Ritkán sérülnek meg emberek úgy az utakon, hogy az őket szállító járművek még csak egymáshoz sem érnek – ezúttal ilyen történetet mutatunk be a közlekedési balesetek bírósági utóéletét ismertető sorozatunkban.
Budapest forgalmas útján haladt egymással szemben az utasokkal teli busz és egy teherautó, amely hirtelen balra kanyarodott a közeli bevásárlóközpont parkolója felé. Mivel rosszul mérte fel a közeledő busz távolsága mellett a sebességét is, a buszsofőrnek keményen a fékbe kellett taposnia. Két álló utasa egymásra borult olyan szerencsétlenül elesve, hogy a későbbi szakvélemény szerint 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek.
Bár a teherkocsis férfi látta a vészfékezést, a busz többi utasához hasonlóan ő sem foglalkozott a sérültekkel. A hivatalos megfogalmazás szerint „segítségnyújtási kötelezettségüket elmulasztották”.
Hogyan védekezett a teherautós?
A meghallgatások során a Dr. Székely Ügyvédi Iroda által védett teherautósofőr csak részben érezte magát felelősnek a balesetért, látta persze a buszt, de úgy gondolta, befér még előtte biztonságosan. Állította, hogy hirtelen fékezést nem tapasztalt, a helyszín elhagyását pedig nem érezte problémásnak, hiszen a sérülésekről nem tudott.
Némileg módosított véleményén a bírósági tárgyalás során, hiszen – mint mondta – utólag megtudta, hogy emberek sérültek meg az incidensben.
Szintén veszélytelennek minősítette utólag a szituációt a teherkocsi utasa is, annak ellenére, hogy az eljárás során 4-5 méterre saccolta a távolságot maguk és a közelgő busz között. A busz fékezését látta, még dudálást is hallott, de ő sem gondolta, hogy bárki is megsérülhetett. Egyik jármű sebessége sem volt nagy – állította.
Mit mondott a buszsofőr és az utasok?
A sofőr szerint olyan 30-cal mehetett, amikor bevágott elé a teherautó, a baleset elkerülése miatt taposott a fékbe. Háta mögött az egyik utas kiabálni kezdett, miközben látta, hogy mintha mi sem történt volna, a teherautó tovább hajtott. Szerinte egyértelmű: a vétkes sofőrnek észlelnie kellett, hogy ő megáll a busszal, és azonnal kinyitja az ajtókat.
Valószínűleg eddig elég egyértelműnek tűnik az olvasó számára az eset: elnézte a teherautós, mire vészfékezett a buszos, aminek következményeként sajnos összetörte magát két utas. Csakhogy a buszon utazó tömeg másként emlékezett.
Ők azt állították a bírósági meghallgatások során, hogy nem érzékeltek nagy fékezést. Látták ugyan, hogy ketten elestek, de szerintük valószínűleg csak azért, mert egyikük nem kapaszkodott, és ráesett a másikra.
Az ügyet részletező szakvélemény a 30 km/órás sebességet megerősítette a busz esetében, ugyanakkor – és ez némi fordulat – megállapította, hogy „a vészfékezés nem volt feltétlenül indokolt”. Ugyanakkor az is szerepel benne, hogy „a nagyobb mértékű fékezés az ülő utasokra nem veszélyes, az álló utasokra azonban igen, melyet a két utas sérülései igazolnak”.
Akkor most melyik sofőr a bűnös?
Közúti baleset gondatlan okozásának vétségében végül a teherautóst nyilvánította bűnösnek a bíróság, amit erősített, hogy a sofőr végül beismerő vallomást tett. Eszerint megszegte a KRESZ 31. § (5) bekezdésének c) pontját, amikor balra kanyarodása során nem adott elsőbbséget a szemből közlekedő busznak.
Az ítélet indoklása szerint a bíróság figyelembe vette a műszaki szakértő megállapítását, így azt, hogy ha a buszvezető valóban 30 km/óra sebességgel közlekedett, akkor a hirtelen fékezés nem volt feltétlenül indokolt. Ezen felül figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a veszélyhelyzetet a teherautós hozta létre, így „az nem róható a buszvezető terhére, ha a veszélyhelyzetet nem a leghatékonyabb, illetve nem a legmegfelelőbb módon hárítja el”.
Az esetleges cserbenhagyással, és a segítségnyújtás elmulasztásával kapcsolatban szó szerint idézünk.
„A cserbenhagyás vétsége akkor valósul meg, ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, ill. onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. Cserbenhagyás abban az esetben állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény, elsődlegesen a segítségnyújtás elmulasztása nem valósul meg. A két bűncselekmény közötti elhatárolást az jelenti, hogy van-e a baleset helyszínén sérült, vagy közvetlen veszélyben lévő személy, vagy nincs. Ha nincs ilyen személy, a baleseti helyszín elhagyása a cserbenhagyás vétségét valósítja meg, ha van sérült, vagy közvetlen veszélyben lévő személy, a segítségnyújtás elmulasztása állapítható meg.”
Mi lett a büntetés?
Itt megint csak szó szerint idézünk: „Az a körülmény, hogy a sofőr az eljárás folyamán elismerte a felelősségét akkor, amikor kiderült, hogy az autóbusz két utasa megsérült, a vádlott felelősségének megállapítását nem teszi megállapíthatóvá, hiszen az elkövető tudatának a cselekmény elkövetésének időpontjában kellett volna arra kiterjednie, hogy az autóbuszon valaki megsérült.”
Mindezek miatt fifty-fifty ítélet született:
– közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 100 ezer forintot kell fizetnie a teherautó sofőrjének
– a segítségnyújtás elmulasztása vád alól viszont felmentette őt a bíróság
(Nyitófotó: MTI)
