Hitték volna, hogy hideg aszfalttal is lehet utat burkolni? Na jó, nem teljesen hideggel, de a hagyományos 150-160 °C helyett elég, ha 90 fokos aszfalt kerül az útra. Rögvest azt is elmondjuk, hogy a fókákon, jegesmedvéken kívül nekünk embereknek miért jó ez.

Zöld aszfalt

Alig fél évvel azután, hogy Magyarországon a LEA (Low Energy Asphalt – magyarul alacsony energiafelhasználású aszfalt – használatát az előírások is lehetővé tették, már meg is épült az első ilyen burkolattal ellátott hazai útszakasz, Soltvadkert és Kecel között. A kivitelező a más, alternatív anyagot is előszeretettel kipróbáló Duna Aszfalt. 
Nem is olyan régen egy hasonlóan mókás üzemlátogatáson a gumibitumen alapanyag gyártását követhettük végig, az égig érő abroncshalmok szétcincálásától a daráláson át a késztermék csomagolásáig. Aztán ki is próbálhattuk, a frissen lefektetett gumibitumenes aszfaltot. Tartósabb, csendesebb, és szebbnek is tűnt.
Rövid eligazítás után a világ legmenőbb, aszfaltkeverő-telepen forgatott reklámfilmjét is megnéztük
Zajos toronyban keveredik az aszfalt

Zajos toronyban keveredik az aszfalt

De most hideg aszfaltot nézünk. Bezsuppolnak minket egy buszba, kapunk egy nyugdíjas aszfalttudóst, aki az égvilágon mindent tud a témában, és meg sem állunk egy takaros aszfaltkeverő üzemig. Nagy, fortyogó, bűzös fekete üstnek nyoma sincs, helyette néhány tartály, siló, egy kémény és a keverő- és porciózótorony áll pár konténerből összeállított központ körül. Hátrébb még egy rettenetes méretű homlokrakodó térül-fordul, és szórja be a megfelelő kőanyagot a szállítószalag végén. 
Na ezt szívesen kipróbálnám

Na ezt szívesen kipróbálnám

A varázslat a tekintélyes méretű műanyagtartályokban van. Ez az adalékanyag a felelős azért, hogy jóval alacsonyabb hőmérsékleten is minden rendben működjön. A lötty összetevői, illetve ezek arányai persze legalább annyira titkosak, mint a Coca Cola receptúrája. Ember amúgy nem sok téblábol errefelé, egy ekkora méretű üzem pár emberrel is szépen elketyeg. Gondolnánk, miután végigmentünk az alapanyagokon, gyártási folyamatokon, teherautóba töltésen, vége is a kalandnak. De nem, még elugrunk az alig másfél óra buszozásnyira lévő útjavításig, ahol az itt kevert aszfaltot terítik az útra. Izgulunk. Mitől lesz ez más, mint akármelyik aszfaltozás?
93,4 fokos, pedig éppen ebben a pillanatban pottyant a teherautóra

93,4 fokos, pedig éppen ebben a pillanatban pottyant a teherautóra

Nem könnyű nézhető kisfilmet összehozni egy olyan, átlagembernek dögunalmas ipari létesítményről, mint egy aszfaltkeverő üzem. Bár marad bennünk pár kérdés, hogy egy-egy jelenettel valójában mit is akart mondani a költő, ezt mégis érdemes végignézni, profi munka:
a videó a hirdetés után indul

Hogyan aszfaltoznak?

A felmart, letakarított aszfaltra bitumenemulziót szórnak, amely ragasztóanyagként viselkedik a régi és az új aszfaltréteg között. Ezután érkezik a teherautó, amely a finiserbe borítja a még meleg, útburkolatnak valót. A finiser igazából egy nagy vasaló, amely a megfelelő vastagságban és szélességben lefekteti az aszfaltot. A finiser mögött, a 60-90 fokos aszfaltot az úthengerek tömörítik – 60 fok felett tömöríthető az aszfalt, ha ennél hidegebbre hűl, akkor már vége – és pár óra múlva már kész is van az útburkolat, rá lehet menni gyalog, autóval, vagy akár mezítláb is.
Épül, szépül az út

Épül, szépül az út

Miért jó ez nekünk?

Elsősorban azért, mert a keverés és a terítés sokkal kevésbé energiaigényes, mint a hagyományos aszfalt esetében – akár 50 százalék is lehet a megtakarítás – illetve 50-60 százalékkal kisebb a CO2-kibocsátás. További jó tulajdonsága, hogy nem tapad a szállítójármű platójához, nedves időjárási körülmények között is teríthető, illetve az építés során nem áraszt kellemetlen szagot, nem bocsát ki káros anyagokat. Emellett hamarabb kihűl, rövidebb ideig kell lezárva tartani az adott útszakaszt.
Bőven 100 fok alatti a friss, ropogós aszfalt maghőmérséklete. Aszfaltnak még nyers, de ha bélszín lenne, már menthetetlenül túlsült volna

Bőven 100 fok alatti a friss, ropogós aszfalt maghőmérséklete. Aszfaltnak még nyers, de ha bélszín lenne, már menthetetlenül túlsült volna

Milyen a végeredmény?

Annak ellenére, hogy a gyártás, és a terítés sokkal alacsonyabb hőfokon történik, állítólag a végeredmény mégis pontosan ugyanolyan, mintha hagyományos, meleg aszfalt került volna az útra. A Duna aszfalt képviselője szerint nincs labor, amely a végeredmény alapján ki tudná mutatni, hogy hideg vagy meleg eljárással készült-e az adott útszakasz. Mi is megnéztük, higgyék el, külsőre pont ugyanúgy néz ki, mint más friss aszfalt. 
Három úthenger tömöríti a frissen lerakott aszfaltot

Három úthenger tömöríti a frissen lerakott aszfaltot

Mindössze annyiban más, hogy miközben terítik, nem érezni a jellegzetes aszfaltozás-szagot – nekem speciel hiányzik, kiskoromban órákig tudtam nézni az aszfaltozókat és a szag is tetszett – és sejtelmesen kavargó vízgőz sincs, legfeljebb nyomokban. 
Végül két tanulságos ábra:
Terülj, terülj, aszfaltkám!! 77
Ez azt szemlélteti, hogyan tud egy aszfaltkeverő üzem is rezsit csökkenteni
Terülj, terülj, aszfaltkám!! 78
A legutolsó pedig nagy vonalakban vázolja, hogyan is történik az aszfaltkeverés