A hivatalos kommunikáció szerint Magyarországon javul a közlekedésbiztonság, barátságok szövődnek az utakon, szépen süt a nap. Kicsit a számok mögé nézve találni azért területet, ahol lenne még mit tenni.
Először is: az adatok sem annyira rózsásak. 2013-ban ugyanis 2,5 százalékkal emelkedett a személysérüléses közúti baleset száma 15 557-re. Abban nincs változás, hogy ezek fő okozója a rendőrség szerint 28 százalékkal a gyorshajtás (4385 eset).
No de kik azok, akik a leginkább tesznek a sebességhatárokra, ezzel veszélyeztetve a többi autóst?
A férfiak vagy a nők? A diplomások vagy a 8 általánossal rendelkezők inkább a szabályszegők? A BMW-sek vagy a suzukisok hajtanak gyakrabban 80-nal lakott területen belül az 50-es táblánál? Erről a legtöbb tisztességes autósnak megvan a saját vélt vagy valós elképzelése, csakhogy hivatalos rendőrségi összesítések hiányában ezek feltételezések. Legfeljebb tapasztalások.
Van azonban olyan adat, amiből érdekes következtetést lehet levonni. Múltkor megírtuk, hogy az érvényes jegy nélkül parkoló diplomatákat Magyarországon nem büntetik meg az ellenőrök. Sőt, egyes DT-rendszámos, nálunk dolgozó külföldiek kimondottan pofátlanul, rendszeresen a járdára tolatva parkolnak Budapest egyik legelegánsabb környékén. És még ez sem ok arra, hogy megbüntessék őket.
Mint kiderült, nem csak a parkolásnál jellemző rájuk, hogy tesznek a szabályokra, kiemelkedően magas közöttük ugyanis a gyorshajtások száma – tisztelet persze mindig a kivételnek.2013-ban 227 026 alkalommal szabtak ki Magyarországon bírságot gyorshajtás miatt a rendőrök. (Csak összehasonlításképpen: piros lámpán áthajtás miatt 667-szer.) Mivel a legfrissebb adatok szerint 3 058 086 darab jármű rendelkezik érvényes rendszámmal, egy osztással kiszámítható ez:
Átlagosan 13,5 autóra jut egy darab gyorshajtás/év.
Hogy a lefülelt száguldozók között mennyi volt a férfi, a nő, az iskolázott, vagy a suzukis, arra nincs adat. Arra viszont igen, hogy mennyi volt közöttük a diplomata, ezt ugyanis rögzíti, sőt, összegzi az ORFK adatbázisa. Hogy miért? Arra mindjárt kitérünk.
2012-ben 748 darab közigazgatási eljárás indult DT-rendszámos gyorshajtó ellen, míg 2013-ban 478 darab, azaz a két év átlaga 613. Mivel azt is tudjuk, hogy összesen 1668 darab ilyen autó közlekedik az útjainkon, a két szám átlagolása, és egy osztás után máris kijön ez a szám:
Átlagosan 2,7 DT-rendszámos autóra jut egy darab gyorshajtás/év.
Ez azt jelenti, hogy ötször gyakoribb a gyorshajtás a Magyarországon tevékenykedő külföldi diplomaták, mint az átlagautósok között. Nagy különbség még, hogy a szabályok áthágása miatt az átlagautósokat keményen megbírságolja a rendőr, a sokkal sűrűbben balesetveszélyt okozó diplomatákat viszont nem.
Most tessék kapaszkodni: ezért egyáltalán nem a rendőrök hibáztathatók. Olyannyira nem, hogy az ORFK-tól kért tájékoztatásból kiderül, ők bizony lefotózzák a renitenseket (a traffi nem tesz különbséget), majd szabálysértési vagy közigazgatási eljárást kezdeményeznek ellenük (innen tudni az adatokat), ám ezt követően nem a bírság kifizetése jön, hanem az, hogy a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya mentességet igazol részükre. Mentesítve ezzel őket a felelősségre vonás alól.
A hivatkozási pont a Bécsi Egyezmény. Ez a hidegháború légkörében, még 1961-ben született, és a hivatkozott passzusainak szelleme szerint az akkor még szemben álló két blokk diplomatáit védte attól, hogy ha nem éppen baráti országban szolgáltak, akkor indokolatlanul ne vegzálja őket a hatóság.
Éppen azért 2014-ben, pláne az Európai Unió különféle államaiba akkreditált diplomatákat közlekedési vétség esetén a legtöbb befogadó országban igenis a kirótt bírságok befizetésére kötelezi saját nagykövetsége, konzulátusa. A Bécsi Egyezmény ugyanis nem arról szól, hogy mentesíti a felelősségre vonás alól a balesetveszélyesen száguldozó diplomatákat.
Nálunk mégis miért van így sok más országgal szemben? Jó ez így? Hajlandó tenni valamit a közlekedésbiztonság javítása érdekében a Külügyminisztérium, ha már ebben az esetben az ő kezében van a megoldás?
Napokkal ezelőtt feltettük ezeket a kérdéseket a Külügyminisztériumnak. A levelünkben a cikk megjelenése elé igazított határidő lejárt, de eddig nem voltak hajlandók válaszolni.