Átvernek a magyar benzinkutakon?

2001-ben Nagy Gergő kollégámmal az 1,4-es C Corsával tartottunk Frankfurtba az autó-kiállításra, amikor először azt éreztem, hogy nyugati benzinnel bizony jobban működik a motor. Nemrég ugyanez merült fel bennem, amikor a Renault Fluence 1,6 dCi-vel Elzászba utaztunk.

5,8 helyett 5,2 l/100 km

Hegyeshalomig, majd az osztrák szakaszon 120-130-nál 5,8 litert fogyasztott a motor a hazai gázolajból. Ám a német szakaszra átérve, Passaunál teletankolva a fogyasztás leesett tíz százalékot, pedig inkább 150-nel, mint 140-nel hajtottunk. Ez az eltérés adta az ötletet, hogy tempomattal haladva pontosabban is megmérjük, mennyit fogyaszt az autó külföldi gázolajból és hazaiból.

Egy csendes, kényelmes ülésű, nagy csomagterű és ennyire keveset fogyasztó autó ideális hosszú utakra, mert autópályán nem szennyezzük a városlakók tüdejét a dízellel. Ám effajta fogyasztásméréshez sokat kell vele menni, hogy ne tévesszenek meg az autóba tankolt viszonylag kis mennyiségek. Összesen 2280 kilométernyi úttal kalkuláltunk, a táblázatban látható adatokat nem laborban, hanem autópályán mértük, de ez nem nagy baj, mert az emberek sem görgős padon autóznak.

A teljes utazásra vetítve nagyon csekély az eltérés a kint és itthon tankolt gázolajjal mért értékek között. Nem is a két deci az érdekes, hanem az a sajátosság, hogy sztrádán valamivel gyorsabban hajtva, kisvárosi és faluközi utakkal nehezítve is kevesebbet kért a motor német gázolajból, mint hazai üzemanyagból.

A szabványban nincs különbség

Megkérdeztük a kérdésről dr. Wilde Györgyöt, aki nagyon határozott az ügyben. Az Európai Unióban egy irányelv („direktíva”) írja elő, milyen minőségűnek kell lenniük a forgalomba kerülő üzemanyagoknak. Az irányelv a benzin és a gázolaj európai szabványán alapszik (EN 228 és EN 590), és betartása kötelező, ezért „Az európai üzemanyag-szabványok között csak a gázolaj hidegtűrésében van eltérés, mert nem ugyanolyan dermedéspont szükséges Lappföldön és Bulgáriában. Ám a kutakhoz kiszállított üzemanyag minősége Európa-szerte azonos” – állítja a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

A végtermék az autós szempontjából nem különbözik akkor sem, ha orosz, akkor sem, ha arab kőolajból készül, de a technológia, amivel a kőolaj-finomító eléri a kívánt eredményt, valóban nem egyforma. Bár a fogyasztási szempontból az egyik legfontosabb tényezőt, az üzemanyag fűtőértékét nem szabályozza a norma, a szakember szerint ebben sincs eltérés. „Én is azt tapasztalom, hogy nyugatra utazva az autó kevesebbet fogyaszt. De ennek oka nem az eltérő üzemanyag-minőség, hanem a jobb forgalomszervezés” – érvel dr. Wilde György.

Víz az üzemanyagban?

Ám ha a tartálykocsikban frankó, az európai irányelveknek megfelelő üzemanyag jut el a töltőállomásokra, akkor mi lehet a fogyasztáskülönbség oka?

Hallani olyasmiről, hogy egyes kutakon vízzel hígíthatják a benzint és a gázolajat, mivel a legtöbb töltőállomáson nem zárt rendszerben tárolják üzemanyagot. Ez azonban teória, a locsolótömlő bizonyára más célokra szolgál.

Autószerelőktől mégis rendszeresen halljuk, hogy a modern dízel injektorokkal azért is lehet annyi gond, mert az üzemanyag szennyezett és magas víztartalma miatt még annyira sem keni az alkatrészeket, amennyire a gázolajnak kellene, amitől a motor teljesítménye, fogyasztása is romlik.

Nem a koromcsapdán múlt

Próbáltunk műszaki oldalról is utánamenni a kérdésnek, hátha a különbséget pl. a motor munkapontjának elérése, esetleg a részecskeszűrő regenerációs fázisa okozhatja vagy bármi más. Ezért megkerestük Csedő Leventét, a Renault Hungária Kft. gépjármű szakértőjét, aki a Dacia Dokker legutolsó szilentjétől az F1-es Renault-k telematikájáig ért mindenhez, amit a rombuszemblémás cég négy kerékre állít.

Először is, a munkapontnak vagy a DPF-nek (diesel particulate filter) semmi köze a fogyasztás ingadozásához. A motort fojtó, ezzel a fogyasztást növelő koromcsapda kiégetését az autó letudja az autópályás szakasz elején, ez nem növelhette ennyivel a fogyasztást magyar gázolajból. „Autóval Párizsba járva én is tapasztaltam ezt a jelenséget” – válaszolta a gépészmérnök. „A jelenség valószínű oka, hogy a német gázolaj mintegy 5 százalékkal nagyobb sűrűségű, mint az itthon kapható. Ezáltal a motor fogyasztása, hangja és dinamikája is jobb” – nyilatkozta az importőr műszaki szakértője. (Leegyszerűsítve ezek szerint a kinti gázolaj literje nehezebb, mert több benne a szén. A szénhidrogénekben a szénnek a hidrogénhez viszonyított arányát növelve javul a fűtőérték, ami jót teszt a fogyasztásnak. Az egyes összetevők fűtőértékét lásd itt – a szerk.)

A vezetési stílus dönt?

Ha ez igaz, a sűrűbb kinti gázolaj szintén arra utal, hogy a kiszállított üzemanyagból nem az marad, mire az autós a tankjába tölti, amit a tartálykocsi kihozott a kútra. Ám ez is olyan feltételezés, ami vagy igaz, vagy nem.

Mert a nyugatra tartva javuló fogyasztásra az üzemanyag vizezésén kívül adódhat más magyarázat. A jobban szervezett, kevesebbszer megakadó forgalomról már volt szó, de népszerű indok az eltérő vezetési stílus is.
 

Ismeretlen útszakaszon nyilván kevesebbet előzünk, a mérsékeltebb tempóból adódó fogyasztáscsökkenést igazolja a külföldi rendőröktől és a kinti bírságoktól való félelem. (Ennek a mi esetünkben ellentmond, hogy 95 százalékban autópályán utaztunk, szabályos sebességgel.)

Szerintetek mi az igazság?

Szerintetek is jobb a külföldi üzemanyag vagy ez csak nyavalygás? Ti milyen fogyasztást mértetek? A válaszokat az adatokkal várjuk a hozzászólások között!

Figyelem! Képeink illusztrációk, egy németországi benzinkúton készültek.

130 forintért is van üzemanyag Magyarországon! Hogy hol? – kattints a képre!

Elolvasnál egy összehasonlító tesztet is az olcsó családi limuzinokról? Kattints a képre a 301, a Fluence, a Linea és a Toledo meccséhez!