Futottál már jégre 50-nel kanyarban? Kaptál már durrdefektet 130-nál? Esett már eléd teherautóról egy raklap cserép? Kellett már teljes erőből fékezned egy előtted bekövetkezett csattanás miatt? És ha bekövetkezne, mit tennél? Lövésed sincs, ugye? Vagy, ha neked van, gondolod, hogy anyukádnak is? Feleségednek, férjednek? Gyerekednek?

Jogsit kapsz a pénzedért, nem vezetni tanulsz meg

A mai magyar autóvezetői tanfolyamok nem arra készítenek fel, amit autósként a közlekedésben nap mint nap meg kell majd tapasztalnod, pláne nem arra, amit talán csak egyszer-kétszer tapasztalsz majd meg életedben, de lehet, hogy életed utolsó tapasztalataként. A vidéki jogsiszerzők túlnyomó része még autópályára sem jut ki soha, a fővárosiak pedig igazi vidéki utakat nem látnak, mégis olyan papírt, pontosabban műanyag kártyát kapnak pár hónappal a tanfolyam megkezdése után, amellyel JOGUK lesz arra, hogy addig soha nem tapasztalt helyzetekbe keveredjenek egy autó kormánya mögött.

Pocsolyába hajtani jópofának tűnhet, de ki tudja, mi van a víz felszíne alatt!

Ha megvan a jogsi, már kizárólag magunkra vagyunk utalva az úton

Ha megvan a jogsi, már kizárólag magunkra vagyunk utalva az úton

A tanfolyam során jókora táblával felszerelt kocsival járnak, mely tábla hirdeti: „NE LŐJ – MÉG NEM KÉSZÜLTEM FEL A HÁBORÚRA!” A tanfolyam után már semmi nem óvja a frissjogsist az agresszív barmoktól, leszorítva előzőktől, villámgyors motorosoktól.

A vizsgáig mindig ott ül egy sokat látott robotpilóta a jobb egyben, aki bármikor megmenti az életünket, ha veszélyhelyzetbe kerülünk. A vizsga után magunkra vagyunk utalva, váratlan helyzetben csak azok a tapasztalatok segítenek, amit mi magunk megszereztünk korábban, valahol, valamikor.

Vészhelyzetek, amikre nem készítenek fel

A jogsihoz szükséges rutinvizsga előkészítő gyakorlatai közt ott az Y-forduló és az emelkedőn elindulás. De nincs ott, hogy:

– vészfékezz vizes úton 130-ról ESP nélküli autóban!
– fuss jégfoltra a kanyarban!
– kapj defektet 100-nál!
– tudd meg, mennyire másképp viselkedik egy első- vagy hátsókerék-hajtású autó a hóban!
– tapasztald meg, mit csinál alattad a kocsi, ha a kanyar közepén állsz bele a fékbe egy cica miatt!
– bármekkora mazsola vagy, bármennyire tiszteled a KRESZ-t, legalább egyszer menj 160-nal, hogy tudd, mit érez, aki elé ilyenkor mész majd ki kamiont előzni az autópálya belső sávjába 100-zal!

Pedig ezek a dolgok nap mint nap ott várják az autósokat az úton. Lehetsz bármilyen óvatos, szabálytisztelő, defenzív, előbb-utóbb tuti jön majd a helyzet, ami után jó esetben remegő térdekkel gondolsz vissza arra, milyen közel volt a baj.

Szerencsére nem jött szembe semmi, de vajon nézte ezt a sofőr, amikor elrántotta a kormányt?

Szerencsére nem jött szembe semmi, de vajon nézte ezt a sofőr, amikor elrántotta a kormányt?

A legtöbb autósnak talán életében egyszer kellene csak teljes erőből beleállni a fékbe, de a legtöbb autós ilyenkor reflexszerűen le is száll a pedálról, amikor megérzi a még soha nem tapasztalt negatív gyorsulás erejét. Pedig nem szabadna, és ha már tét nélkül kipróbálta volna korábban, nyomná is végig, megállásig azt a nyomorult középső pedált.

Tippek, trükkök, amikről sosem esik szó

Mindenkinek elmondják a tanfolyamon, hogy próbálja a megállóban álló busz kerekei között lesni, nem szalad-e mindjárt elé egy siető leszálló utas, ugye? De kinek mondták el, hogy:

– Ha kiugrik egy őz egy őszi éjen a bozótból, szinte biztosan jön utána még egy, vagy egy egész rudli!
– A nyári zivatar utáni pocsolya alatt lehet, hogy éles peremű, mély kátyú van!
– Ha a hátsó utas nem köti be magát, balesetben nem csak ő jár pórul, de talán szétveri a mi fejünket is előrezuhanó testével!
– Az előttünk látszólag ok nélkül fékező sort ne kezdjük előzni tempóból, soha, mert szinte biztos, hogy legelöl valaki balra fordul éppen!
– Ha szirénát hallunk és a tükörben meglátjuk a mentőt, ne pánikszerű fékezéssel reagáljunk, hanem, ha a helyzet olyan, inkább gyorsítással, előre meneküléssel segítsük, amíg úgy félre tudunk állni, hogy el is férjen mellettünk!
– A télen váratlanul leálló fűtés valószínűleg azt jelenti, hogy elfolyt a hűtővíz; ilyenkor a hőfokjelző műszer nem működik, mert ugye nincs víz a szenzoron, viszont pillanatok alatt tönkretehetjük a motort, ha tovább megyünk!
– Az autó lejtőn, teherautók által felhullámosított úton erős fékezéskor szinte lassulás nélkül gurul majd lefelé, mert a blokkolásgátló folyton elengedi majd a féknyomást az elpattogó kerekek miatt!

Pocsolyába hajtani jópofának tűnhet, de ki tudja, mi van a víz felszíne alatt!

Pocsolyába hajtani jópofának tűnhet, de ki tudja, mi van a víz felszíne alatt!

És még mennyi ilyen van! Ha csak egy újdonságot is találtál a fenti okoskodások között, gondolj arra, mi minden mást is nem tudsz még az autóról, közlekedésről, hiába van jogsid!

Vezetéstechnikai tréning – megéri!

Egy vezetéstechnikai tréning sem készíthet fel mindenre, de még a legolcsóbb, alapszintű képzés után is úgy gurulhatsz ki a pályáról, hogy sokkal többet tudsz arról, miként viselkedik majd autód vészhelyzetben. Sőt, ami még ennél is fontosabb: azt is megtanulhatod, TE hogy fogsz reagálni, amikor nem lesz idő sokat agyalni azon, hogy kormány, kuplung vagy fék.

Egy vezetéstechnikai képzés hasznos és mókának sem utolsó!

Egy vezetéstechnikai képzés hasznos és mókának sem utolsó!

Az se baj, ha szeretteid szemét is nyitogatod egy kicsit a témában. Vicces, mennyire el tud kerekedni anyukád, feleséged, férjed, gyereked szeme, ha egyszer csak úgy demonstratíve teljes erőből beleállsz a fékbe 100-nál az országúton.

És aztán meg lehet kérdezni: vajon mit tenne, ha egyszer ekkorát kellene lassítani, és ő ülne a kormány mögött?

Érdekel a téma? Kattints!