Az autómentő biznisznek is odaszúrt az útdíjrendszer

Egy közepes méretű privát autómentő vállalkozás tulajdonosát kérdeztük arról, mit tehet, mit tegyen az autós, ha ott füstölög a leállósávban mozgásképtelenül. A sok gyakorlatias információ begyűjtése mellett egy kicsit azért megint sikerült ráébredni, hogy tényleg Abszurdisztánban élünk. Ha hiszitek, ha nem, az autómentő cégeknek is meg kell fizetni az útdíjat a 3,5 tonnánál nehezebb autóik után. Ez az abszurd szituáció remek helyzetbe hozza a fél-legális partizán autómentőzőket, akik „mentés” közben alaposan túlterhelt utánfutóikkal okozhatnak további balesetveszélyes helyzeteket a forgalomban.

– Mi a teendő, ha lerohadok az út szélén? Magam szervezzem a mentést vagy bízzam a rendőrre, közutasra?

– Magyarországon, ha autópályán robbansz le, három órát maradhat ott az autó, három órán át rendelkezhetsz te arról, hogy ki szállítsa el, vagy próbálhatod megjavítani. Ha letelik a három óra, az autópálya-kezelő saját hatáskörben elszállíttatja az autót a szerződött autómentővel. A rendőrség abban az esetben rendelkezhet ilyenkor, ha te valami okból nem vagy beszámítható, megsérültél. Vagy meghaltál. Ennek ellenére sokszor hallunk olyat, hogy a rendőr erősködik, hogy márpedig azonnal hívja a szerződött körzeti autómentőt – ezt azért csinálja, hogy hamarabb felszabadíthassa az utat, hamarabb lezárhassa az intézkedést. De három órán belül nem vagy köteles elfogadni.

– Az autópálya-kezelőnek ezek szerint van szerződött partnere a mentésre?

– Így van, régiónként, útszakaszonként van szerződött partnere, az ő őrzött telephelyére kerül be az autó. Innen pedig a tulajdonos dolga, hogy hogyan viszi tovább.

– Mi a helyzet akkor, ha elfogyott az üzemanyagom?

– Nálunk semmi, de külföldön megbüntetnek, nem fogyhat el a benzin, gázolaj a sztrádán. Persze ott is csak emberek dolgoznak: egy kolléga nemrég Ausztriában pont egy asfinagostól (az osztrák Magyar Közút – a szerk.) vett üzemanyagot, hogy megússza a büntetést.

– Olcsóbb vagy drágább a közutas autómentő, mint ha én hívok egy ismerős céget?

– Tapasztalataink szerint általában olcsóbb, ha te hívsz valakit.

– Kis céget vagy nagyot érdemes hívni?

– Jó egy nagyobb, normális cégtől autómentőt rendelni, ha lerobbansz. Az ilyen cégek alkalmazottjai szakmailag jól képzettek, rutinosak és csak az ilyen nagyobb cégek rendelkeznek a munkakörükhöz szükséges szakmai felelősségbiztosítással, ami az ügyfelek számára biztonságot ad.

– Legenda vagy valóság, hogy a rendőröknek mindig van olyan autómentős ismerőse, akit ajánl az elakadt autósnak, százalékért?

– Régen valóban volt ilyen, régen én is tudtam ilyenről (mi természetesen nem álltunk kapcsolatban ilyen rendőrökkel), de nagyon sokan kerültek emiatt bíróságra, ma már nem nagyon létezik. Régebben még az egyszerűség okán is működött ilyen, nem voltak okostelefonok, mobilnet, legfeljebb a tudakozónál lehetett szerencsét próbálni: tud-e egy autómentőt a környéken. A rendőrnél pedig mindig ott volt az információ, a szám, amit lehetett hívni. Mi is rengeteget találkozunk rendőrökkel, ők is szívesen megadnák a számunkat a bajbajutottnak, de ma már nem tehetik. Kifejezetten meg van nekik tiltva, pedig a rendőri intézkedés idejét is sokszor csökkenthetné, ha mondhatna egy számot egy megbízható, közeli céghez. De, mivel valóban voltak visszaélések, komolyan rászálltak erre a dologra az ő ellenőrző hatóságaik, ma már akkor sem segíthet a rendőr, ha ott van a telefonjában az autómentő cég száma.

– Milyen tarifákkal lehet számolni a mentésért?

– Nyilván függ az ár attól, hogy mekkora az autó, lerobbant vagy sérült, de 180-200 forintos kilométerdíjjal és 8-10 ezer forintos alapdíjjal lehet kalkulálni. Oda-vissza, természetesen. Egy Tatabánya-Budapest mentés nagyjából nettó harmincezer forint. Ez elég nyomott ár, de manapság muszáj olcsónak lenni, mert rengeteg a félig-meddig legális portyázó hiéna.

– Ők mitől tudnak olcsóbbak lenni?

– Először nem akarnak olcsóbbak lenni, ha lerobban a kocsid, és odaáll mögéd egy ilyen kolléga, először magasabb árral próbálkozik. De ha te felhívsz és megkérdezed, hogy mi mennyiért vinnénk el, ő is el fog vinni azon az áron vagy olcsóbban. Megtehetik: sokszor se cégük, se vállalkozói engedélyük, van egy dzsipjük és egy utánfutójuk, ennyi. Számlát se biztos, hogy adnak, az ÁFA-t is el tudják engedni. Ja, és nem fizetnek útdíjat sem, mert 3,5 tonna alatti maximális össztömegű autóval dolgoznak. Ami néha nehezebb autót visz a futón, mint amilyen nehéz ő maga.

– Miért, az autómentőnek útdíjat kell fizetni?

– Igen, ha 3,5 t feletti kocsiról van szó – és a vontatmány nélküli tréler mind ilyen -, ugyanúgy útdíjat kell fizetnie, mint a többi tehergépjárműnek.

– Ezt nem mondod komolyan, nem kaptatok mentességet az útdíj alól?

– Nem, egy tatabányai mentés a fővárosból négyezer forinttal dobja még meg az árat. Egy győri mentésnél 15 ezerrel olcsóbbak tudnak lenni ezek az úgynevezett hiénák az elvileg 3,5 tonna alatti, túlterhelt kocsival.

– Ez nagyon magyar dolog, nem? Hiszen az autómentő azért használja az utat, hogy a többi jármű minél hamarabb tovább használhassa azt, ha baleset történt.

– Így van, Németországban nincs is útdíj az autómentőre, még az óriási kamionmentőknek sem, sőt, még a magyar rendszámos autómentőnek sem, ha veszi a fáradságot és utánajár a dolognak. Mi pedig a múltkor mentettünk az M1-esen, forgolódni kellett ide-oda, az útdíjas kamera pedig rögzítette, hogy hol erre, hol arra ment az autónk (mert nem olyan pontos a rendszer, hogy értelmezni tudná, az útpálya melyik oldalán vagyunk), alig bírtuk kimagyarázni, hogy nem mentünk száz kilométereket, csak ott, helyben, pár méteren mentettünk.

– Nincs valamiféle szervezett érdekvédelem az autómentősök mögött, mint a taxisoknál például?

– Próbálunk valami kamarát vagy ilyesmit megszervezni, nagyon jó volna, ha lenne egy általános szabályrendszer, amihez igazodni kellene, ha valaki autómentőzni akar. Rengeteg a sokszor veszélyes állapotú jármű, amivel nap mint nap dolgoznak, jelenleg semmi extra műszaki feltétele nincs annak, hogy mivel lehet menteni. Pedig nagyon-nagyon veszélyes az autópályákon menteni, nagyon nem mindegy például, hogy mennyi idő alatt sikerül kiérni és felhúzni a lerobbant járművet. Kecskemétre mentünk már úgy menteni mi is, hogy mire kiértünk, elütötték a sofőrt is, meg is halt – minden perc számít, amit a leállósávon tölt az ember. Ha baleset van, akkor persze lassít mindenki és bámészkodik – és lesz még baleset -, de ha csak egy műszaki hibás autó vesztegel az út szélén, száguldanak el mellette két centire.

– Ha külföldön rohadok le, milyen költségeim vannak? Mi az a távolság, ahonnan még érdemes magyar autómentőt hívni és nem bemenni egy helyi szervizbe?

– Úgy vettük észre, hogy 1000 kilométer távolságból még hazahozatják az autókat az ügyfelek. Ezen felül már vagy egy gyűjtőfuvarral hozatják el az autót, vagy helyi szervizbe viszik, ahol persze a német fizetéseknek megfelelő árakon fogják azt megjavítani. Pontosabban nem is javítani, ott már nem javít senki, csak komplett részegységeket cserélnek, gyári árakon. Münchenből 200-250 ezer forint hazahozni egy kocsit, de még így is megéri komolyabb hiba esetén.

– Mi volt a legnagyobb táv, ahonnan hoztatok kocsit?

– Göteborgból hoztam egy összetört kocsit, két hónapos autó volt és a biztosító mindenáron haza akarta hozatni. Különben az utasbiztosítások általában fedezik egy részét legalább a műszaki mentésnek, nemrég Párizs mellől hoztunk úgy autót, hogy az ügyfélnek szerencséje volt, jó biztosítást kötött, mindent fizetett a biztosító.

– Egy politikailag inkorrekt kérdés: melyik márkát kell a leggyakrabban menteni?

– A legújabb kocsik hibáiról nyilván nincs tapasztalatunk, azokat gyári assistance menti, de a pár éves kategóriában BMW-t mentünk a legtöbbet, egyértelműen. Az elmúlt 5-6 évre visszatekintve volt egy hosszú idő, amikor a Volkswagen Passatok vitték a prímet, PD-egység-hibával. Egyenként romlottak el ezek az adagolóelemek a PDTDI motorokon, minden hengerhez van egy, 180 ezerért cserélték darabját. Volt olyan VW, amit egyszer Frankfurtból hoztunk haza PD-elem miatt, később meg egy másik miatt szerencsére közelebbről – a másik kettőt utána már kicseréltette a tulaj. De most a BMW visz mindent, amikor hívnak, már a típusból tudni lehet, mi a baj. Ha nyáron hívnak X5-össel, tudjuk, hogy elrepedt a kiegyenlítő tartály. Ha 5-ös, 3-as BMW-vel hívnak, tudjuk, hogy leszakadt az ékszíjtárcsa. Japánt keveset viszünk, ha Suzukit, akkor azért, mert kitörik a gömbfeje, az Igniseket váltóhibával néha. Franciák: ha C3-as Citroën, akkor tudjuk, hogy eltört elöl a rugó (álló helyben képes eltörni). Porsche Cayenne-nel ha hívnak, tudjuk, hogy a váltó hűtéséből folyt el a folyadék.

– Mi a helyzet akkor, ha az autómentőn sérül meg az autó? Mentés közben, lerakáskor – szokott ebből baj lenni?

– Nézd, ez az autómentés egy bizalmi kérdés; az ügyfélnek meg kell bíznia bennünk, hogy nem teszünk további kárt az autójában. Nekünk pedig mindig ott a kockázat, hogy esetleg nem fizet: az esetek 90%-ában telefonon beszéljük le az ügyletet, aztán elvisszük az autót és kiderül, hogy nem tudja vagy nem akarja kifizetni a fuvart. De volt olyan, hogy másfél év után jött az ügyfél, hogy levertük a lökhárítóját. Ez egy ilyen dolog. Ha van idő, persze, fotózunk, rögzítjük, hogy milyen állapotban van az autó, de sokszor nincs erre idő, autópályán szeretnénk minél előbb eltűnni a leállósávból. És ha lerobbansz a Dohány utcában, Király utcában, nem állhatok neki fotózni az autódat, mert meglincselnek. És olyan is van, hogy nagyon akarnak segíteni, betekerik a vonószemet nekünk előre, amíg várnak ránk, aztán a két menetre betekert csavar elszáll, mint a győzelmi zászló – és onnantól, hogy kiérkezünk és megkezdjük a mentést, már mi felelünk mindenért.

– És akkor adomázzunk egy kicsit – mik voltak a legérdekesebb, legjópofább, legszörnyűbb mentéseitek?

– Volt nemrég egy 6-os BMW-nk, ami már két hete nem indult be, egyik műhelyből a másikba kellett volna átvinnünk, mert nem bírt vele a szerelő. Az autó váltókarja D állásban ragadt, úgy húztuk ki a csörlővel (muszáj volt csörlőzni a helyszűke miatt, különben D-ben lévő váltóval természetesen mindig emeljük a kocsit). Amikor a kollégám már húzta fel az autómentőre, a BMW mégiscsak beindult, úgy, hogy nem ült benne senki. Felment a trélerre, nekiütközött a csörlőnek, ott lefulladt és visszagurult a tréler aljára. Egy másik ügyfél alatt is megbokrosodott a gép, felmászott egy kerítésre úgy, hogy a kerítés vasszálai felnyársalták a kocsit, alig bírtuk úgy leszedni, hogy ne okozzunk még több sérülést.

– Volt, hogy Szlovákiában síelt az ügyfél, nem indult a Suzuki, be akarta tolni egyedül. Sikerült is, és pont amikor beugrott a motor, akkor csúszott el a kocsi mellett a tulaj, mi pedig a fák közül húztuk ki az autót. Egy hölgy egy hónapon belül kétszer ment neki a saját házának egy nagy terepjáróval úgy, hogy autómentővel kellett kiszabadítani a kocsit a romok közül. P-ben maradt a váltó, húzni se nagyon lehetett, két csörlős autómentővel ügyeskedtük ki végül.