„Kerül, amibe kerül, visszaperelem az államtól – így állnak hozzá az ügyfeleim, akik elvi kérdést csinálnak az ügyből” – mondja Hankó Faragó Miklós ügyvéd, aki több, jogtalanul megbírságolt magyar autóst képvisel a rendőrség és az adóhatóság elleni ügyekben.
Ügyfelei teljesen másként tekintenek a rájuk kirótt bírságukra az ügyvéd szerint, mint amikor mondjuk gyorshajtás miatt jön a csekk. „Az is bosszantó, de ott mégis jogos a büntetés, hiszen a száguldozót lefényképeztek, ő hibázott. Itt viszont az állam. Ezekben az ügyekben ugyanis egy, a közösségi joggal összeegyeztethetetlen magyar jogszabály miatt bírságolták meg az autósokat.”
Októberig kell visszatekintenünk az időben, hogy értsük, miről van szó. Akkor vett fordulatot a külföldi rendszámmal a regisztrációs adót megkerülők ellen indított kormányzati harc. Egy magyar bíróság „előzetes döntéshozatalra irányuló” kérdésére reagálva olyan végzést hozott ugyanis az Európai Bíróság, amely szerint a magyar szabályozás – ami alapján bírságoltak – 3 ponton is ellentétes az uniós joggal (a részleteket itt foglaltuk össze).
Mivel az uniós jog felette áll a tagállami szabályozásnak, akkortól tudott, amit korábban is sokan pedzegettek: több sebből vérzik a magyar törvény. Sőt, visszamenőleg jogszerűtlen, amiből az következik, hogy az elmúlt 1,5 évben ez alapján kiszabott, majd beszedett bírságok visszajárnak. Ha önként nem utalják vissza a hatóságok, akkor pedig elvileg visszaperelhetők az államtól.
Az egyik autós 1,2 milliós bírságot kapott
De nem csak az a probléma, hogy jogszerűtlen volt a pénzbehajtás, különösen fájó sok megbírságoltnak, hogy nem is ők voltak a magyar törvény megcélzottjai. A szigorítást ugyanis a zömében szlovák és német (főként KN-es és RO-s) rendszámmal közlekedő adóelkerülők nyakon csípésére hívták életre, ám a pontatlansága miatt az azt alkalmazó rendőrök és adóhatósági ellenőrök olyan magyar vendégmunkásokat is meg kellett, hogy büntessenek, akik egyszerűen csak hazajártak hétvégente. Mégpedig a külföldi munkahelyük szerinti rendszámot viselő autóval.
Hankó Faragó Miklós a most folyó perekben több ilyen, Ausztriában, Angliában Szlovákiában, sőt, Izlandon dolgozó honfitársunkat képviseli, és látja el tanácsokkal azokat, akik szeretnék visszakapni a tőlük jogtalanul behajtott százezreket. Bizony, a külföldi rendszámos autót vezető megbírságolt sofőröknek ugyanis maximálisan 400 ezer forintos, míg a kocsik üzembentartójának 800 ezer forintos csekket küldött sokszor a két hatóság. A szombathelyi ügyvéd (nyugati határszél, onnan még többen járnak át az osztrákokhoz dolgozni!) egyik kis külföldi céget vezető magyar ügyfele például 1,2 milliós bírságot kapott.Mivel ő az üzembentartó, ezért egyszer 800 ezret varrtak a nyakába, és mivel kicsi a cég, maga vezette az ellenőrzéskor a kocsiját, így sofőrként is kapott mellé egy 400 ezres bírságot.
Nem hátrál a rendőrség, nem válaszol a NAV
Hankó Faragó Miklósnak márciusban több tárgyalási napja lesz a bíróságon. Érdekessége a folyamatban lévő ügyeinek, hogy az Európai Bíróság döntését minden egyes esetben elküldte a magyar bíróság az érintett rendőrkapitányságnak, és adóhatóságnak, hogy felhívja figyelmüket: a magyar jog felett álló uniós jog szerint törvénytelen volt a bírságolásuk. A levél elküldésének a tájékoztatás mellett az érdemi oka, hogy az ítélet meghozatala előtt e két hatóság – mondjuk megismerve az európai döntést – még visszavonhatja az autósok elleni eljárást.
Visszavonásnak ezekben az ügyekben nyoma sincs, sőt. Bár a hatóságoknak 8 napon válaszolni kell a bíróság levelére, Hankó Faragó Miklós szerint a NAV érdemi választ még nem adott, a rendőrség pedig az egyik ügyben „furcsa” választ küldött.
Amint az ügyvéd elmondta a Vezess.hu-nak, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság jogértelmezése szerint az Európai Bíróság általános választ ad, ők pedig a maguk részéről nem látnak lehetőséget arra, hogy a határozatukat megváltoztassák, az a magyar jogszabálynak megfelel.
Hány százmilliót kellene visszaadni az autósoknak?
Egyelőre csak részadatok állnak rendelkezésünkre, a rendőrség eddig nem válaszolt az általuk kiszabott bírságok számát firtató levelünkre, Suller Attila NAV-szóvivő pedig keddre ígérte a számokat.
Addig is itt vannak az adóhatóság tavaly őszig rögzített adatai.
Rövid számolgatás után kiderül, hogy 413 eljárásban 95,7 millió forint bírságot osztott ki csak az adóhatóság ebben az időszakban. A nagyobb létszámú rendőrség számait, ahogy említettük, várjuk.
Érdekes az alábbi táblázat is, amely megmutatja, hogy az ellenőrzések első fél évében milyen országok rendszámait viselték az eljárás alá vont járművek (a jövő héten erről is közlünk friss adatokat, amint megérkeznek).
A táblázat egyértelműen mutatja, hogy leginkább a német és a szlovák rendszámmal Magyarországon közlekedőket bírságolták meg az adóhatóság ellenőrei, ami nem meglepő, hiszen a regadó megfizetését elkerülni szándékozók közismerten e két ország azonosítóit (ott bejegyzett cégeket, ottani lakcímeket stb.) használnak. Ugyanakkor egészen meglepő, hogy mennyire vegyes a kép.
Meghökkentő, hogy kikből lett vétlen áldozat
Számos tisztességes autós is fennakadt a félresikerült magyar jogszabály szőtte hálón. Panaszok sokasága érkezett például az ombudsmanhoz, hogy a kocsit jogszerűen használók feleségei a törvény szerint már nem vezethetik a céges kocsit. De felhívta szerkesztőségünket egy élsportoló menedzsere is, aki szerint a külföldi szponzortól kapott külföldi rendszámos autót nem használhatja az országosan ismert versenyző. Jött panasz ezen felül egy veteránautókat gyűjtő klubtól is, amelynek tagjai a külföldi rendszámos ajándékautót nem vihették ki az utakra.
Eközben sajnos igen kevés adócsaló akadt fenn a hatóságok rostáján.
Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke korábban úgy becsülte lapunknak, hogy kb. évi 3000 frissen vásárolt – főként prémium kategóriás – autó után kerülhették ki az adófizetést a tulajdonosok a külföldi azonosítóval. Mivel a 2004-es uniós csatlakozást követően vezették be itthon a regadót, a külföldi rendszámos autók száma a fenti becslésből kiindulva 2013-ra elérhette a 25-30 ezer autót. Erdélyi számításai szerint egyébként minden egyes évben akár tízmilliárdos adóbevétel-kiesést okozhatott a költségvetésnek a regadó elkerülése.
A nagyjából 25-30 ezer adóelkerülőre jutó pár száz eljárásból adódik a következtetés: nem csak jogszerűtlenek voltak az elmúlt hónapok ellenőrzései, hanem kevés embert tántoríthattak el a költségvetés megrövidítésétől.
A külföldi rendszámosok kálváriája folytatódik. A szemben álló felek márciusban több ügyben is találkoznak a bíróságon.
Olvasta, hogy valakik levágott disznófejet dobtak egy rendőrautóra? Fenyegetik őket, vagy viccelődnek velük? Részletekért kattintson a fotóra!