Vadgázolásból peres ügy?

Kedves András!

Van egy 17 éves VW 1.4-es Polom 240 ezer km-rel, melyet szeretnék lecserélni. Nagyságrendileg milyen áron tudom értékesíteni? A vásárlásra és a kapcsolódó költségekre kb. 1,5 millió Ft áll rendelkezésre. Évente kb. 15-20 ezer km-t autózom, melynek jelentős része autópályán zajlik. Azzal tisztában vagyok, hogy ennyi pénzért és ennyi éves km-hez nem érdemes használt dieselt keresnem, így maradnak a benzinesek.

A járgányban nagyrészt ketten utazunk, tehát nagyméretű autóra nincs szükségem. Fontos szempont a megbízhatóság, a korrekt fogyasztás és az alacsony fönntartási költségek. Már nézegettem német honlapokon is használt autókat, és itthon is. Érdemes-e továbbra is a német kínálatot követni, vagy itthon keressek autót? Elképzelésem a 4-6 éves, 100 ezer futott km alatti jármű.

A használt japán autókban kevésbé bízom, inkább a német gyártmányokra szavazok (VW, Opel). Ön mit javasolna, milyen autók között keressem a megoldást?

Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
István

Szakértőnk válasza

Kedves István!

Felételezem, hogy Ön a nem csalók közé tartozik és a valós óraállással hirdeti meg az autót. Becslésem szerint a 270-320 000 forintos ársávban fog vevőre találni a Polo, irányárnak 349 ezer forintot írnék. Remélem, nem keserítettem el nagyon, talán többet is hoz az autó.

Mivel a német autókat preferálja, így többek között a H Astrát ajánlanám. Tartós, jó minőségű autó, míg a dízelek is egész jók belőle, mármint az 1,3 és az 1,9 literes motorral. Én mégis szívó benzinest vennék, Önnel egyetértve.

Mivel sokat jár majd autópályán, megfontolandó, hogy inkább C Vectrát vagy kettes Ford Mondeót vegyen 1,8 literes benzines motorral, mert ezek kényelme, zajcsillapítása jobb, mint a kompakt autóké. Rendszerint felszereltségük is sokkal jobb, áruk viszont cseppet sem magasabb, sőt.

Az Astráról itt olvashat használtautótesztet, használt Vectra vásárláshoz itt talál tanácsokat. Ebben a cikkben kifejezetten a dízelmotoros autókról írunk.

Üdvözlettel, Szörényi András

Vezetéstechnika

Olvasónk kérdezi

Tisztelt Székely Gyula Úr!

Városi hegyes-dombos vidéken lakunk, a téli közlekedés ezért gyakran nehézkes számunkra. Családi egyterűvel járunk óvodába, iskolába, dolgozni. Legnagyobb kihívás számomra az emelkedőben folytatódó kanyaroknak a bevétele – akár meg kell állni, akár kis lendülettel lehet érkezni -, nyálkás, csúszós útviszonyok mellett. Az autó elveszíti lendületét, hátulja kifordul, gázadásra nem is jól reagál. Mi a technikája annak, hogy az ilyen kanyart nagyobb sikerrel be lehessen venni?

Köszönöm előre is a segítséget! Andrea



Szakértőnk válasza

Kedves Andrea!

Több dolgot kell figyelembe vennie. Minden pillanatban látnia kell azt az útszakaszt, ahova másodpercek múlva érkezni szeretne. Tehát vakon, nagy lendülettel nem próbálkozhat.

Adott helyen, egy egyenesből hirtelen emelkedő kanyarban, az autónál a két hajtott keréken megjelenő vonóerő-átadás optimális lehetőségére kell építenie a haladást. Tehát mindig legyen kellő vonóerő a hajtott kerekeknél, és mindig csak annyit kormányozzon, mint amit a kanyar íve megkíván.

Az elsőkerék-hajtású autóknál ilyenkor ez annyit jelent, hogy az abroncsoknak vonóerőt, és – a kormányzás miatt – az oldalvezető erőket kell egyszerre átadni. Az abroncsok tapadási lehetőségeikhez képest ezt nyilván meg is teszik, bár ilyenkor a súly sajnos a hátsó kerekekre terhelődik jobban, ami csökkenti a hajtott kerekekre jutó leszorítóerőt. Ha túl nagy gázzal kanyarodna, kipöröghetnének az első kerekek, és akkor romlik a kormányzás, és a vonóerő-átadás lehetősége, ezzel együtt az autó stabilitása. A mindenkori vonóerő-átadásban segíthet, ha van az autóban kipörgésgátló.

Azt javaslom, ismerve az utat, kalkuláljon rá némi erőtöbblet-igényt az emelkedőre érkezéshez, próbálja meg ezért alacsonyabb sebességfokozattal, lassabban megközelíteni az egyenes végi szigorú kanyart, és mindig annyi gázt adjon, hogy a motornak elegendő tartaléka legyen a haladáshoz, de még ne forogjanak túl a hajtott kerekek. Az lenne a legjobb, ha sebességváltás nélkül tudna áthaladni az egyenes végi emelkedő kanyarokon. Ritkán, a legszigorúbb helyeken előfordulhat, hogy kettesből egyesbe is vissza kell váltani, ilyenkor lehetőleg akkor tegyük meg, amikor egyenesen állnak a kormányzott kerekek.

A legegyszerűbb megoldás nyilván egy összkerékhajtású, automata váltós autó lenne, visszagurulás-gátlóval, és természetesen kicsit nagyobb erőtartalékkal. De az úgy nem lenne kihívás.

A hegyi vezetést hazánkban csak 9 méter magas dombokon „tanítják” az Ön esetében sokkal hasznosabb megoldás lehet egy egyéni tesztvezetés, ahol az instruktor Önnel együtt bejárja azokat az útvonalakat, amelyeket a legkritikusabbnak ítélnek meg. Többször, meghatározott szakmai elvek alapján teljesítik az utat, az Ön autójával. Semmi trükk, csak újabb tapasztalatokat szerez, és az alapján tud továbblépni.

Jogi esetek

Olvasónk kérdezi

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kíváncsi lennék a véleményére a következő ügyben. 2012-ben történt egy vadbaleset lakott területen kívül, melynek során jelentős mértékű kár keletkezett a járműben,személyi sérülés nélkül,és a lényeg, hogy vadveszélyt jelző tábla nem volt az adott útszakaszon. Próbáltunk ezidáig peren kívül megegyezni a vadásztársasággal, de sajnos nem történt érdemi változás,ezért bírósági per lesz belőle.

Köszönöm a véleményét.
Tisztelettel-Gábor Csilla

Szakértőnk válasza

Tisztelt Gábor Csilla!

Az elszaporodott vadállomány miatt sajnos az elmúlt években megnövekedett a vadak által okozott balesetek száma is. A jelenleg még hatályos Polgári Törvénykönyv külön nem rendelkezik a vadkárok esetéről, de a bírósági ítélkezési gyakorlat kialakította a felelősségi szabályokat.

Az új Polgári Törvénykönyv, ami 2014. március 15-től lesz hatályos már külön szabályozza ezen kérdéskört. Az új törvényi szabályozás értelmében tehát a vadkár megtérítéséért az a vadászatra jogosult felelős, akinek vadászterületén a kár történt, ennek hiányában az a személy, akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

Nem jár ugyanakkor kártérítés a károsult gépkocsivezetőnek abban az esetben, ha a vadveszélyre KRESZ szerinti jelzőtábla hívta fel a figyelmét és ennek ellenére felróhatósága megállapítható a baleset bekövetkeztében. Amennyiben nem tudnak megállapodni a vadásztársasággal, javaslom, hogy éljenek a bírósági úttal.

Tisztelettel:

Dr. Janklovics Ádám

Dr. Székely Ügyvédi Iroda
www.drszekely.hu