2012 – 748 darab
2013 – 478 darab
Az elmúlt két évben ennyi objektív felelősségen alapuló közigazgatási eljárás indult Magyarországon DT-rendszámos autók szabálysértései miatt. Ezek többsége gyorshajtás volt.
Mit gondolnak, a bizonyított szabálysértések közül mennyi esetben szabott ki a rendőrség bírságot a diplomatákra? Az nyert, aki nullát mondott.
A rendőr jogosult megállítani és ellenőrizni a DT-rendszámos kocsikat, sőt, szabálysértési vagy közigazgatási eljárást is kezdeményezhet ellenük. Ám a lefülelés után megállított diplomaták esetében is, és a száguldozó diplomaták lefotózása után is ugyanaz a történet vége: a Külügyminisztérium által igazolt diplomáciai mentességre hivatkozva nincs felelősségre vonás.
Mi az a Bécsi Egyezmény?
Az 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés mentesíti a diplomáciai képviselőket a fogadó állam büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól. A hidegháború mélyén nyilvánvaló okokból a két blokk határán fekvő Bécsben életre hívott dokumentumnak egyrészt több évszázados előzményei voltak, másrészt a Vasfüggöny korának szellemét tükrözte. Épp ezért ma már – főleg az Európai Unióban – számos nagykövetség nem is él közlekedési kihágások esetén az Egyezmény biztosította mentességgel, hanem elvárja diplomatáitól, hogy saját zsebből fizessék ki a bírságot szabálysértés esetén. (Lásd a külföldön dolgozó magyar diplomaták gyakorlatát a cikk végén.)
A parkolásért sem fizetnek
Miközben az ORFK jogszabály-értelmezéséből az a gyakorlat alakult ki, hogy a rendőrség nem vonja felelősségre a diplomatákat, Sipos László, a Magyar Parkolási Szövetség felügyelőbizottsági elnöke szerint „semmilyen jogszabály nem mentesíti a diplomatákat a parkolási díj megfizetés alól”.
Mit gondolnak, a fizető övezetben érvényes parkolójegy nélkül várakozó diplomaták közül mennyit büntetnek meg a parkolóőrök? Megint az nyert, aki nullát mondott.
Sipos szerint „elvileg” meg kell bírságolni a nem fizető diplomatákat, „a pótdíj kiszabható”, ám „a gyakorlatban át szokták lépni az ellenőrök a DT-rendszámos járműveket”.Hogy mi erre a magyarázat? 2010-ben, amikor még csak három parkolási társaság működött Budapesten, született egy megállapodás a velük szerződésben álló ügyvédi irodák (amelyek a pótdíjbehajtást intézték), és a diplomaták mentességét igazoló Külügyminisztérium között. Eszerint a parkolós cégek jogi képviselői rendszeresen elküldik a tárca illetékeséhez a megbírságolt, majd a pótdíjfizetést hanyagoló diplomata járművek rendszámait, és a minisztérium eljár velük szemben.
„Csendben elhalt ez a jó kezdeményezés, még azelőtt, hogy a hatás mérhető lett volna” – mondja ma Sipos. Jelenleg már 12 üzemeltető működik a fővárosban, és ennyi szervezettel a Külügyminisztérium nehézkesen tudná tartani a kapcsolatot szerinte, ráadásul már nem is dolgozik a tárcánál az, akivel korábban megállapodtak.
„Általában mindenki azzal él, amit megengednek neki. Ha nincs ellenőrzés és szankcionálás, akkor miért fizessenek parkolási díjat?” – mondja keserűen a parkolási szövetség vezetője, majd hozzáteszi: „Volt nem olyan régen egy New York-i polgármester, aki nekiment a diplomatáknak. Fizettek is…”
Rendszeres a pofátlanság
Az önkényes fizetésmegtagadáson felül a diplomaták Budapest-szerte számos helyen kiváltságokat élveznek, ugyanis a követségek, konzuli osztályok és a különféle nemzetközi szervezetek közvetlen közelében állandó, kizárólag részükre fenntartott parkolóik vannak. A VI. kerület Diplomatanegyednek is nevezett részén például száznál is több parkolóhelyet biztosít számukra az önkormányzat.
A kizárólagos helyeik, valamint annak ellenére, hogy a sima fizetős parkolókat is gyakorlatilag ingyen használják, némelyikük kimondottan gátlástalan szokást vett fel. A Benczúr utcai Duna Bizottság előtt számos lehetőség adott a civilizált parkolásra, a 12 tagországot számláló nemzetközi szervezet egyes diplomatái – tisztelet a kivételnek – mégis felháborító módon parkolnak.
Pedig van több – hangsúlyozom – kizárólagos használatra kijelölt parkolóhelyük. Ha ezek foglaltak lennének, akkor pedig pár méteren belül bőséggel akad mindig szabad fizetős hely. A fotók tanúsága szerint mégis rendszeresen a járdára tolatva parkolnak. Olvasóink többsége nem ismeri a helyet, ezért leírjuk: ebben az utcában a nemzetközi szervezetek mellett lakóházak vannak, és bölcsőde is üzemel – de ha nem így lenne, akkor is megengedhetetlen ez a fajta „parkolás”.
A fotókat természetesen elküldtük néhány kérdéssel együtt a Duna Bizottságnak. Válaszában Petar Margic igazgató hosszan magyarázza, különös figyelmet fordítanak arra, hogy a tagországaikban dolgozó munkatársaik betartsák a közlekedési és egyéb helyi szabályokat, épp ezért ő nem is emlékszik a hozzájuk tartozó járművekkel kapcsolatos kihágásokra.
Amikor a konkrét járdára tolatásról kérdeztük, akkor azt felelte Margic igazgató, hogy ők nem parkolhatnak a kijelölt helyeiken túl, márpedig nagy létszámú a személyzetük, és a rendelkezésükre bocsájtott parkolókat szeretnék minél jobban kihasználni. Eközben – mint fogalmazott – figyelembe veszik, hogy ne zavarják a forgalmat.
Első levelezésünket követően készült az alábbi, egy második levélben szintén elküldött fotó. Ezen elég sok minden látszik:
– megint a járdára tolatva parkol egy DT-rendszámos autó a szervezet bejáratánál
– a kizárólag a Duna Bizottság által használható parkolóhelyek közül több üres eközben (legyünk jóhiszeműek, biztosan foglaltak voltak, amikor a Volvo a járdára tolatott)
– de ha így is volt, akkor is az utca túloldalán ott van több szabad hely (a Benczúr utcában mindig van szabad hely)
– nincs ma Magyarországon olyan jogszabály, amely tiltja DT-rendszámos autóknak, hogy fizetős parkoló-övezetekben úgy parkoljanak, mint minden autós, vagyis érvényes parkolójegy megvásárlásával. Nem hisszük, hogy haragudna a VI. kerület vezetése, vagy annak bármely polgára, ha pár százast bedobnának a diplomaták is az önkormányzat kasszájába
– azt már tényleg csak a teljességre törekvés mondatja velünk, hogy pont a Duna Bizottsággal szemben van az automata, mindössze 10 métert kell megtenni addig
– ja, és Budapesten itt az egyik legolcsóbb a parkolás, 175 Ft/óra
Cikkünk megjelenéséig a második levélre már nem kaptunk választ.
Ennél szomorúbb, hogy a Külügyminisztérium sem válaszolt, pedig megkérdeztük a sajtóosztályt is.
– Mi az oka, hogy nálunk a közlekedési vétségért nem vonják felelősségre a külföldi diplomatákat?
– Miért nem vesznek parkolójegyet a diplomaták, és ha esetleg megbírságolják őket, akkor miért nem fizetik ki azt?
– Mi a véleményük a Duna Bizottság előtti parkolási szokásokról (a fotókat elküldtük), és tesznek-e valamit, hogy a jövőben ez ne forduljon elő?
Külföldön fizetnek a magyar diplomaták?
Írtuk a cikk elején a Bécsi Egyezmény kapcsán, hogy a különféle országokban eltérően értelmezik ezt a diplomáciai képviseletek vezetői. Kíváncsiak voltunk, hogy miközben a Magyarországon dolgozó külföldiek egy része tesz a mi szabályainkra, miként viszonyulnak a nyugati országokba akkreditált magyarok befogadó államuk közlekedési szabályaira. Megkerestünk hát több magyar nagykövetséget, hogy árulják el, ők miként járnak el.
Németország és Csehország
Pont ugyanaz a gyakorlat, mint nálunk. A szabálysértő diplomáciai járművet a rendőrség lejelenti a külügynek, amely igazolja a mentességet, így az elkövetőnek nem kell kifizetni a bírságot.
Lengyelország
Itt már valamivel jobb a helyzet, ha nem hivatali út közben követi el a diplomata a közlekedési szabálysértést, akkor saját magának ki kell fizetnie a bírságot.
Franciaország
Itt a rendőrség és parkolós cégek a párizsi Külügyminisztériumot kihagyva közvetlenül a nagykövetségre küldik a bírságot, amivel kapcsolatban Tari Sándor vezető konzul közölte a Vezess.hu-val: a nagykövetség nem vállal anyagi felelősséget munkatársai fizetési kötelezettségére.
Egyesült Királyság
A tilosban parkolásnál Mikulás-csomag megy az ablaktörlő alá, „amelyet az autót vezető személynek kell kifizetnie”.
Ausztria
Főszabály szerint be kell fizetni a bírságot, hivatalos út esetében van lehetőség mentességre, de ez csak kivételes esetekben fordulhat elő. Magánútnál mindig fizetni kell.
Hollandia
Itt a rendőrség nem tesz kivételt senkivel, közúti ellenőrzés, vagy lefotózott szabálysértés után ugyanúgy megy a csekk. Az érintett nagykövetségi munkatárs köteles befizetni a büntetést, ez alól „csak kivételes esetben és alapos indok fennállásakor” menthető fel.
Mivel az Európai Unióban a fizetésre, és a nem fizetésre is van több példa – ugyanazon nemzetközi jogszabály mellett -, a végső következtetés az lehet, hogy jobb lenne a nagyobb rendet tartó országok közé tartozni. Korrektebb, és biztonságosabb lenne a közlekedési szabályok betartatásában egyenlőségre törekedni.
A kék rendszámos gyorshajtó nyilván ugyanúgy veszélyezteti a többi közlekedőt, mint a fehér rendszámos.
Update: 15.25-kor levél érkezett Kaleta Gábortól, a Külügyminisztérium sajtófőnökétől, amit teljes egészében itt olvashatnak:
„Kérdéseire a Külügyminisztérium nevében a következő válaszokat adom.
A budapesti diplomáciai képviseletek és a képviseletek tagjai a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi Bécsi Szerződés (1965. évi 22. tvr.) rendelkezéseinek megfelelően teljes körű diplomáciai kiváltságokat élveznek, valamint teljes körű diplomáciai mentességekben részesülnek. A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény 34. cikkének e) pontjában foglaltak alapján azonban a szolgáltatások fejében járó díjak megfizetése alól nem mentesülhetnek a képviselet tagjai sem. A parkolási díj nem tekinthető sem adónak, sem illetéknek, hanem polgári jogviszony alapján szolgáltatásért fizetendő díjnak minősül, megfizetése alól a diplomáciai képviselet, illetve annak személyzete sem élvez mentességet az 1961-es bécsi szerződés alapján.
Ugyanakkor ezúton ismételten jelezzük azt, hogy az 1961-es bécsi szerződés 22. cikkének értelmében az államok diplomáciai képviseletei sérthetetlenek, a diplomatáknak és családtagjaiknak egyébként kötelességük tiszteletben tartani az őket fogadó állam törvényeit, de ott – egyes polgári és államigazgatási jogi esetek kivételével – velük szemben nem folytatható eljárás, így ennek részeként nem is idézhetőek. Nem kötelesek tanúvallomást tenni, és végrehajtási intézkedést sem lehet foganatosítani velük szemben. Jóllehet az 1961-es bécsi egyezmény 34. cikke úgy rendelkezik, hogy ha a képviselet tagja perbe bocsátkozik, azzal lemond a mentességről, így perben idézhető, vele szemben bírósági határozat vagy végzés hozható, azonban ebben az esetben is külön lemondás szükséges ahhoz, hogy a határozat vagy végzés végrehajtható lehessen. A parkolással kapcsolatos kérdéseket továbbá minden egyes esetben külön kell vizsgálni, figyelemmel az adott relációban fennálló viszonosságra is.”