogy azért nem jönnek haza hónapok óta, mert nem akarnak újabb 400 ezer forint büntetést fizetni. Az év elején megbüntették őket, már végrehajtási szakban van az ügyük, de ezek után nem hajlandóak befizetni a bírságot! Mellesleg ők is törvénytisztelő magyar állampolgárok, akik Angliában élnek, mert ott kaptak munkát. Az illető, aki hívott, még azt is hozzátette, hogy Angliában nincs lakcímkártya, de ezt a hivatkozását a magyar rendőrök nem fogadték el, és hiába mutatott nekik több olyan okiratot is, amellyel csak olyan személy rendelkezhet, aki életvitelszerűen Angliában él, nem fogadták el neki, azt mondták, ha nincs lakcímkártya, akkor megbüntetik. Meg is tették.

A jogszabály szerint a bírság 100 ezer forinttól 1,2 millióig terjedhet.

„Számtalan panasz érkezett a jogszabály miatt” – mondta még tavaly a Vezess.hu-nak Bossala Eszter, az Alapvető Jogok Biztosának szóvivője, emiatt vizsgálatot indított az ombudsman, majd elmarasztalta a jogszabályt. Akkori példája szerint az is visszás volt, hogy a kocsit egyébként jogszerűen használók feleségei már nem vihették el a járművet egy hétvégére, mert őket is büntette a törvény.

Mi akkor egy olyan magyar élsportoló kálváriáját írtuk meg, aki a külföldi szponzorától kapott autót sem tudta itthon használni. Mivel meghatározott időre kapta a kocsit, ezért a külföldi támogató rendszáma maradt rajta, így a törvény szerint büntethetővé vált.

Mindezek miatt sokan nem hagyták annyiban a dolgot, de mindhiába. A határozatokkal szembeni jogorvoslatok számát firtató kérdésünkre a NAV közölte: „a döntéssel szemben gyakran élnek jogorvoslattal az ügyfelek, de a fellebbezési eljárás általában a határozat jogszerűségét állapítja meg, és csak néhány esetben ad helyt az ügyfél beadványában foglaltaknak. Bírósági szakba csak nagyon ritkán jutnak el az ügyek.”

Nem csak jogszerűtlen, sikertelen is

Mint írjuk, egyelőre az ORFK nem közölte, hogy mennyi autóst bírságolt meg. Ha nagyot mondunk, és feltételezzük, hogy a rendőrség mondjuk dupla annyi eljárást indított, mint a NAV, akkor kiderül, hogy a büntetések száma még így is eltörpül ahhoz a becsült adathoz képest, amennyire a szakmabeliek a külföldi rendszámmal regadót megkerülők számát teszik.

800 ezer forint a maximuma a kiszabható bírságnak. Képünk illusztráció

800 ezer forint a maximuma a kiszabható bírságnak. Képünk illusztráció

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke korábban úgy kalkulált megkeresésünkre, hogy körülbelül évi háromezer frissen vásárolt – főként prémium kategóriás – autó után kerülhették ki az adófizetést a tulajdonosok.

Mivel a 2004-es uniós csatlakozást követően vezették be itthon a regadót, a külföldi rendszámos autók száma a fenti becslésből kiindulva 2013-ra elérhette a 25-30 ezer autót. Erdélyi számításai szerint egyébként minden egyes évben akár tízmilliárdos adóbevétel-kiesést okozhatott a költségvetésnek a regadó elkerülése.

A nagyjából 25-30 ezer adóelkerülőre jutó pár száz eljárásból adódik a következtetés: nem csak jogszerűtlenek voltak az elmúlt hónapok ellenőrzései, hanem kevés embert tántoríthattak el a költségvetés megrövidítésétől. Még a nyáron megszavaztattuk erről önöket, olvasóinkat, és a 3522 szavazó nagy része úgy látta, nem csökkent az utakon a számuk.

Százmilliós bírságot perelhetnek vissza az adóelkerülők 18 Miközben a trükközőket nem sikerült eltüntetni az utakról, több, valóban külföldön dolgozó, és az adott ország rendszámát használó járművel hazajáró magyar is áldozatául esett a hibás jogszabálynak. A Vezess.hu-t még Svédországból is megkeresték, Hankó Faragó Miklós ügyvédet pedig Spanyolországtól Izlandig többen megbízták azzal, hogy képviselje őket, vagy adjon tanácsot.

Ezt a csatát nem nyeri meg az állam

Hogy az államnak, vagy a bírságbeszedő adóhatóságnak kellene majd visszafizetni a pénzeket, a NAV friss közlése szerint nem egyértelmű. Szerintünk viszont ez csak formaság, hiszen a rendőröktől és az adóellenőröktől is ugyanoda folytak be a pénzek, a költségvetésbe. Hankó Faragó valószínűtlennek tartja, hogy az állam önként visszaadná a pénzeket, viszont sanszos, hogy a jogtalanul megbírságoltak közül többen pereket indíthatnak. Az ügyvéd állítása szerint nála már többen érdeklődtek.

Azt egyelőre nem tudni, hogy miként reagál a jogalkotó az Európai Bíróság döntésére, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte, egyelőre nem született kormánydöntés. Viszont sokat mondó a tárca azon megfogalmazása, miszerint „az egyeztetés alatt álló szakmai javaslat szerint a kapcsolódó jogszabály kismértékű módosításával a felmerült aggályok a hatályos rendelkezések visszatartó erejét megőrizve, megnyugtatóan orvosolhatók. (…) A szakmai megfontolások alapján a jogszabályi követelmények jelentős enyhítésére nincs szükség.”

Szerettük volna megtudni a jogszabályt benyújtó Rogán Antal véleményét az Európai Bíróság végzéséről, ám a politikus többszöri megkeresésünkre sem reagált.

NAV-ellenőrök munkában

NAV-ellenőrök munkában

Hankó Faragó szerint egyébként is hiába próbálkozik az állam, ezt a csatát nem nyerheti meg, alapvetően kellene újragondolni a szabályozást.

Kérdésünkre, hogy ezzel a regadó eltörlésére céloz-e, azt felelte, hogy nem, de azt jó ötletnek tartja, hogy az Európai Bizottság hónapokkal ezelőtt rendelet-tervezetet készített a rendszámhasználat egységesítésére. „Az országba milliárdokat utaló uniót nem ellenségnek kéne tekinteni, hanem hagyni, hogy a polgárok éljenek a lehetőségekkel, ahogy máshol is teszik. Amióta Szlovákiában megemelték az ottani regadót, egyre többen járnak cseh rendszámmal.”

Továbbra is bírságolnak?

Igen, a jogszabály megváltoztatásáig valószínűleg folytatódnak az ellenőrzések a NAV szerkesztőségünknek küldött válasza szerint. „A NAV kizárólag jogalkalmazói szereppel bír, ezért a hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindaddig, amíg a jelenlegi jogszabályi környezet nem változik, addig a hatósági gyakorlat sem változhat. Természetesen, amennyiben a jogalkotó részéről olyan döntés születik, amely a jelenlegi gyakorlat megváltoztatását eredményezi, úgy a NAV ellenőrzési tevékenysége annak megfelelően módosulni fog.”

Összegezve az eddigieket: tízezrek elkerülik a regadót, amivel tízmilliárdos kárt okoznak, rossz törvényt hozott ellenük az országgyűlés, kevés adóelkerülőt csípnek nyakon a hatóságok, ráadásul a bírságokat is jogszerűtlenül szedték be, amik visszaszerzésére perek várhatók, közben folytatódnak az ellenőrzések.

Itt tartunk. Biztosak vagyunk benne, hogy a szappanopera folytatódik.