Tavaszi kerékcsere: házilag vagy műhelyben?

Tavasszal is érvényes a 7 Celsius-fokos szabály: amikor a hőmérséklet tartósan 7 fok feletti, ideje levenni a téli gumikat. Könnyen megjegyezhető határpont a húsvét, a feltámadás ünnepe után át kell állni nyári gumiabroncsra. Ha az abroncsok felnin vannak, magunk is elintézhetjük a kerékcserét, míg a gumik átszerelése szakembert igényel.

Hátha olcsóbb a márkaszerviz

Érdemes jól körülnézni az ajánlatok között. Előfordulhat, hogy egy márkaszervizben kisebb költséggel átszerelik a gumiabroncsokat, mint frekventált helyen lévő fővárosi gumis műhelyekben. Például a cikk írásakor az Opel hálózatában 16 colos méretig 6000 forint körüli áron cserélték át és centrírozták a gumiabroncsokat a márkaszervizek. Könnyűfém keréktárcsa esetén az átszerelés szinte mindig drágább, mint acélfelnin járva. Az árkülönbség nagyjából 300-500 forint kerekenként. A keréktárcsán lévő abroncsok átrakása mindenütt jóval olcsóbb, mint a gumi átszerelése.

Esztétikai kérdés, de tetszetősebb, ha a keréktárcsát a felni belső oldalára ragasztott súlyokkal egyensúlyozzák ki, nem pedig a felnire sajtolt ronda fémdarabokkal. Ólmot jó ideje nem használnak a gumis műhelyek, környezetvédelmi okokból.

Átszerelés helyett: megéri a komplett kerék

Megoszlanak a vélemények, hogy a gumiabroncsnak árt-e az átszerelés. Egyes gumiszerelők szerint a cipő is bírja, hogy fel- és levesszük, más szakemberek szerint a gumiknak rosszat tesz átszereléskor az ún. roppantás. Mi azt javasoljuk, hogy inkább komplett kereket cseréljünk, ne csak abroncsot! Acélfelnit vehetünk használtan is, ebben viszonylag csekély a kockázat és a kerékcserét otthon is megoldhatjuk, amivel minden évben megtakaríthatunk legalább tízezer forintot. Arra azonban figyelni kell, hogy a szelepek ellenőrzése-cseréje illetve a kiegyensúlyozatlan abroncsok centrírozása házilagos szerelésnél se maradjon el évekig.

Kerékcsere: szilárd burkolat, behúzott kézifék

Kereket cserélni csak szilárd burkolaton és sík felületen szabad, érdemes kesztyűben munkához látni. Aki otthon csak murván vagy füvön tudna megállni, keressen a közelben egy biztonságos aszfaltos parkolót. Az autót lejtőn megemelve a rombuszemelő deformálódik és elnyaklik, mert nem bírja az előre vagy hátra dőlő autó tömegét, amit abból is érezhetünk, hogy abnormálisan nagy erőt igényel a kurbli forgatása. Sík úton is használjuk a rögzítőféket (többnyire kézifék) és tegyük sebességbe a váltót illetve P-állásba a fokozatválasztókart! A legtöbb autónál előbbivel a hátsó, utóbbival az első kereket fixálhatjuk.

Még a földön lazítsuk meg a kerékcsavarokat (mindig a szemköztieket), mert a levegőben lévő kerékkel nem fog menni, a kocsit kár lerántani az emelőről. Ha a csavarok a kerékkulcsra lépve sem engednek, a kulcsra toldott csődarabbal meghosszabbíthatjuk az erőkart.

Hasznos a „krokodil”

Csak ott emeljük meg az autót, ahol a gyári emelési pontokat találjuk a küszöbön! Ne akarjuk megfelezni a munkát az autót középen megemelve, mert két kerékkel a levegőben az autó erősen instabil az emelőn. Ha egy erősen korrodált küszöbű autót a rombuszemelővel nem sikerül megemelni, hidraulikus emelővel („krokodillal”) sikerrel járhatunk vagy marad a műhely és a csápos emelő. Megesik, hogy az emelő nem mozdítja elég magasra a kocsit, hogy levegyük és feltegyük a kereket. Ilyenkor megpróbálhatunk magasításképp kemény deszkát, stabil követ a szerkezet alá rakni, vagy kölcsönkérni egy másik emelőt és azzal pedig a kereket tartó lengőkart felnyomni.

Ha kész a művelet, ellenőrizzük a levett abroncsokat és írjuk rájuk krétával pozíciójukat! Szedegessük ki a kavicsokat a futófelületből! Amennyiben szakadást, kipúposodást észlelünk, azt a gumit ki kell dobni. Ha a futófelület félrekopott, elhasználódása egyenetlen, vigyük el az autót futóműállításra. Ha a gumik felnin vannak, a maximális terheléshez tartozó légnyomással tegyük el őket őszig.

Ennek értéke a tankbetöltő nyíláson, az első ajtó környékén vagy a gépkönyvben megtalálható. Ha semmilyen támpont nincs, a nyomás legyen 2,5 bar. A keréktárcsán lévő abroncsokat gumitároló állványra lógathatjuk, a falra akaszthatjuk vagy egymásra fektetve tároljuk. Az önálló gumiabroncsokat állítva tegyük el őszig, időnként forgatva rajtuk negyed fordulatot. Az abroncs hűvös, száraz helyen érzi jól magát, ahol nem éri tűző nap és főleg nem károsítja semmilyen zsír vagy egyéb vegyi anyag.

Ősszel pedig, amikor újra eljön a váltás ideje, a hátsó gumit az első, az elsőt a hátsó heéyre szereljük fel, hogy egyenletesebben kopjanak. Figyeljünk ara, hogy a kötött forgásirányú gumikon jó irányba mutat-e a nyíl és látjuk-e az outside (külső oldal) feliratot?  Most már csak két művelet van hátra: irány a benzinkút, ahol beállíthatjuk a feltett és a tárolandó kerekek helyes nyomásértékét, majd pár száz kilométer megtétele után ellenőrizzük újra a kerékcsavarok meghúzását!

Fent hagyjam a télit?

Nem javasoljuk még a nagyon keveset autózóknak sem, hogy téli gumin járjanak őszig. A nyári aszfaltolvasztó hőség meglepően gyorsan elpusztítja a hideg időre tervezett, lágyabb keverékből készülő téli gumiabroncsot. Rossz esetben a gumiszett párezer kilométeres használattal annyira tönkremegy, hogy októberben-novemberben, a következő csere idején, már nem lehet visszatenni télre, amikor a csúszós utakon eleve rászorulunk a jól tapadó, megfelelő állapotú abroncsokra. Fent hagyni csak akkor érdemes őket, ha ősszel úgyis vennünk kell egy garnitúra új gumit. Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy az abroncsokat legalább 3-4 milliméteres profilmélységgel tekinthetjük téli guminak. Ha ennél kevesebb rajtuk a profil, legyalulhatjuk őket melegben.