Özvegy Kozarekné sebes pörgésbe kezdett a hossztengelye körül. A kormányt gyorsan el is engedte, úgy érezte, itt a világ vége, nincs miért tovább küzdenie, az öreg Wagon R kicsúszott a kezei közül, és arra megy, amerre csak akar. Csak sikítani nem sikított, ezt neveltetése tiltotta.
Aranka mindig is utált vezetni, de mióta az ő Tiborja 47, többé kevésbé boldog év után ősszel magára hagyta, kénytelen volt visszaszokni a volán mögé. Közben az autó már a negyedik fordulót csinálja, Aranka azon tűnődik, mekkora szerencse, hogy a metszőollói, és a kedvenc, hosszúnyelű kapája most nincsenek csak úgy hanyagul a hátsó ülésre vetve. El is határozza, eztán inkább a csomagtartóba teszi, és le is rögzíti a szerszámokat. A permetezőgéppel együtt.
Ilyet nem tanítanak mindenhol
A telek amúgy nincs messze, alig félórányit kell autózni a fővárosi kis lakástól. Nagy ritkán télen is kijártak, Tibor ilyenkor mesterien adagolta az 53 lóerőt, még az utolsó kilométereken, a lefagyott földúton is csak ritkán kapart el az akciós Kormoran abroncs. Természetesen téli. A télről még beugrott neki, hogy meszelni is kéne valamikor, de ezt már nem tudta végiggondolni, az autó bánatos csikorgással megállt. Ezúttal nem halt meg senki, mert Aranka egy vezetéstechnikai pályán pördült úgy 124-et, se túlsúlyos kamion, se kivilágítatlan kerékpáros nem jött szembe.
Akiknek kötelező
Vannak, akik nem hobbiból vezetnek, hanem az a hivatásuk, hogy gyorsan, és/vagy biztonságosan vezessenek, esetleg naponta az átlagosnál több ember ül mögöttük. Így a mentősofőröknek, buszvezetőknek, vagy éppen a kormányőröknek is kötelezően részt kell venniük vezetéstechnikai tréningen.Legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban mást mutat, pénz hiányában gyakran ezek a képzések elmaradnak. Pedig igény volna rájuk.
A mentősofőrök is járnak vezetéstechnikai képzésre
Francot keresek én itt, gondolta az idős asszonyság, de eszébe jutott Lajoska, amint csillogó szemmel átnyújtja neki az ajándékutalványt. Az unoka valami idétlen, üvöltve röhögős rádió reggeli vetélkedőjén nyerte, csak ugye neki még nincs jogsija. Apja mentőt vezet, anyja háztartást, így egyértelműnek tűnt, hogy a nagyinak és a lepukkant Suzukinak van a legnagyobb szüksége a közös, biztonságos körülmények közötti képzésre.
Így beadta a derekát, hiszen sárgabuszozni mégiscsak kényelmetlenebb, meg ugye a menetrend is csak valami félnótás műve lehet. És itt igazából az oktató is kedves, türelmes. Nem úgy mint a vadkanként fújtató Tibor, amikor ’72 ben, még az egérszürke Trabanttal rohadtak le Jugoszláviában és Arankának csak a kuplungot kellett volna jókor felengednie. Persze tizedszerre sem sikerült beindítani az autót, de nem is ő volt a hibás, hanem aki elfelejtette ráadni a gyújtást. Tibor, ugye. De ezt sosem látta be az öreg. Persze akkor még nem nagyon létezett országokon átívelő assistance-szolgáltatás sem.
Nyáron, tükörjég-szerű burkolaton
A rádió recsegése zökkenti vissza a jelenbe, az instruktor magyarázza, mit csinált rosszul és hogyan készüljön fel a következő körre, hogy ne kelljen elszédülnie megint a temérdek forgástól. Aranka bízik magában, hiszen a vészfékezésen már túl van – sosem gondolta volna, hogy nem lesz baja az autónak, ha ennyire durván tapossa a pedált – és egy váratlanul elé ugró, közepes termetű, lomha gyalogost is képes volt már kikerülni. Igaz harmadikra. Ez a tudás is jó lesz, amikor ősszel majd megbolondulnak a gímszarvasok.
A szlalompályát kifejezetten élvezte, bár a 40-es tempó elsőre kissé gyorsnak tűnt, de az autó billegése egyáltalán nem zavarta. Sőt, ahogy fogy a 3,5 óra – ennyi ideig tart egy alkalom – egyre többet vigyorog magában. Pláne mikor arra gondol, hogy a kézifékes kanyar is a tananyagban van. Igazából dunsztja sincs róla, hogy ez mit takar, de Lajoska suttogva magyarázta, hogy ezt is meg fogják ma neki mutatni, így biztos benne, hogy ez is csak valami mókás dolog lehet.
Nem kell kiutazni a fővárosból, ha vezetéstechnikai pályát keresünk. Elég Újpestig autózni.
Hol, mennyiért?
Vezetéstechnikai pályák jellemzően Budapesten kívül találhatók – Tökölön, a mogyoródi Hungaroringen, vagy éppen Zsámbékon a Driving Camp – de aki nem akar ennyire messzire menni, a fővárosban, Újpesten is talál olyan pályát, ahol képesek szimulálni a téli, jeges útviszonyokat is. Az átlagos, 3-4 órás tanfolyam ára durván 20-35 ezer forint körül alakul, de különféle kedvezményeket is nyújtanak a pályák, kortól, nemtől, foglalkozástól függően. Érdemes érdeklődni.
Persze az is klassz, hogy ha végez a tanfolyammal, akkor már Lajoskát is nyugodtan elengedik vele az aggódó szülők a telekre. És Lajoskára igen nagy szükség van, mert ő fel mer mászni a gyümölcsösben a magas létrára. Bár ha lenne egy megbízható, alapfokú létramászó tanpálya – töpreng magában – ezután talán már azt is kipróbálná…
És te hogy állsz a vezetéssel? Jobb vagy, mint Aranka? Biztos?
Ha bizonytalan vagy magadban, ezt nézd meg!
